Megint polgárháború lesz El Salvadorban?

  • El Salvador egyike azoknak a közép- amerikai országoknak, melyek az ENSZ szerint – Hondurasszal, Guatemalával és Belizével együtt – a világ legvéresebb államai közé sorolhatóak.
  • A mindössze 6,5 milliós lakosságú ország, becslések szerint több mint 70,000 olyan személynek ad otthont aki, erőszakot alkalmazó és illegális  tevékenységeket folytató, utcai fegyveres csoportok (későbbiekben bandák) kötelékébe tartozik.
  • A különféle bandák összecsapásai számos civil áldozatot követeltek az elmúlt évtizedekben. A 2012-ben kötött fegyverszünet erodálódásával pedig, az erőszak az utóbbi években ismét felerősödött, ami augusztusban 907 halálesethez vezetett.
  • Az ország, az 1980-as évek polgárháborúja óta történő, legnagyobb mérvű vérontással  néz szembe.

A probléma gyökerét képező két legnagyobb banda – a Mara Salvatrucha (MS) és a Barrio 18 – az Egyesült Államokban jött létre és kezdett el tevékenykedni. Tagjaik főként Közép- Amerikából érkező immigráns fiatalokból nőtték ki magukat, akiket hazájukban gyerekkatonákként vagy gerilla harcosokként tartottak számon.

A kilencvenes években, Bill Clinton amerikai elnök javaslatára, a fiatal bűnözőket hazatelepítették. Otton azonban nem sikerült munkához jutniuk és beilleszkednüik a társadalomba, így hamarosan újraszerveződtek és hazájuk központilag legkevésbé ellenőrzött területein folytatták bűnöző tevékenységüket. A hatalomért vívott egymás elleni harcuknak pedig rengetegen estek áldozatul.

Mauricio Funes, baloldali államfő 2009 és 2014 között, a Katolikus Egyházzal és El Salvador fegyveres erőivel együttesen tárgyalásokba kezdett a bandák vezetőivel.  Ennek eredményeként 2012-ben az MS és a Barrio 18 tagjai egy fegyverszünetről szóló megállapodást kötöttek egymással, amiért cserébe az állam kevésbé szigorú szankciókat és kedvezőbb börtön-ellátást kínált, melynek részeként a családi látogatásokat is engedélyezte.

A fegyverszünetnek köszönhetően az emberölések száma még abban az évben negyven százalékkal csökkent. A megállapodás ugyanakkor 2013-tól folyamatosan gyengült, ami elsősorban az erőszakos bűncselekmények számának ismételt növekedésében mutatkozott meg. A Nemzeti Civil Rendőrség  mintegy 481 gyilkosságot rögzített az idei év márciusában, ami több mint 15 gyilkosságot jelent egyetlen nap leforgása alatt; júniusban pedig több mint 677-ről számolt be. Ilyen kirívó adatokra 1992 (az el salvadori polgárháború vége) óta nem volt példa.

A 2014-ben megválasztott elnök – Salvador Sánchez Cerén – nem támogatta a tűzszünet újraélesztését, mert véleménye szerint ez túlságosan kiszolgáltatottá tenné a kormányt a bandák követeléseivel szemben. Ehelyett megnövelte a rendőrség jelenlétét a bandaháborúval leginkább sújtott régiókban, és visszaállította a bebörtönzött bandatagok szigorú felügyeletét.

Az államfő politikájára válaszul a bandák három fronton hirdettek fellépést: a civil lakosság ellen, az állam ellen és egymás ellen. Júliusban pedig a tömegközlekedés megbénításával próbáltak nyomást gyakorolni a kormányra – újabb béketárgyalások reményében – sztrájkra kényszerítve a buszvezetőket. Ennek ellenére nincs jele, hogy a központi hatalom hajlandó lenne tárgyalni velük, sőt a Legfelsőbb Bíróság terrorista szervezetnek minősítette a bandákat, és az azokat szponzoráló szerveket.

Cerén elnök így fogalmazott a kormány stratégiájáról: „Követjük őket, elfogjuk őket, majd bíróság elé állítjuk őket.” Ezzel együtt az állam a börtönből kikerülők rehabilitációjára is törekszik új munkahelyek teremtésével, valamint a központi intézmények megerősítését és az áldozatok családjának való segítségnyújtást célozza.

A stratégia a várakozások szerint már jövő év végén elkezdi majd éreztetni a hatását, ám az ország lakossága nem túl bizakodó a várható eredményeket illetően. Raul Mijango, volt gerilla parancsnok, elítélte a kormány politikáját. Mijango szerint ugyanis a fegyverszünet megújításától való elfordulás újabb – a polgárháborúra emlékeztető – háborúhoz fog vezetni.

Deák Alexandra

Felkapott hírek

Friss hírek

Lemondott az olasz miniszterelnök

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök kedd délután bejelentette, hogy véget ért a tavaly óta tartó koalíciós kormányzás, és este benyújtja lemondását az államfőnek. A kormányfő után felszólaló Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes újfent előrehozott választásokat sürgetett.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás