A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a Fórum Kisebbségkutató Intézet szervezésében rendezték meg a Dél-Szlovákia gazdasági helyzete elnevezésű szakmai konferenciát.
Arra keresték a választ, mit tehetnek a gazdasági élet szereplői, az önkormányzatok, a vállalkozók és a régiófejlesztési ügynökségek a térség gazdasági megerősödése érdekében. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter előadásában hangsúlyozta, 1989 óta drámaian csökkent az agrárszektorban dolgozók száma: 350 ezerről kevesebb mint 35 ezerre. „Új munkahelyek csak úgy hozhatók létre, ha kihasználjuk Dél-Szlovákia természetes adottságaiból adódó lehetőségeket” – fogalmazott Simon. A támogatott gazdák számának növelését, illetve a közvetlen kifizetések összegének emelését javasolta. A minisztériuma bevezeti a közvetlen eladás rendszerét – a mezőgazdasági termény így a gazdától egyenesen a végső felhasználóhoz kerül, könnyített feltételekkel, egyszerűbb adminisztrációval.
A dél-szlovákiai térség 18 járása közül a döntő többség a leszakadó, hátrányos járások közé tartozik. Farkas Iván szerint ezen a helyzeten is lehetne változtatni az EU-s támogatásokkal, hiszen bőven van még forrás. „2010 végéig a keret csupán 13,5%-át, azaz 1,54 milliárd eurót merített ki Szlovákia, pedig a 2007-2013 közötti EU programozási időszak több mint felén már túl vagyunk” – hangsúlyozta az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke.
Lelkes Gábor gazdasági szakértő szerint a szlovákiai magyar kis- és középvállalkozók a szlovák versenytársaikkal szemben hátrányban vannak, mivel a 90-es évek privatizációjából politikai okoknál fogva kimaradtak. Ez a hátrány azonban szerinte mérsékelhető lenne egy vállalkozói érdekvédelmi szövetség létrehozásával, mely a magyar–magyar gazdasági kapcsolatokat is erősítené az egész Kárpát-medencében.