Kolumbiai békefolyamat: mi lesz a drogkereskedelemmel?

Immár három hónapja, hogy Kolumbia legjelentősebb gerillaszervezete, a FARC egyoldalú tűzszünetet jelentett be, melyet ez idáig be is tartott. A kolumbiai alapvető jogok biztosa hivatalának adatai szerint az elmúlt három hónapban a felkelők nem indítottak fegyveres akciót a hadsereg ellen, ami biztató jel annak fényében, hogy a kormány és a FARC között folyó béketárgyalások a végéhez közelednek. Az, hogy a FARC betartotta a tűzszünetet, reményt ad a kolumbiaiaknak, hogy a fegyverletétel valóban meg fog valósulni, és végre lezárhatják az évtizedes polgárháborút, ami jelentős fejlődési lehetőséget jelentene az ország számára. A bonyolult, sokszereplős, több mint fél évszázada tartó fegyveres konfliktus politikailag instabillá tette az országot, és ezzel jó táptalajt biztosított olyan szervezett bűncselekmények kibontakozásának, mint a drogkereskedelem, illetve a kábítószerek előállítása. Ma Kolumbia nevével szorosan összefonódva él a köztudatban a kokain és a drogcsempészet. Miért épp Kolumbia a világ egyik legjelentősebb kokain exportőre? Mindez hogyan kötődik a polgárháborúhoz? Hogyan kezeli a helyzetet a kormány? Van valami eredménye az intézkedéseknek? Tudjon meg többet cikkünkből a kokain, a kábítószer-kereskedelem és a kolumbiai polgárháború kapcsolatáról!

A kokain

A világon az egyik legismertebb, legelterjedtebb drog a marihuána mellett a kokain. Magát a kokacserjét évezredek óta termesztik az Andok vidékein, levelüket pedig régóta rágcsálják a dél-amerikai indiánok élénkítő szerként, gyógyászati céllal, illetve vallási rituálék alkalmából.

A kokacserje levelében ugyanis 0,25-2,5 százalék alkaloid található, ezen kívül olyan értékes vitaminokat is tartalmaz, mint a C-vitamin. Latin-Amerika spanyol gyarmatosításának kezdetén a spanyol konkvisztádorok az ördög művének tartották a kokacserjét és levelének hatását, ezért minden eszközzel a kiirtására törekedtek. Később azonban rájöttek, hogy fogyasztása ellenállóbbá teszi az ültetvényeken és a bányákban dolgoztatott indiánokat. A spanyolok tehát egy idő után nem, hogy nem tiltották, hanem egyenesen ösztönözték a kokacserje leveleinek a fogyasztását. Maga a kokain csak később vált ismertté szélesebb körben, amikor Albert Niemann német tudós 1859-ben sikeresen kivonta a kokacserje leveléből. Innentől számítjuk a kokain világhódító útjának kezdetét. Rövid idő alatt igen népszerű lett gyógyszerek és más készítmények formájában elsősorban Észak-Amerikában és Európában. Használata többféle lehet, a leggyakoribb a fehér por felszippantása és a vénásan való bejuttatás a szervezetbe. Hatásai között a fokozott teljesítőképességet, az eufóriát, az éhség, a szomjúságérzet és a fáradtság csökkenését lehet említeni. Nagy veszélye, hogy a fogyasztókban függőség alakulhat ki a szer hatására.

Világhódító úton

A XIX. század és a XX. század fordulóján a kokacserje termesztése, a kokain előállítása és fogyasztása a világ legtöbb országában törvényesnek számított, sőt egyre elterjedtebbé váltak a kokain tartalmú üdítőitalok és cigaretták is. Egy termék azonban különösen hozzájárult a kokain tartalmú készítmények elterjedéséhez. Angelo Mariani 1883-ban kifejlesztett egy kokain tartalmú bort, amit Vin Marianinak nevezett el, a termék népszerűsítése céljából pedig kóstolót küldött a világ legjelentősebb politikusainak és orvosi szaktekintélyeinek. Számos pozitív visszajelzés érkezett vissza a készítőhöz, XIII. Leó pápa pedig még áldását is adta az üdítőitalra.

Hamarosan olyan hírességek mindennapi életének a részévé vált a Vin Mariani mint Viktória királynő, William McKinley amerikai elnök, Jules Verne vagy Alexander Dumas. Fontos tisztázni, hogy annak, aki nem vitte túlzásba a kokaintartalmú üdítőital fogyasztását annál semmiféle negatív hatás nem jelentkezett és függőség sem alakult ki.  

