_

Perui elnökválasztás: az ex-diktátor lánya a favorit

  • Vasárnap tartották az első elnökválasztási fordulót Peruban: Alberto Fujimori ex-diktátor lánya szerezte meg a legtöbb szavazatot, eredménye azonban nem volt elég az egykörös győzelemhez.
  • Szakértők szerint apja politikai hagyatéka kétélű fegyver Keiko számára: amennyi támogatót, annyi ellenzőt is jelent.
  • A júniusi második körben Keikor Fujimori egyetlen kihívója a jobbközép közgazdász, Pablo Kuczynski ex-miniszterelnök lesz.

Az előzetes becslések szerint Alberto Fujimori lánya, a jobboldal színeiben induló Keiko a szavazatok körülbelül 40 százalékát szerezte meg a hétvégi választásokon. Szakértők szerint apja politikai hagyatéka kétélű fegyver Keiko számára: amennyi támogatót, annyi ellenzőt is jelent.

Egy biztos: Perunak jobboldali elnöke lesz

A júniusi második körben Keiko Fujimori egyetlen kihívója a jobbközép közgazdász, Pablo Kuczynski ex-miniszterelnök lesz, aki a szavaztok körülbelül 25 százalékát szerezhette meg az első körben. Kampánya során Kucznyski a korrupció és bűnözés visszaszorítását, a szegénység csökkentését, az emberi jogok érvényesülésének ösztönzését, az oktatás fejlesztését ígérte. Gazdasági programjában szerepel a kkv-k adóterheinek csökkentése, az új munkahelyek létrehozása, a minimálbér emelése, valamint a tanárok, rendőrök, orvosok és egészségügyi dolgozók bérének növelése.

A múlt hagyatéka: társadalmi feszültségek és korrupció

Peru 1985-ig állt katonai vezetés alatt, akkor azonban a már demokratikusan zajló választások során az 1924-ben alapított APRA párt (Amerikai Forradalmi Népi Szövetség) jelöltjét, Alan Garcíát választották meg elnöknek, aki a liberalizációt visszafordítva visszatért az államosítási politikához. Azonban a korrupció és a bankrendszer állami kézbe vételének kudarca, valamint a hiperinfláció véget vetett kormányzásának. Utódja, a japán bevándorlók fiaként született Alberto Fujimori már a neoliberális gazdaságpolitika híve volt: csökkentette az állam gazdasági szerepét, ismét beindította a privatizációt, valamint új pénzt vezetett be (nuevo sol – PEN).

A gerillamozgalmak (köztük a legjelentősebb a Fényes Ösvény) megfékezése és saját céljainak elérése érdekében azonban 1992-ben államcsínyt hajtott végre: feloszlatta a Kongresszust, és egyszemélyi vezetésbe kezdett. 2000-ben még „megnyerte” a választásokat, azonban békés ellenállási mozgalom indult ellene, amelynek végül egy szövevényes korrupciós botrány segített eltávolítani Fujimorit a hatalomból, aki elhagyta az országot. Később Fujimorit Japánban fogták el, majd kiadták hazájának, ahol a bíróság emberiesség ellen elkövetett bűntettek és korrupció vádjával huszonöt évnyi börtönbüntetésre ítélte.

Ezt követően egy politikailag stabilabb, kiegyensúlyozottabb időszak következett Peru életében, ami gazdasági növekedéssel és a szegénység csökkenésével társult. A folyamatot Alejandro Toledo kezdte meg 2001-ben, aki azonban az érvényben lévő gazdasági modellen nem változtatott. A gazdaság fellendítése ellenére sem sikerült mérsékelnie a társadalmi egyenlőtlenségeket, így népszerűsége nem volt tartós.

16 évvel első megválasztását követően Alan García 2006 júniusában ismét az elnöki székbe ülhetett. Hivatalba lépését követően García szinte azonnal megszorító csomagot jelentett be, saját fizetését is csökkentve ezzel. Bár korábban kritizálta elődje gazdaságpolitikáját, mégsem változtatott érdemben rajta. Sikerült csökkentenie az inflációt, és növelnie az exportbevételeket.

García első politikai veresége a halálbüntetés kérdésével kezdődött: az elnök ugyanis kampányában megígérte, hogy a Fényes Ösvény elfogott gerilláit hatalomba kerülésével kivégzik majd, tervét azonban a Kongresszus támogatásának hiányában nem tudta keresztülvinni.A környezetvédők és őslakosok azzal vádolták Garcíát, hogy társadalmi konzultáció nélkül adja el az őslakos közösségek földjeit a bányászati cégeknek. Ezt tetézte, hogy a cégekkel kötött korrupt szerződések miatt 2008-ban lemondott az egész kabinet. A helyzet orvosolására az államfő Yehude Simont jelölte ki új miniszterelnöknek, aki nem az APRA politikusa volt, hanem „külsősként” érkezett. A független politikus nem lendített sokat a helyzeten, sőt újabb erőszakos tüntetések robbantak ki a szabadpiaci intézkedések miatt. Ráadásul az ország gazdasági hullámvölgybe is került időközben. Az elnök népszerűsége ekkor érte el mélypontját. 2007-ben pedig az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Fényes Ösvény terrorszervezet újjáéledt. A társadalmi konfliktusok pedig tovább éleződtek.

