_

Barroso köreihez érhet újra a Dalligate

A villámgyorsan lemondatott John Dalli máltai biztos ügye, a Dalligate kezd túlnőni magán. A legutóbbi fordulatok fényében a vád egyik alapja kámforrá válhat. Ha ez bebizonyosodik, úgy Barrosonak a máltai biztos eltávolitásáról hozott döntése szorul majd új magyarázatra.

Európai transzparencia

A múlt héten a Corporate Europe Observatory (CEO), az átlátható lobbizásért és az uniós szervek transzparenciájáért küzdő civil szervezet nyújtott be panaszt az Európai Ombudsmanhoz, mivel a Dalli-dossziéhoz továbbra is minden hozzáférést megtagadnak az illetékes szervek. Eközben az Európai Parlament egy meghallgatásán a Dalli elleni vád egyik fő pontja látszik megdőlni. 

A Dalligate tehát nemcsak egy máltai biztos sorsáról szól, hanem emellett az uniós intézmények átláthatóságáról és demokratikus elszámoltathatóságáról, illetve az Európai Bizottság elnökének esetleges manipulálhatóságáról, befolyásolhatóságáról.

Az átláthatatlanság már csak azért is kritikus, mert egy európai biztos lemondása és annak körülményei, okai egész biztos, hogy az európai adófizetőket is érdekelnék. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ezzel szemben részben azzal az indokkal utasította el két fokon is a CEO kérését – az akták kikérését, – mert szerinte nincs “meghatározó közérdek” az ügyben, hogy kiadják az iratokat. Nehezen érthető, hogy mit takargatnak ennyire, hiszen ha egyértelmű lenne az ügy állása, akkor az iratok is Barroso döntése mellett szólnának, vagyis igazolnák, hogy helyénvaló volt 24 órán belül lemondatni a máltai biztost. Külön aggasztó lenne, ha az OLAF által felhozott érvek precedensértéket nyernének, mivel ezáltal gyakorlatilag minden jövőbeni OLAF-irat gyakorlatilag bizalmasnak számíthatna.

Egy újabb hangfelvétel

Az OLAF által összeállított dosszié, amelynek birtokában Barroso a döntését meghozta, nem nyilvános a mai napig. Annyit tudunk a részletekről, hogy vádlója szerint egy bizonyos 2012. február 10-iki találkozón ajánlhatták fel a pénzt Dallinak, hogy az egyébként szinte politikai öngyilkossággal felérő döntést meghozza. Amíg Dallit egy máltai üzletember, Zammit segítette a találkozóhoz, addig a Swedish Match svéd-amerikai dohánycég egy bizonyos Kimberley nevű ügyvéden keresztül próbált kapcsolatot épiteni a máltai biztoshoz. Zammit és Dalli folyamatosan tagadták, hogy létrejött volna valaha is ez a találkozó. Kimberley ezzel szemben az Európai Parlament előtti meghallgatásán is fenntartotta állítását.

Most ez dőlt meg.

A zöldpárti francia José Bové EP-képviselő ugyanis meghallgatta a Swedish Match két képviselőjét, akik úgy nyilatkoztak, hogy a február 10-iki találkozóról ők is csak Kimberley-től tudtak, azonban Kimberley később ezt úgy tüntette fel, mintha részben hatósági nyomásra állította volna csak, hogy tényleg lezajlott az az esemény, amelyre egyébként az egész vád épül.

Bové a találkozóról hangfelvételt készített, amelyet később Dalli is átadott az általa indított belga eljárás során a belga rendőrségnek.

A helyzet tehát most úgy néz ki, hogy Kimberley szerint az EP előtti meghallgatásnál azt sugallták neki az OLAF illetve a máltai rendőrség részéről, hogy mivel a nyomozás még nem zárult le, ezért ne változtasson a korábban tett nyilatkozatán – amely feltehetőleg a dossziéban is szerepelt tavaly októberben. A Bové-féle meghallgatás után természetesen a máltai rendőrség és az OLAF is tagadja, hogy bármiféle befolyást gyakoroltak volna az EP előtt meghallgatott személyekre. Ettől függetlenül létezik már egy hangfelvétel, amelyen Kimberley megbízója, a Swedish Match egy képviselője tagadja a megbízottja által elmondottakat, tehát azt, hogy elhangozhatott volna a 60 milliós ajánlat Kimberley részéről Dalli felé.

Hollywoodi forgatókönyv esetén már biztosak lehetnénk benne, hogy Kimberley kettős ügynök, aki egy nevető harmadik félnek játszotta a kezére Dalli fejét. A Swedish Match 5000 eurót fizetett Kimberley-nek, akinek bejelentése alapján az egész eljárás megindulhatott, hiszen ő dobta fel – a cégen keresztül – Dallit az Európai Bizottságnál, néhány email másolatra hivatkozva. Tehát Kimberley az a kulcsszemély, aki nélkül nem lenne Dalligate sem. Az általa tett első “vallomás” fő eleme viszont most megdőlhet, így az ez alapján történt nyomozás, eljárás és lemondatás legalitása is erősen megkérdőjeleződött.

