Az utóbbi hetek közel-keleti fejleményeit tekintve nem az a legfontosabb kérdés, hogy a térség országai a demokratizálódás útjára lépnek-e, hanem hogy a következő rendszerek mennyiben lesznek majd stabilak. Noha a nyugati politikusok rendre a demokrácia és a szabadság fontosságát hangsúlyozzák, valójában az a fontosabb, hogy a létrejövő új rendszerek ne legyenek ön- vagy közveszélyesek – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő február 28-án hétfőn egy a KIDMA Zsidó Diákszervezet szervezésében megrendezett konferencián.
Az egyiptomi események kapcsán forradalom helyett inkább zendülésről beszélhetünk, hiszen nem következett be komolyabb minőségbeli változás, továbbá a megmozdulások mögött nem volt egységes politikai program sem – mondta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatója a budapesti Izraeli Kulturális Intézetben az „Egyiptomi forrongások és Izrael” címmel megtartott konferencián. Tálas szerint az évtizedekig uralkodó Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnök, és Hoszni Mubarak egyiptomi államfő bukása tulajdonképpen csak idő kérdése volt, s a 42 éve uralkodó Moamer Kadhafi líbiai vezetőnek is csupán napjai vannak hátra. A biztonságpolitikai szakértő szerint ugyanakkor a térség országai továbbra is autokratikus rendszerek maradnak majd.
Az egyiptomi elnök távozását követően a fő kérdés inkább az, hogy meg fog-e változni a hatalmi struktúra, és Mubarak egykori emberei közül kik fognak még távozni a hatalomból. Tálas Péter arról is beszélt, hogy a jövőre nézve az egyik fontos kérdés, hogy lesz-e elitcsere vagy elitbővülés Egyiptomban. Ebből a szempontból pedig azok lesznek előnyben, akik eddig is az elitek tagjai voltak. A fegyveres erők szerepével kapcsolatban Tálas megjegyezte, hogy szerinte nem valószínű, hogy a demokratikus átalakulás érdekében az egyiptomi hadsereg a jövőben feladná a hatalmi berendezkedésben betöltött központi szerepét.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a demokráciánál sokkal fontosabb kérdés az, hogy stabil vagy instabil, úgymond ön- és közveszélyes rendszerek jönnek-e létre. A demokrácia fenntartása sokszor nyűg a hatalmon lévőknek, ráadásul költséges is, ami komoly problémát jelent a térség szegény országai számára. Ezért Tálas szerint a Közel-Kelet országai előtt álló egyik legnagyobb feladat a javak igazságosabb elosztását lehetővé tevő rendszerek kialakítása, mely részben megoldást jelentene az utóbbi hetek zavargásainak hátterében lévő társadalmi problémákra. Amennyiben ezen a téren nem sikerül majd eredményt elérni, a társadalmi feszültség továbbra is fennmarad.
Tálas Péter kijelentette, hogy a mostanában megfigyelhető társadalmi megmozdulásoknál sokkal nagyobb változást jelent majd a Közel-Kelet biztonsági helyzetére nézve az, ha Irán saját atomfegyvert állít majd elő, amit szerinte nem lehet megakadályozni, csupán késleltetni. Ebben a tekintetben pedig nem az iráni atombomba bevetésének lehetősége, hanem a régióban meginduló nukleáris fegyverkezési verseny jelentené a fő veszélyforrást, melynek beláthatatlan következményei lennének.
A konferencián felszólalt Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa is, aki Tálas Péterrel egyetérve szintén úgy látja, hogy az egyiptomi megmozdulások nem nevezhetők forradalomnak, többek között azért sem, mert azok mögött nem állt ideológia. A szakértő az egyiptomi Muzulmán Testvériség politikai térnyerésével kapcsolatban megjegyezte, hogy noha nem volt beleszólása a hatalomba, a szervezet valójában már az 1980-as évek óta mérsékelt politikai tényezőnek számít, s a jövőben csupán az lesz a kérdés, hogy hatalmi tényezővé válhat-e. Csicsmann szerint a Muzulmán Testvériség számára komoly megpróbáltatást jelentene a majdani választásokon történő megmérettetés, mivel a jó szerepléshez politikai programot kellene alkotnia, az azonban sokkal nehezebb, mint ellenzékből politizálni Mubarakkal szemben.
A felszólalók között volt még Nógrádi György, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, aki szerint a közel-keleti és észak-afrikai zavargások miatt meginduló menekülthullám komoly problémája lesz az Európai Uniónak. Nógrádi szerint a tágabb értelemben vett Közel-Keleten végbemenő politikai átrendeződés kimenetele megjósolhatatlan, mindazonáltal az Egyesült Államok valószínűleg komoly árat fog majd fizetni a térséggel kapcsolatos külpolitikai hibáiért. Tálas Péterrel és Csicsmann Lászlóval egyetértve Nógrádi is úgy látja, hogy a következő időszakban valamilyen megoldást kell találni a régió országait jellemző társadalmi problémákra, különben folytatódni fognak az elmúlt hetekben tapasztalt megmozdulások. Nógrádi György előadásának zárásaként megjegyezte, hogy március 11-ére péntekre Szaúd-Arábia-szerte meghirdették a „Harag Napját”, mely akár újabb lázadásokhoz is vezethet.