A 2011. június 5-én rendezett második elnökválasztási fordulóban szoros küzdelemben, a szavazatok 51,5 százalékával győzött az akkor 48 éves volt alezredes, Ollanta Humala. Ellenfele, Keiko Fujimori 48,5 százalékot kapott. Humala egyébként 2006-ban is indult az elnökválasztásokon, választási vereségére válaszul később finomított szélsőséges szemléletén és lazított a korábbi venezuelai politikai vezetővel, Hugo Chávezzel való szoros együttműködésén. Új, baloldali-centrista irányultsága – amelyet Lula da Silváról, Brazília korábbi elnökéről mintázott – öt évvel később meghozta számára a sikert.

Ígéretes gazdasági és szociális programja ellenére, ahogyan Humala elnök fokozatosan távolodott a baloldaltól, pártja úgy vált egyre megosztottabbá, amely számos tag elvesztéséhez vezetett az elmúlt időben. Ezzel együtt a Kongresszusban betöltött pozíciójuk is gyengülni kezdett. A választásokat követően a 130 fős Kongresszusba 47 főt delegált Humala pártja, emellett azonban a törvényhozási munka során Humala Alejandro Toledo ex-államfő pártjának támogatását is élvezte. 2013-ra azonban a két párt viszonya megromlott, ami szövetségük felbomlásához vezetett, így az elnöknek ad-hoc koalíciókra kell támaszkodnia az egyes törvények meghozatalakor. Ebből kifolyólag, viszont számos ügyben csak nagyon lassan, vagy egyáltalán nem sikerült döntést hozni.

A politikai hatalomvesztés mellett az államfő népszerűsége tovább csökkent, amikor megtagadta az amnesztiát a börtönbüntetését töltő Alberto Fujimoritól, amit családja kérvényezett, romló egészségügyi állapotára hivatkozva. Humala döntését azzal indokolta, hogy a szájrákban szenvedő ex-elnök betegsége nem halálos, és azokért a bűnökért, amiket kormányzása idején elkövetett nem részesülhet kegyelemben. Utóbbi érvét az emberi jogi aktivisták is komolyan támogatják, ugyanakkor többen azért ellenzik a szabadlábra helyezését, mert az társadalmi elégedetlenséghez és politikai befolyásának kiterjesztéséhez vezetne.

A perui alkotmány kimondja, hogy egyazon személy nem töltheti be az elnöki tisztséget két egymást követő ciklusban, így Humala nem indulhatott az idei elnökválasztásokon. A potenciális jelöltek között szerepelt még két korábbi államfő is, Alan García és Alejandro Toledo is, azonban  mindkét politikus korrupció gyanújában érintett. A vádakat az ex-elnökök tagadták, és az Humala által kezdeményezett lejártó kampánynak nevezték, amelynek célja, hogy távol tartsa őket az elnökségért folytatott küzdelemtől.A jelenlegi First Lady, Nadine Heredia népszerűsége egyébként az elmúlt években igen magas volt, részben annak köszönhetően, hogy aktív szerepet vállal a társadalomfejlesztéssel kapcsolatos ügyekben. Ugyanakkor az elnök feleségeként, ő sem szállhatott harcba az idén.

Így összességében Pablo Kuczinsky ex-miniszterelnök volt Keiko Fujimori mellett az egyetlen olyan, jó esélyekkel induló jelölt az idei elnökválasztásokon, aki még nem keveredett korrupciós botrányba. A bűnözés után a korrupció a második legaggasztóbb tényező a perui társadalom számára. A világméretű offshore-botrányt elindító Panama-iratok szerint Keiko kampányának két legfontosabb támogatója is fiktív cégeken keresztül intézte pénzügyeit.

A korrupció és a bűnözés mellett komoly probléma az is, hogy a perui csodaként emlegetett gazdasági növekedés alapja jelenleg egyértelműen a fosszilis energiahordozók kitermelésén alapul, ez azonban komoly társadalmi konfliktusokat is szül. Hiába nő évente átlagosan 5-8%-kal az ország GDP-je, így is széles réteget érint még a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenségek pedig még mindig jelentősek, a csatornázáshoz és ivóvíz-ellátáshoz szükséges infrastruktúra pedig sok helyen, főleg a vidéki lakosság körében még egyáltalán nincs kiépítve.

A társadalmi feszültségek állandósulását az is jelzi, hogy tavaly több alkalommal hirdetett a kormány szükségállapotot a bányászati tevékenység elleni tüntetések elfajulása miatt.

Café y mate

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás