Befejezték hétfőn a tagországok mezőgazdasági miniszterei a többfordulós vitát az Európai Bizottság tavaly novemberi közleményéről, ami a közös agrárpolitika jövőjével foglalkozik. A magyar EU-elnökség most tanácsi következtetéseket készít elő abban a reményben, hogy azokra márciusi ülésükön rábólintanak majd a miniszterek.
Fontos állomásához érkezett hétfőn a közös agrárpolitika jövőjéről évekkel ezelőtt megkezdett párbeszéd, amikor a Huszonhetek az utolsó, sorban a harmadik plenáris vitát is lefolytatták a témáról, mielőtt márciusban a tervek szerint tanácsi következtetésekben mutatnának irányt a hivatalos javaslathoz a Bizottságnak.
„Intenzíven megvitattuk a kérdéskört. Optimista vagyok. A tagállami álláspontok ugyan széles skálán mozognak, de sok közös pontot is beazonosítottunk” – jelentette ki az ülést követően Fazekas Sándor, az agrártanács soros elnöke. Fazekas egyetlen kérdést sem kívánt kiemelni azok közül, amelyekről a legtávolabbnak tűnnek az álláspontok a Tanácsban. A tárcavezetők ezúttal a kiegyensúlyozott területi fejlődés témakörét járták körül a vitában, amely az Európai Bizottság tavaly novemberi közleménye szerint a 2014 utáni közös agrárpolitika egyik fő prioritása kell, hogy legyen. Az előző két vita a mezőgazdaság élelmiszertermelő képességéről és a KAP zöldítéséről szólt.
Fazekas elmondta, hogy a magyar elnökség most hozzálát a tanácsi következtetés megszövegezéséhez, amelyre reményei szerint következő, márciusi ülésükön rábólintanak majd az agrárminiszterek. Egyesek nem bíznak abban, hogy a kormányok tekintettel a KAP-ra vonatkozó sokszor eltérő nemzeti álláspontokra, képesek lesznek zöldágra vergődni egy ilyen közös iránymutatásban. Ezt a vélekedést erősíti, hogy a Tanács az utóbbi években nem volt képes közös konklúziókat elfogadni a közös agrárpolitika jövőjéről. Diplomaták szerint ugyanakkor mára változott a helyzet, hiszen a mostani vita nem valami elvont tervről, hanem az Európai Bizottság közleményéről folyik, másfelől a kormányok nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy miközben a KAP ügyében most már együttdöntési jogkörökkel rendelkező Európai Parlament bizonyosan elfogad majd álláspontot, addig a tagállamok erre nem lesznek képesek, valahol „a lovak közé dobva a gyeplőt”.
Egyelőre csak találgatni lehet arról, hogy mi lesz az a legkisebb közös nevező, amely minden kormány számára kockázatok nélkül elfogadható lesz. A leginkább vitatott kérdések közé tartoznak a közvetlen agrárkifizetések tagállamok közötti igazságosabb elosztása, a támogatások felső határának meghúzása, az egész KAP és a direkt támogatások kizöldítése és az első és a második, vidékfejlesztési pillér közötti egyensúly. A KAP finanszírozása csak később kerül terítékre, amikor az Európai Bizottság a többéves pénzügyi terv javaslatával megteszi a tétet. Ez valamikor júliusban, tehát a magyar elnökség után várható.
A BruxInfo úgy tudja, hogy a tagállamok körében az egyik legnagyobb ellenállás Dacian Ciolos biztosnak azzal a tervével szemben van, amely egy zöld komponenst honosítana meg a közvetlen kifizetéseknél, vagyis az első pilléren belül. Ezzel több probléma is van. Először is a környezetvédelmi jellegű intézkedéseket jelenleg alapvetően a második, vidékfejlesztési pillérből finanszírozzák, másfelől sokan a bürokratikus terhek növekedésétől tartanak.
Németország értesülésünk szerint kedden rukkol elő egy papírral, amiben a zöld komponens vidékfejlesztésen belüli megőrzését szorgalmazza. Bizottsági források nem csodálkoznak ezen, hiszen a németek már most is számos környezetbarát intézkedést támogatnak a második pillérből és nem akarják az egész rendszert újra felépíteni. Brüsszelnek azonban megvan a saját logikája. Ha ugyanis a tisztán közösségi forrásból támogatott első pillérben helyezik át a zöld elemet, akkor az garantálja azt, hogy EU-szerte mindenhol végrehajtják azt és nem csak néhány tagállamban. Ráadásul ezzel politikailag is jobban igazolhatóvá válnak a közös agrárpolitikára 2014 után fordítandó pénzeszközök.
Dacian Ciolos mindenesetre a BruxInfo kérdésére azt mondta, a legutóbbi tanácsülésen az volt a benyomása, hogy a többség támogatja a közös agrárpolitika kizöldítését. Más kérdés – tette hozzá -, hogy miként kell ezt csinálni, az első vagy a második pillérben. Hozzátette, hogy a KAP zöld összetevője egyike azoknak a pontoknak a javaslatában, amelyhez ragaszkodni fog.