A hazatérés emléknapja zárja a medenceszerte fesztiválokban gazdag hetet, miközben hagyományos kultúránk is virtualizálódik.
A hazatérés emléknapja – Bukovinai székelyekről szóló kiállítás Bonyhádon
Ma bukovinai székelynek lenni különleges identitást jelent. Akik a mádéfalvi veszedelem utáni időkben 2687-en voltak, most csak Magyarországon 20-25 ezres közösséget alkotnak. Így a mai napon „A hazatérés emléknapja” elnevezésű ünnepségen tele volt a budapesti Mátyás-templom, ahol Süllei László kanonok, a budavári Nagyboldogasszony-templom plébánosa mondott misét. A budavári ünnepség Kóka Rozália ötlete volt – aki fő szervezője, tervezője az egész éves ünnepségsorozatnak – annak emlékére, hogy 1941. májusban kezdődött meg a hazatelepítés (a Bácskába).
A templomban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott köszöntőt, majd Hadik András szobránál a honvédelmi miniszter, Hende Csaba beszélt. Ugyanekkor nyílt meg a Magyar Kultúra Alapítvány Szentháromság téri épületében a Hazatérés, 1941 című fotókiállítás. Itthon, az ötödik hazában- írja a Heti Válasz. A bukovinai székelyek történetéről szóló kiállítás nyílt csütörtökön a bonyhádi Völgységi Múzeumban a népcsoport hazatérésének 70. évfordulója alkalmából. Az októberig látható tárlat archív felvételeken, korabeli dokumentumokon, térképeken mutatja be a székelyek Bukovinában eltöltött időszakát, a vándorlást, valamint a ma is folytatódó hagyományőrzést – mondta Csibi Krisztina, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke. A kiállítás a Völgységi Múzeum egyedülálló, csaknem kétezer darabos, digitalizált fotógyűjteményéből merít; a képeket a székely szövetség néprajzi táborainak résztvevői a falvakat járva gyűjtötték, és látták el pontos adatokkal. A bemutatón emellett a Bukovinából 1941 húsvétján a Bácskába telepített székelyek hazatérő igazolványai, honosítási okiratai láthatók, valamint Bonczos Miklós akkori, hazatérésért felelős kormánybiztos a székelyekhez intézett felhívása, amelyet sok család még ma is bekeretezve őriz otthonában. (A témát eddig legrészletesebben megismertető időszaki kiállítás a múzeumi bemutató után a bonyhádi Székely Ház állandó kiállítása lesz.)
A hazatérés évfordulóján hirdetett programsorozat részeként a napokban a budavári Litea könyvesboltban rendezik meg a bukovinai székely könyvek hetét, amelyen tucatnyi, a székelységgel kapcsolatos történeti, néprajzi, irodalmi művet mutatnak be. A kiadványok között újdonság a bonyhádi Koller Mártonné áprilisban megjelent, Vándormadarak című regénye, amely a bukovinai székelyek hányattatásairól és a magyarországi svábok kitelepítéséről szól-írja a kulturpart.hu.
Mérlegen a Sütő András-emlékműtervek
Május 3-án Marosvásárhelyen összeült a Sütő András Baráti Társaság által megbízott szoborbizottság, hogy értékelje a pályázatra beérkezett Sütő-szoborterveket. A felkért művészek közül hárman küldték el pályatervüket a meghatározott határidőre: Györfi Sándor karcagi, Hunyadi László és Kiss Levente marosvásárhelyi szobrászművészek.
A Csegzi Sándor alpolgármester, elnök, Bocskay Vince szobrász, Demeter József lelkész, Gyarmathy János szobrász, Kolozsi Tibor szobrász, Nagy Miklós Kund művészeti író és Nagy Pál irodalomtörténész alkotta héttagú zsűri álláspontja szerint mindhárom pályamunka kétségtelen művészi értékeket mutat fel, de egyik sem teljesíti kellő mértékben az elvárásokat. Ezért a bizottság úgy határozott, hogy felkéri a pályázókat, gondolják újra és egészítsék ki a pályatervüket, esetenként a végleges méretű portréval, illetve a hiányzó kompozíciós összetevővel. A zsűri által elvárt módosított pályaterveket 2011. augusztus 1-ig kell eljuttatni a bírálóbizottságnak, amely akkor választja ki a nyertes pályázatot.
Magyar digitális archívum készül
A kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot, amely a teljes magyar kultúrkincs digitális rögzítésére és minél szélesebb körben hozzáférhetővé tételére lesz hivatott – mondta Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára a kétnapos siófoki Média Hungary konferencia nyitóelőadásán kedden.
Az államtitkár kifejtette: a 21. század elejére eljutottunk odáig, hogy amit digitálisan nem rögzítettek, az szinte nem is létezik. Ezt ismerte fel az Európai Bizottság, amikor elfogadta az úgynevezett digitális menetrendet. Mint mondta, a magyar kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot. A Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakításával pedig olyan, a tárca által irányított közgyűjtemény jön létre, amely a klasszikus filmarchívum feladatának ellátása mellett hosszú távon képes a magyar kultúra által teremtett alkotások digitális rögzítésére, és „alkalmas a nemzet és a világ előtt bemutatni a közös örökségünket alkotó munkákat”.
Egy idei felmérés szerint a fiatalok 57 százaléka olvas kommentárt és ír blogot. „Nem cél, hogy visszatérítsék őket a hagyományos médiumokhoz, ami amúgy is reménytelen vállalkozás lenne, ugyanakkor a kultúrpolitikának élnie kell azokkal az új lehetőségekkel, amelyeket a digitális világ nyújt” – mondta az államtitkár.
Végéhez közeledik az Építjük Erdélyt közösségi vezetőképzője
Hétfőn, illetve kedden zárult az Építjük Erdélyt országos képzéssorozat szórvány és partiumi közösségi vezetőképzőjének második hete, melynek folyamán a Medgyesen és Szilágysomlyón összegyűlt résztvevők a projektek, közpolitikák és pályázatok világába látogattak.
„A közösségi vezetőképző két képzéshetének eredményeként mindkét helyszínen egy-egy kiformálódott, összeszokott csapattal van dolgunk, melyek a program lejárta után is képesek lesznek hatékonyan együttműködni és közös projekteken dolgozni.” – fejtette ki Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Elmondása alapján: „Az Építjük Erdélyt képzéssorozat hatásai a jövőben úgy a helyi közösségek életében, mint az adott régiók tevékenységeinek összességében fellelhetőek lesznek, hisz az itt megszerzett szakmai hátteret a fiatalok közéleti szerepvállalásuk, továbbá közös célkitűzéseik során ültetik gyakorlatba”.
A szórvány és a partiumi közösségi vezetőképző harmadik, egyben záró hetére május végén Enyeden, valamint Szilágycsehben kerül sor, ahol a résztvevők az imázs és a kommunikáció szerteágazó területét vizsgálhatják meg részletesebben.
Tanulmányút csíki kulturális szakemberek számára
Számos tapasztalattal, hasznos információkkal térhettek haza azok a csíki térségbeli kulturális szakemberek – kultúrigazgatók, kultúrfelelősök, pedagógusok, könyvtárosok és civil szervezetek képviselői –, akik részt vettek a május 6-án Alcsík és Kászon településein szervezett tanulmányúton, amelyet Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezett. A program célkitűzései között a vidéki kulturális élet felpezsdítése, egymás tevékenységének, sikereinek, nehézségeinek a jobb megismerése, a szakmai kapcsolatok bővítése, megszilárdítása és nem utolsósorban új ötletek gyűjtése és a szakmai eszmecsere szerepeltek- írja az erdely.ma internetes hírportál.
Táncra perdült Sepsiszentgyörgy lakossága
Sepsiszentgyörgyön az egész város táncra perdült a korzó rögtönzött táncparkettjén. A profik jártak az élen, és nem kellett sokáig nógatni az arra sétálókat sem. Sepsiszentgyörgy központjában múlt hétvégén, a tánc világnapján a gépkocsik helyét a táncosok vették át. A jó példával a profi táncosok jártak elöl, de a betontáncparkettet néhány perc alatt több mint száz járókelő népesítette be. A tánctudás nem volt kizáró szempont. A táncosok és a vállalkozó szellemű járókelők egyidőben ugyanarra zenére különböző műfajokban perdültek táncra. A résztvevők életkortól függetlenül elégedettek voltak- írja a kronika.ro.
A Szent György-napok sikertörténete
Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napokat egy héttel arrébb csúsztatták, május elseje és május 8-a közé, így eshetett meg, hogy a húsvéti ünnepekkel együtt két kerek hétre kerekedett ki a háromszéki örömünnep-sorozat. A Szent György-napok vonzerejének köszönhetően a kis- és nagyvilágba szétszóródott szentgyörgyiek tömegesen zarándokolnak haza, rendszerint magukkal hozzák baráti körüket is, ilyenkor számos idegen látogatja meg a várost. A Szent György-napok 20. alkalmára mind a szervezésben, mind a részvételben megfigyelhetünk éles generációváltást is. Ez nemcsak a résztvevők életkorán, hanem a műsorok műfaji súlypontozásán is érzékelhető. A mostani rendezvénynek a látvány és a hang a domináns eleme, az igazi és egyszer-másszor kétes értékű sztárkultusz. Ezek mellett a hagyományos vásári hangulat is megtakálható volt a fesztiválon.
