Újabb vállalást tettek a kolumbiai gerillák a béke érdekében

  • Több mint 50 év után véget érhet a polgárháború.
  • Az USA szabad kezed adna Kolumbiának a gerillák ügyében.
  • Kiadatás helyett amnesztiában részesülnek a gerillák.
  • Aknamentesítéssel és növénytermesztéssel tehetik jóvá bűneiket a kolumbiai gerillák. 

Az amerikai nagykövet szerint az Amerikai Egyesült Államoknak rá kellene bíznia Kolumbiára a döntés jogát abban a kérdésben, hogy miként kezelje azoknak a FARC lázadóknak az ügyét, akik bűncselekményeket követtek el. Kevin Whitaker amerikai nagykövet úgy nyilatkozott, hogy az USA nem fogja erőltetni a baloldali gerillák kiadatását. A szervezet számos tagját ugyanis korábban kiadták az Egyesült Államoknak, hogy ezzel is akadályozzák a drogkereskedelmet.

A kolumbiai kormány és a FARC régóta béketárgyalásokat folytat, melynek eredményeként a közelmúltban sikeresen megállapodtak az átmeneti igazságszolgáltatásról is.

Történelmi megállapodás 

A kolumbiai Caracol Rádiónak adott interjújában Whitaker elmondta, hogy a szeptember 23-án kötött megállapodás a kolumbiai kormány és a gerillák között történelmi jelentőséggel bír. A megállapodás értelmében a lázadók elismerik a polgárháborúban elkövetett bűneiket, amelyért cserében amnesztiában részesülnek. Azonban akik nem hajlandóak elismerni az általuk elkövetett bűncselekményeket, börtönbe kerülnek, míg, akik elismerik azok valamilyen alternatív büntetésben részesülnek majd a későbbiekben.

A FARC már korábban kijelentette, hogy nem egyezik bele semmilyen olyan megállapodásba, amelynek értelmében a tagjaikat az Egyesült Államokba szállítanák letöltendő börtönbüntetés céljából. Sőt, szeretnék elérni, hogy az ismert magasrangú gerillát, Simon Trinidadot is hazaszállítsák. Trinidadot, a FARC egy korábbi vezetőjét ugyanis Kolumbiából az Egyesült Államokba toloncolták, ahol 60 év börtönre ítélték.

Barátok és szövetségesek

A diplomata elmondta azt is, hogy az amerikai hatóságok mindig keresni fogják a bűncselekményekkel gyanúsított személyeket, de ha Kolumbia úgy dönt, hogy nem adja ki ezeket a személyeket az Egyesült Államoknak, akkor azt is el kell fogadni, hozzájárulva a megbékéléshez.

Az amerikai nagykövet szerint közel 2000 kolumbiai gerillát adtak ki az Amerikai Egyesült Államoknak 2002-es kiadatási megállapodás óta. “Egy esetleges kiadatás most jelentős akadályt gördítene a békefolyamat elé. Barátok és szövetségesek vagyunk. Ha így tudjuk segíteni a tartós béke megvalósulását, akkor így fogjuk” – nyilatkozta Whitaker.    

Kényes kérdés 

A kolumbiai kormány és FARC között 2012 óta tartanak béketárgyalások, legnagyobb eredményének pedig az átmeneti igazságszolgáltatásról szóló megállapodást szokták tekinteni.

Különböző becslések szerint 220 ezer embert halt meg Kolumbiában 1964, vagyis a konfliktus kezdete óta. Sok áldozat maradványai máig nem kerültek elő, a békemegállapodás értelmében azonban lehetőség lesz a tömegsírok feltárására is.

Megválaszolatlan kérdések

  • Ki fog igazságot szolgáltatni? 

Különleges bíróságokat állítanak majd fel, hogy eljárjanak a feltételezett bűncselekmények ügyében.

  • Lesz amnesztia?

Részben.  Csupán azok a gerillák fognak majd amnesztiában részesülni, akik nem követtek el háborús vagy emberiesség ellenes bűncselekményeket.

  • Börtönbe kerülnek a FARC vezetői?

Ez sok mindentől függ majd. Azok, akik elismerik az általuk elkövetett bűncselekményeket, azoknak ugyan korlátozzák majd a szabadságjogait, de nem kerülnek börtönbe. Egyelőre azonban még nem tudni, hogy a vezetőknek hol kell majd eltölteni a büntetésüket. Azonban azok, akik tagadják bűnösségüket akár 20 év börtönbüntetést is kaphatnak.

  • Megfizetnek majd a bűnösök?

Azok, akik nem kerülnek börtönbe dolgozni fognak, hogy enyhítsenek azokon a károkon, amelyet a több mint 50 évig tartó polgárháború okozott. Ilyen munka lesz például a taposóaknák hatástalanítása vagy az eddigi kokatermelő területeken más haszonnövények termesztése.

Berbás Péter

Felkapott hírek

Friss hírek

Mostantól a krími ellenállás napja a mai Ukrajnában

Pontosan hat éve, 2014. február 26-án a krími Szimferopolban tartották a legnagyobb tüntetést a félsziget Ukrajnától való elszakadása ellen. Zelenszkij ukrán elnök ezért bejelentette, hogy elnöki rendeletben február 26-át az orosz megszállás elleni krími ellenállás napjává nyilvánítja, amelyről mostantól minden évben megemlékeznek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás