A nemzetközi kutatások eredményei szerint, az utóbbi években Kazahsztán a korrupció szintét szisztematikusan és részrehajlás nélkül csökkenti. A „Transparency International” ügynökség információi szerint Kazahsztán a „Korrupciós indexben” a 180 országot foglaló listán 15 helyet javítva a 120-ik helyről 105. pozíciót foglalta (2,9 pontos értékeléssel). Egészében Kazahsztán az utóbbi két évben a TI korrupciós indexén 40 helyet javított, ami komoly előrelépést jelent.
A korrupció mint társadalmi jelenség és a komoly probléma jelen van a világ minden országában, beleértve a fejlett gazdaságú és szilárd demokratikus értékekkel bíró államokat is érinti. A több éven keresztül tartó korrupció ellenes harc Kazahsztán állami politikájának a legfontosabb prioritásává vált.
Az utóbbi 12 évben az állam a korrupció elleni küzdelemnek saját rendszerét építette fel. 1998-ban Kazahsztán a térségben az elsőként „A korrupció ellenes küzdelemről szóló” szóló törvényt fogadott el, ami a korrupció elleni harcnak az alapvető elveit és módszereit tartalmazta.
Az említett törvény a polgári és a szabadságjogokat, illetve a nemzetbiztonságot hívatott védeni a korrupció veszélyeitől, valamint biztosítja az állami szervek közötti hatékony együttműködést az előrejelzés és felderítés terén..
Ezenkívül a kormány ötévente jóváhagyja a „Korrupcióellenes állami programot”. Jelen pillanatban, a Kazah Köztársaság Gazdasági és Korrupciós Bűncselekmények Elleni Küzdelem Hatósága (a pénzügyi rendőrség) a negyedik korrupcióellenes programot hajtja végre.
A Program legfőbb célja, a társadalom és az állami szervek együttes közreműködésével a mindennapi élet minden szférájában lecsökkenteni a korrupció szintjét. A prioritásai pedig: a jogrendszer tökéletesítése, a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a korrupció elleni fellépés hatékonyságának növelése, valamint a társadalom tudatosságának felébresztése a korrupció veszélyeire. Emellett a Program, a korrupcióellenes harcnak az átláthatóságát és a szervek munkájának háttér finanszírozásának kereteit is határozza.
A kazah korrupcióellenes stratégia eredményeképpen az állami szolgáltatásnyújtást akadályozó sokféle hatósági korlátok megszüntetésre kerültek. Például, az engedélyköteles tevékenységek köre csökkent (861-től 343-ra), a kisvállalkozók az ellenőrző szervek által történő vizsgálatára pedig moratóriumot hirdettek.
2008-ban Kazahsztán az ENSZ Korrupcióellenes Konvencióját ratifikálva bebizonyította azt, hogy a korrupció legyőzése végett a nemzetközi standardokhoz elkötelezett. Ezek a törekvések Kazahsztánnak a korrupciós világranglistán méltóhelyet biztosítva, a küzdelemben a regionális vezetőállammá változtatta.