26. Szólj, síp, szólj!
Népzenétől volt hangos ismét az újvidéki Duna park környéke. Május 7-én, szombaton tartották az Újvidéki Rádió M stúdiójában a 26. Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőt, amelyet ezúttal is a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete és az Újvidéki Rádió szervezett. Közel 250 fellépő általános iskolás és óvodás mutatkozott be. Idén három elődöntőt is szerveztek Adán, Szenttamáson és Törökbecsén. A 66 bejelentett műsorszám közül 44-nek az előadói jutottak be a döntőbe, amely ezáltal ismét igen magas színvonalú lett, mivel tényleg csak a legjobbak utazhattak Újvidékre. Minden év tavaszán a vetélkedő napján gyermekzsivajtól, énekhangtól, hangszeres muzsikától hangos az Újvidéki Rádió és környéke, hiszen minden talpalatnyi helyen valaki beénekel, hangszert hangol, gyakorol a fellépés előtt- írja a vajma.info.
Szatmári Kultúrkaraván
Harmadik alkalommal szervezi meg a Szatmár Megyei Tanács a Szatmári Kultúrkaravánt, melynek célja, hogy kulturális rendezvényeket jutasson el a megye valamennyi városába. A program kezdeményezői szerint ennek révén azok is megtekinthetnek színházi előadásokat, illetve kiállításokat, akiknek nincs módjuk Szatmárnémetibe eljutni.
A karaván lényege, hogy a megyeszékhely kulturális közintézményei, a könyvtár, a színház, valamint a múzeum egy-egy hetet „vendégeskednek” a vidéki városokban. A karaván május 2. és 8. között Erdődön állomásozik, május 9–15. között Tasnádon, május 16–22. között Sárközújlakon, május 21–29. között Avasfelsőfaluban, május 30. és június 5. között pedig Nagykárolyban szerveznek kulturális programokat. Ezt követően június 6–12. között Szatmárnémetiben is bemutatják az előadásokat és a kiállításokat. A Szatmár Megyei Tanács tájékoztatása szerint a két éve szervezett első kultúrkaraván programjain közel 2000, a tavalyiban pedig körülbelül 4000 érdeklődő vett részt.
Quimby, Parno Graszt, Irie Maffia és Lajkó Félix Pozsonyban
Nyolc nap leforgása alatt négy fontos és izgalmas magyar zenekar koncertezik Pozsony új multikulturális központjában, a Dunajban, amelyet az azonos nevű áruház negyedik emeletén alakítottak ki. A sort a Quimby nyitotta május 4-én. Az együttes idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, ebből az alkalomból film is készül róluk. Másnap, azaz május 5-én Az autentikus cigányzenét játszó Parno Graszt lépett színpadra. Az Irie Maffia szintén rendkívül népszerű külföldön, legalábbis a reggae, a dancehall, a dub és a ska kedvelői néha el sem akarják hinni, hogy magyar zenekart hallanak, olyan tökéletesen idézik meg Jamaicát. Szlovákiában istöbbször megfordultak már, sőt színszlovák közönség előtt is zajos sikertarattak. Lemezeikre más stílusoktól is felcsempésznek néhány elemet, funkos,rockos, hiphoppos hangulatokat is találunk rajtuk. A pozsonyi Dunajban május7-én léptek fel. A magyar fesztiválnak is nevezhető seregszemle május 12-én ér véget LajlóFélix koncertjével, illetve az azt követő táncházzal- írja a bumm.sk.
Ajánló – Ismét dzsesszfesztivál Szebenben
Idén május 8–15. között szervezik meg a Nagyszebeni Dzsesszfesztivált, amely Románia legrégibb és legrangosabb ilyen jellegű eseménye. A hetvenes évek elejétől minden évben sorra kerülő rendezvényen idén olyan világhírű énekesek lépnek fel, mint a belgiumi Fanny Beriaux, az amerikai China Moses vagy Maria Joao, aki a portugál dzsessz egyik legismertebb alakja. A fesztivál kiemelt vendége idén a kubai dzsessz ikonikus alakja, Jesús Chucho Valdés zongorista, aki idén novemberben lesz 70 éves.
Ahogy Önök is megtudhatták, érdemes Pünkösdig is körbenézni a határon innen és túli kulturális rendezvények között, s egyedi programmal gazdagodhatunk.