Lemondatások

Azóta mind a máltai rendőrség nyomozóját, John Rizzót, mind az OLAF vezetőjét, Giovanni Kesslert felszólították lemondásra. Utóbbi kapcsán ugyanis az OLAF felügyelőbizottsága jelezte az EP felé, hogy súlyos eljárási jogszabálysértések történtek, illetve az OLAF olyan titkosszolgálati eszközöket vetett be, amelyre nincs felhatalmazása. Konkrétan Dalli telefonlehallgatásáról van szó, amelyre nincs OLAF-jogkör, és amellyel kapcsolatban alighanem egy külsős céget bíztak meg. Biztosat nem tudni, ezek az információk is csak az illetékesek vitáiból olvashatók ki. Megintcsak, az OLAF vezetője is nyilván tudja, hogy mire van és mire nincs felhatalmazása a szervezetnek, tehát legfeljebb politikai nyomásgyakorlás vagy üzleti befolyás alatt cselekdene másképpen, főleg, ha az ennyire kockázatos. (Azért emlékezzünk, hogy már korábbi anyagunkban jeleztük: az OLAF 1,65 milliárd euróhoz jut 12 év alatt a világ négy nagy dohánycége által, hogy felderítse a cigarettacsempészeket…tehát jó kapcsolatot ápol velük.)

Időzítés

A biztos lemondása a lehető legjobbkor jött a dohánylobbinak, hiszen a 2012. október 16-án eltávolított máltai biztos a rákövetkező héten, október 23-án vitte volna az Európai Bizottság legfőbb döntéshozó testülete, a biztosi kollégium elé a dohánydirektíva tervezetét. Így viszont az új (szintén máltai) biztos ezt – az EP nyomására ugyan egész gyorsan – 2012. decemberében tette meg, amely viszont az uniós szervek működéséből következőleg már jó eséllyel csak 2014 őszén kerül az Európai Parlament elé – az EP-választások után. Tehát sok politikus kampányát lehet majd támogatni. A máltai belpolitikai vonal önmagában biztos, hogy nem lett volna képes a brüsszeli szálakat mozgatni.

Röpül a nehéz kő…

Az EP frakcióvezetők április 11-én dönthetnek arról, hogy Bové javaslatára felállítanak-e parlamenti vizsgálóbizottságot. Annyi bizonyos, hogy a több mint 150 kérdésre, amelyet képviselők intéztek a Bizottsághoz és az OLAF-hoz, nem kaptak érdemi választ, így jogos, hogy az EP szeretne többet tudni e zavaros ügyben.

Barroso az Európai Néppárt (EPP) téli bukaresti ülésén nyilvánosan semmilyen magyarázatot nem adott Dalli-kérdésben, leszámítva azt, hogy “az ügy le van zárva, bízzanak bennem”. Ez annyiban még pikánsabb, hogy Dalli egyébként szintén EPP-vonalon futott be, tehát egy táborból volt a két politikus.

A CEO mindeközben nemcsak az Európai Ombudsmanhoz fordult, hanem a Swedish Match ellen is panaszt nyújtott be az Európai Parlament és az Európai Bizottság lobbiregiszterét felügyelő szervnél, azzal, hogy megszegte a lobbisták etikai kódexét. Egyfelől Kimberley nem volt sosem bejelentve a cég részéről, másfelől amúgy is tilos a politikai döntéshozókat hazai pályán levadászni, tehát jelen esetben máltai bizalmasokat felhajtani azért, hogy személyes kapcsolatba kerülhessenek Dallival.

Dalli 2013. március 20-án a belga hatóságok előtt tett három és fél órás vallomást a saját maga által indított ügyben, amelynek alperese a Swedish Match, tárgya pedig hírnévrontás, rágalmazás. Ennek során adta át az igazát részben bizonyító Bové-féle felvételt. Kérdés, hogy a belga hatóságok vajon kinek a további meghallgatását rendel(het)ik el.

Tény, hogy sem Dalli-t, sem ügyvédeit vagy csapatát nem hallgatták meg nyilvánosan, és nem biztosítottak számukra nyilvános megszólalási lehetőséget a lemondatáskor. Dalli közeli személyek megerősítették, hogy a korábbi biztos idegösszeroppanást kapott és kórházi kezelésen van. Sem Dalli, sem a CEO, ill. más civil szervezetek sem fértek hozzá eddig az aktákhoz.

Ha befejezett az ügy, miért nem tisztázható? Ha nem tisztázható, akkor biztos, hogy befejezett-e…?

Feledy Botond

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás