Az EU hétfőn jóváhagyta a beutazási tilalmakat és bankszámla-zárolásokat, de gazdasági szankciókat nem vezettek be Belarusz ellen.
Hétfő délután Brüsszelben összeült az uniós külügyminiszterekből álló, Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezette Külügyi Tanács. Az ülés témái között kiemelt figyelmet kapott az egyre instabilabb egyiptomi helyzet és a Belarusz elleni szankciók.
A Lukasenko-rezsim elleni intézkedésekről a Külügyi Tanácsnak egyhangúlag kellett döntést hoznia, így született meg a 158 tisztviselő – Alekszander Lukasenko nómenklatúrája, politikusok, újságírók, ügyvédek, választási bizottsági tagok – EU országokból való kitiltásáról szóló egyezmény. A döntés értelmében a december 19-ei minszki tüntetések brutális leverésének felelősei uniós bankszámláikhoz sem férhetnek hozzá. A kitiltottak listáján szerepel többek között Lukasenko két felnőtt fia, illetve a belarusz titkosszolgálat, a KGB igazgatója is. A Külügyi Tanács emellett figyelt arra, hogy ne szakítson meg minden kapcsolatot a poszt-szovjet országgal, így Szergej Martinov külügyminiszterre és Viktor Szemasko miniszterelnök-helyettesre nem vonatkozik a beutazási tilalom. A szankciókra a belaruszi kormány arányos válaszlépéseket ígért – tudósított az AFP Hírügynökség.
Az Unióhoz csatlakozott az Egyesült Államok is, aki pénzügyi szankciókkal és a belarusz állami Belneftyehim petrolkémiai céggel köthető üzletekre adott ideiglenes engedélyek visszavonásával próbálja Lukasenkoékat jobb belátásra bírni. A svédek és lengyelek által javasolt keményebb, gazdasági jellegű uniós szankciókra több tagállam a belarusz polgárok érdekében mondott nemet. Emlékezetes, hogy az elmúlt hét végén több politikai foglyot is elengedtek a belarusz hatóságok, vélhetően a keményebb szankciók elkerülése céljából.
A Külügyi Tanács a Belarusz elleni intézkedéseken kívül Tunézia, Libanon, Szudán, Elefántcsontpart és a Száhel-övezet helyzetéről is adott ki közleményt.