A betiltás

A kokain betiltását elsősorban nem egészségügyi és tudományos tények indokolták, hanem politikai elhatározások. A 19. század végén, a 20. század elején mind Európában mind Észak-Amerikában felerősödtek a „józansági mozgalmak”, melyek az alkohol és a drog betiltását akarták kikényszeríteni a kormányoktól. 1914-ben az USA a Harrison-törvénnyel betiltotta a kokain országos szintű fogyasztását, kis idővel később pedig Európa is követte ezt a példát. Amerika ezzel azonban nem elégedett meg, diplomáciai kampány révén akarta elérni, hogy az egész világon tiltott legyen a drog termelése, készítése, fogyasztása. 1945 után az erőfeszítéseket siker koronázta, az ENSZ Egységes Kábítószer-Konvenció (1961) betiltotta világszerte a drog fogyasztását és terjesztését is. A kábítószer főleg a kokainkereskedelem szűk két évtizedre visszaesett. Az 1980-as évektől azonban sohasem látott méreteket öltött, és megjelentek az olyan alternatív helyettesítők is, mint a heroin, a methamphetamin vagy a marihuána. Az egész világ, különösen az Amerikai Egyesült Államok egyre szigorúbb fellépésekkel igyekezett ezt a jelenséget megállítani és felszámolni.      

Kolumbiai körkép

Latin-Amerika, kiemelten Dél-Amerika ma is a világ egyik legjelentősebb kokaintermesztő térségének és elosztójának számít. Ez nem meglepő, hiszen a kokacserje elsősorban olyan trópusi területeken számít őshonosnak, mint Dél-Amerika vagy DélKelet-Ázsia. A drog termelésében és előállításában élen jár Peru és Bolívia, mégis Kolumbiában a legrosszabb a helyzet.

Különböző becslések szerint az ország vezető kokain-előállító, de jelentősen nőtt a megtermelt és előállított mennyiség ópiumból, marihuánából, methamphetaminből és heroinból az elmúlt évtizedekben. A gerillák által uralt területeken élő földműveseket sokszor az irreguláris fegyveres csoportok kényszerítik arra, hogy olyan növényeket termeljenek, amelyekből drogot lehet előállítani, főként kokaint. Emellett viszont sokan önként választják például a kokacserje termesztését, amely magas haszonrátájával vonzó lehet azokban a régiókban, ahol egyébként kevés a munka- és megélhetési lehetőség, és más termények nem biztosítanak ekkora jövedelemforrást. A termelők évente 3-4 alkalommal szedik le a kokacserje levelet, majd azonnal megkezdik a szárítást. Ezután a leveleket az adott területen domináns drogkartell által felügyelt laborokba szállítják, ahol elkészítik a különböző kábítószer-készítményeket. A kormányok egy időben vegyszeres irtással védekeztek a drogtermelő körzetekkel szemben, ezzel azonban csak azt érték el, hogy azoknak a gazdáknak is jelentős károkat okoztak, akik nem a kábítószerpiacra termeltek. Az aktuális kormányok mindig is keményen felléptek a kábítószer-termelés és kereskedelem ellen, harcoltak a drogbárok és drogkartellek ellen, de nem könnyű jelentős áttörést elérni ebben a küzdelemben.

A dél-amerikai kábítószerpiac az 1970-es években lendült fel, melynek több oka is volt. Az USA-ban és Európában minden eddiginél nagyobb méreteket öltött a drog kereskedelme és fogyasztása. Kolumbia ekkor vált a világ egyik vezető drogelőállító országává. A dél-amerikai kábítószer fő felvevő piaca tehát az USA volt. Ezért az Egyesült Államok számos intézkedéssel próbálta visszaszorítani a drogkereskedelmet és termelést. Több kolumbiai üzletember, vállalat ellen vezetett be gazdasági szankciókat, beutazási tilalmat, melyek feltételezetten kapcsolatban álltak a kartellekkel. Ezen kívül Washington pénzügyi és katonai segítséget is nyújtott, és nyújt jelenleg is Bogotának a kábítószer-kereskedelem és előállítás elleni harcban. 1997-ben a kolumbiai törvényhozás beiktatta a drogkereskedők kiadatásáról szóló törvényt, ennek értelmében külföldi országoknak is ki lehet adni a bűnösöket. Ennek azért van jelentősége, mert Észak-Amerikában vagy Európában sokkal szigorúbban büntetik a drogkereskedelmet valamint a korrupció alacsonyabb szintje miatt a börtönbüntetést is nehezebb elkerülni. Nagy mérföldkőnek számít a kábítószerüzlet elleni harcban, hogy 1999-től az Egyesült Államok és Kolumbia között létrejött megállapodás, a „Kolumbia Terv” alapján Kolumbia effektív fegyveres és pénzügyi segítséget kapott az amerikaiaktól, illetve hogy az USA-val közösen intenzív katonai offenzívát indított a 2000-es évek elején, mely az irreguláris fegyveres csoportok és drogkereskedelem leküzdését célozta meg.

Az intézkedéseknek köszönhetően a kolumbiai kábítószer-előállítás visszaesett, míg ennek hatására a bolíviai, a perui és a mexikói termelés emelkedett az elmúlt években. A probléma tehát nincs megoldva, a Kolumbiából kiszorított termelők és előállítók más országokba helyezték át tevékenységüket. 

Drogkartellek és gerillacsoportok országa

Kolumbiára jellemző, hogy az ország területének egyes részein nem az aktuális kormány gyakorolja a hatalmat, nem az ő törvényei a mértékadóak, hanem a drogkartellek, a gerillák, félkatonai szervezetek, illetve más szervezett bűnözői csoportok befolyása érvényesül, ők tartják ellenőrzésük alatt a területet.

Gerillacsoportok

Kolumbiában mindennaposnak számítanak a különböző gerillacsoportok összecsapásai, jelenleg is Dél-Amerika egyik leginstabilabb országa politikai szempontból, az egy főre jutó gyilkosságok tekintetében pedig világelső. A civilek elleni fegyveres támadások és az emberrablások itt az élet természetes részeinek számítanak. Ahhoz hogy ennek okait megértsük, vissza kell tekintenünk az 1950-es évek végéig az 1960-as évek elejéig. Ebben az időszakban jelentek meg a különböző kommunista szerveződések, mozgalmak az országban, melyeket a jobboldali és liberális kormányok rendre kiszorítottak a kolumbiai politikai életből. Az 1970-es évekre számos baloldali felkelő csoport (gerillák) szerveződésével fegyveres konfliktusok bontakoztak ki a különböző érdekcsoportok között, melyek a mai napig is tartanak. A legjelentősebb baloldali gerillacsoport a FARC (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) mellett érdemes megemlíteni a másik jelenleg is aktív felkelőmozgalmat, az ELN-t (Nemzeti Felszabadító Hadsereg).

Követeléseik a mindenkori kormány felé, hogy igazságosabb legyen az adórendszer és a szociális ellátáshoz való hozzáférhetőség, valamint kezdődjön földosztás a szegény parasztok javára. Emellett követelik az ország nyersanyagkészleteinek államosítását is. Fontos kiemelni, hogy jelentős bevételhez jutnak – többek között – az emberrablásokból, a drogtermelő körzetek védelméből vagy az illegális bányászatból, ezért is tudtak fennmaradni hosszú évtizedeken át. Ennek ellenére egyre nagyobb rajtuk a katonai nyomás a hadsereg immáron másfél évtizede tartó intenzív offenzívájának köszönhetően. Ennek során a felkelők több fontos vezetője vesztette életét, a kormány jelentős területeket szerzett vissza és fontos gerillabázisokat semmisített meg, vagyis komoly csapásokat mért a felkelőkre.

A baloldali gerilla mozgalmak ellen lépnek fel a jobboldali félkatonai szervezetek. Ezek a jobboldali alakulatok a gerillák elleni fegyveres önvédelmi szervezetekként jöttek létre. Kezdetben a kormányok támogatását is bírták, a hadsereg is segítette a civilek felfegyverzését, illetve a drogkartelleknek is szüksége volt saját fegyveres erőre, mely védelmet biztosít a gerillákkal szemben, tehát ők is hozzájárultak a félkatonai szervezetek létrejöttéhez. Az első jobboldali „halálbrigád” is egy, a vagyonos medellíni drogkereskedők által létrehozott szervezet volt: a MAS (Halál az Emberrablókra). A legismertebb és legerősebb félkatonai csoporttá az AUC (Kolumbiai Egyesült Önvédelmi Csoportok) ernyőszervezete nőtte ki magát az 1990-es évek végére. Jelentős bevételhez jutottak ezek a szervezetek is az emberrablásokból, a zsarolásokból és a drogkereskedelemből. Az AUC 2003-ban bejelentette a tevékenysége felfüggesztését, leszerelték, vezetőit részben kiadták az Egyesült Államoknak, részben a hazai bíróság előtt vonják felelősségre őket. Sajnálatos azonban, hogy vannak olyan volt AUC-tagok, akik nem tették le a fegyvert, és a szervezet megszűnését követően újra bűnözői tevékenységbe kezdtek. Egyes feltételezések szerint az elégtelenül lefegyverzett félkatonai szervezet újraéledései lehetnek a BACRIM-ek (felkelő bűnözői csoportok).

Drogkartellek

A gerillacsoportok mellett leginkább a drogkartellek veszélyeztetik Kolumbia stabilitását. Elsődleges pénzforrásaik a különböző kábítószerek és azok származékainak előállításából, csempészéséből valamint az emberrablásokból származnak. Kolumbia esetében sokáig megállapítható volt, hogy ahány nagyváros, annyi drogkartell. Az elmúlt évtizedekben a kormányoknak sikerült felszámolniuk a legnagyobb drogkartelleket, vezetőiket letartoztatták vagy megölték. Helyüket azonban átvették a kisebb csoportok, akik ugyan kisebb kereskedelmet tudnak folytatni, ennek ellenére így is jelentős károkat okoznak az országnak. A helyzet viszont változatlan Kolumbiában, abban a tekintetben, hogy még mindig számos politikus, bíró, rendőrségi vezető van a kartellek zsebében. Tehát hiába számolták, illetve számolják fel a drogkartelleket és likvidálják a drogbárókat, helyükre mindig újak lépnek. Az ország vezetői tehát egyelőre csak ideiglenesen tudják kezelni a problémát, de a teljes körű megoldás még várat magára. Nagyban megnehezíti a küzdelmet a gerillacsoportok és a drogkartellek összefonódása, esetleges együttműködése a kormány ellen. 

A kiegyezés elkezdődött  

Néhány hete jelentette be a kolumbiai kormány és a legnagyobb gerillaszervezet (FARC), hogy megállapodtak a több mint fél évszázada tartó polgárháború áldozatainak kárpótlásáról, a jogsértések felderítéséről és a bűnösök felelősségre vonásáról. Juan Manuel Santos kolumbiai elnök és Rodrigo Londoño Echeverrive gerillavezér féléves határidőn belül tervezik végleg lezárni Dél-Amerika utolsó gerillaháborúját.

A megállapodás értelmében a bűnösségüket elismerő gerillákat maximum 8 év kényszermunkára vagy pedig rövid idejű börtönbüntetésre ítélhetik, ezen kívül a megállapodást követő 60 napon belül leteszik a fegyvert is. A békemegállapodás után a még mindig a FARC fennhatósága alatt lévő területeket újra a kormányerők ellenőrizhetnék. Korábban már sikerült megállapodni a két félnek a földreformról, a gerillák politikai szerepvállalásáról és a kábítószer-kereskedelem betiltásáról a több mint három éve tartó tárgyalások során. Amennyiben sikeres lesz a kiegyezés, az is elképzelhető, hogy az utolsó, még jelentősebb harcoló gerillaszervezet, az ELN is tárgyalóasztalhoz ül és békét köt a kormánnyal.

Kolumbia a több évtizedes polgárháború után megpróbál békét teremteni, kiegyezni a gerillacsoportokkal és felszámolni a drogkartelleket. A gerillákkal való béke a drogkereskedelemre is hatással lesz, ugyanis a gerillák ígéretet tettek arra, hogy felhagynak az illegális kábítószer-kereskedelemmel. Ez azonban felveti a kérdést, hogy ez valóban gyökeres pozitív fordulatot jelent majd a drogkereskedelem visszaszorításában, vagy újabb illegális csoportok emelkednek fel, hogy kitöltsék a gerillák által hátrahagyott vákuumot.

Berbás Péter, Hajdú Lilla

Felkapott hírek

Friss hírek

Távoktatással indul a török tanév

Törökországban a koronavírus-járvány miatt távoktatással indul a 2020/2021-es tanév - közölte Ziya Selcuk oktatási miniszter. A diákok a negyedik tanítási héten, szeptember 21-étől fokozatosan fognak visszatérni az iskolapadokba, így kezdetben csak csökkentett létszámban lesznek jelen a tantermekben.

Read More »

Kamala Harris lesz Joe Biden alelnökjelöltje

Joe Biden demokrata elnökjelölt Kamala Harris kaliforniai szenátort választotta alelnökjelöltjének. Ha Joe Bident megválasztanák, Harris lenne az első színesbőrű nő, aki alelnökként szolgálna az Egyesült Államokban. A demokraták egyöntetűen üdvözölték a döntést, a republikánusok máris támadásba lendültek.

Read More »

Újabb pofont kapott a hongkongi demokrácia

Peking jóváhagyta az eredetileg szeptemberben esedékes hongkongi törvényhozási választások egy évvel későbbre halasztását. Carrie Lam kormányzó szerint a halasztás mellett kizárólag a közegészség védelme miatt döntöttek, a határozatban nem játszott szerepet semmilyen politikai indok. Ez azonban az elmúlt hetek eseményeinek tükrében igencsak kérdéses.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás