Latin-Amerika: a növekvő kínai befolyás sérti az USA érdekeit

Hosszú évtizedek óta az Egyesült Államok nem szentel kellő figyelmet a “hátsó udvarának” tartott Latin-Amerikának, egyes szakértők azonban most arra figyelmeztetik az amerikai vezetést, hogy a kínai gazdaságdiplomácia a térségben aratott sikerei biztonságpoltikai kockázatokat is rejtenek az USA számára.

A kínai befolyás egyre nagyobb méreteket ölt világviszonylatban, melynek hatásától Latin – Amerika sem maradt érintetlen. A kétezres évek elejétől, egy új, fokozatosan mélyülő együttműködésnek lehetünk tanúi, aminek központi eleme a kontinensre irányuló közvetlen kínai tőkebefektetés. A  jelentős gazdasági térnyerés mellett, Kína politikailag és kulturálisan is hódít.

A felemelkedő Kína

A Mao Ce-tung – kommunista vezető – halálát követő gazdasági reformnak köszönhetően Kína az 1980-as évek végére a leggyorsabb ütemben növekvő gazdaságok egyikévé vált; ma pedig a világ második legnagyobb gazdaságaként tartják számon. A strukturális átalakulás három fő lépésben valósult meg. Az első olyan belső változtatásokra fókuszált, mint az agrárium megreformálása és a vidéki ipar fellendítése, míg a második a kollektív és magánvállalkozások, valamint a külföldről érkező beruházások ösztönzését tűzte ki célul. Az ennek hatására beözönlő nagyvállalatok a világgazdaságra is óriási hatást gyakoroltak exporttevékenységük által, az áru- és a tőkepiacon egyaránt. A harmadik lépcsőt a 2011-ben elfogadott ötéves terv jelenti, amiben a fenntartható fejlődésé és a kisebb léptékű gazdasági növekedésé a főszerep.

A nyersanyagforrás

Az átgondolt reformfolyamat eredményeként Kína napjainkra a világ első számú áruexportőrévé és legdinamikusabb felvevőpiacává nőtte ki magát. Emellett 2014 óta a világ második legnagyobb tőkeberuházója is. Az 1,3 milliárdos lakosságú gazdasági nagyhatalom gyenge pontja azonban óriási nyersanyagigényében rejlik, aminek kielégítése végett Latin- Amerika meglehetősen vonzó célponttá vált számára. A kontinens ugyanis a világ ivóvízkészletének egyharmadával és termőföldjeinek több mint egynegyedével rendelkezik, egyéb értékes erőforrások mellett. Ennek fényében nagyon is érthető, hogy Kína miért közeledik a latin-amerikai országokhoz.

Kína a több mint 118 milliárd dollárnyi hitel nyújtott 2005 és 2014 között Latin-Amerikának, valamint szabadkereskedelmi megállapodást kötött Chilével, Costa Ricával és Peruval is. A hitelek hetven százaléka az infrastruktúra fejlesztésére és különféle erőmű projektekre lett fordítva, huszonöt százaléka pedig a bányászatba invesztálódott, vagyis pontosan azokra a területekre, amikben az óriási ázsiai ország leginkább érdekelt.

Említésre méltó, hogy a régió legnagyobb államának, Brazíliának 2009 óta Kína az első számú kereskedelmi partnere, így nem okoz nagy meglepetést a tény, miszerint ide áramlik be a legtöbb kínai tőke latin-amerikai viszonylatban (eltekintve persze a karibi adóparadicsomoktól). A két ország között mélyülő együttműködést példázza az a vasútprojekt, ami Brazíliát és Perut összekötve jelentős, új kereskedelmi csatornaként szolgálna globális viszonylatban. Emellett árulkodó jel az is, hogy Brazília, az USA rosszallása ellenére, tagságért folyamodott a Kína által promótált, Ázsiai Infrastruktura-befektetési Bank (AIIB) szervezetébe.

Kína Argentína gazdasági partnereinek a listáján is az élvonalban szerepel, ugyanis  Brazília után közvetlenül a második helyen áll export tekintetében. Legjelentősebb exportcikke a szójabab, mely nagy arányban jut el Kínába. Az együttműködés fő tárgya pekingi oldalról az 5,5 milliárd dolláros beruházás, amivel Argentínát 2010-ben támogatta. Ezzel szemben Kína Venezuelával való kapcsolata, szinte teljes egészében az olaj-export köré koncentrálódik. A Venezuela által kiaknázott olaj kilencvenkilenc százaléka kelet-ázsiai partneréhez kerül, ami annak ellenére, hogy Peking eddig nagyvonalú hitelezőnek és importőrnek bizonyult, rendkívül kiszolgáltatottá teszi a latin-amerikai országot.

Az érme másik oldala

Ahogy a fentiek is mutatják, az együttműködés a dél-amerikai régió számára is jelentős. A stabil kínai felvevőpiac és a nagyösszegű beruházások Latin-Amerikát a gazdasági világválságon is átsegítették. Problémát jelenthet viszont, hogy kereskedelmi kapcsolatuk kevés terméken – főként nyersanyagokon – alapul, így a kínai gazdaság növekedésének visszaesése – amit a már említett ötéves terv elő is irányoz – a térség fejlődését is jelentősen visszafogja. A dinamikus gazdasági kapcsolat fenntartása azonban mindkét fél számára kulcsfontosságú, kölcsönös egymásra utaltságuk okán. Latin-Amerika mindidáig képtelen volt alaposan kidolgozott stratégiával válaszolni az egyre markánsabb kínai közeledésre. Annak érdekében, hogy a régió országai továbbra is élvezhessék az együttműködés kínálta előnyöket, egy Kínával közösen kidolgozott, hosszú távú fejlesztési terv, valamint egységes latin-amerikai érdeket képviselő intézmények felállítására van szükség.

A siker azonban nagymértékben függ a politikai tényezőktől is. Kína szempontjából aggodalomra adnak okot a – jövőbeni elnökválasztások eredményeként jelentkező – esetleges politikai arculatváltozások, melyek hátat fordíthatnak a folyamatosan erősödő kínai partnerségnek. Kína és Latin-Amerika gazdasági együttműködése kényes kérdés, a térség USA-hoz való földrajzi közelsége miatt is. Az Egyesült Államok attól tart, hogy a Kína által folytatott politika túlmutat a puszta “csekkfüzet diplomácián” és, hogy a markánsan növekvő gazdasági kapcsolatokat politikai közeledés követi majd. Ez pedig, ha tartós tendenciát mutat, idővel teljes egészében átrendezheti a már megszokottá vált Amerika-közi viszonyokat.

Eddig egyik szuperhatalom sem ismerte el a Latin- Amerikáért folytatott hatalmi harcot, bár Kubához fűződő viszonyuk sarkalatos pontja lehet a kérdésnek. Kína, mint a kontinens többi országát, úgy a szigetországot is jelentős pénzösszeggel támogatta az elmúlt években, ám ez mégsem tántorította el Kubát attól, hogy 2015 júliusában ismét diplomáciai kapcsolatot létesítsen az Északi Kolosszussal. E fordulat, komoly feszültségforrássá válhat, ami akár nyílt diplomáciai összecsapáshoz is vezethet.

Biztonságpolitikai kockázatok

Az amerikai külpolitikai magatartás alapján úgy tűnik, hogy a kubai kérdést leszámítva Latin-Amerika csak akkor jelenik meg Washington radarján, amennyiben a kínai gazdaságdiplomácia térnyerésről van szó. USA Szárazföldi Vezérkari Akadémia egyik professzora a napokban arra figyelmeztette az amerikai vezetést, hogy a kínai terjeszkedés alááshatja az USA stratégiai helyzetét a nyugati féltekén, R. Evan Ellis Latin-Amerika szakértő szerint bár a kínai jelenlét számos ágazatnak kedvező, azt is figyelembe kell venni, hogy közvetlenül hozzájárul az olyan problémák elmélyítéséhez, mint például a társadalmi egyenlőtlenség, a korrupció, az erőszak, a környezetvédelmi károk, ezzel csorbítva a demokrácia és jogállam intézményét a latin-amerikai országokban. Ellis úgy véli, hogy a bővülő transz-csendes-óceáni gazdasági tranzakciók úgy utakat nyitnak meg a bűnszervezetek előtt, ez pedig az Egyesült Államokra is hatással lehet.

Egyes források szerint a kínai maffia latin-amerikai tevékenysége kiterjed például a pénzmosásra, az árucsempészetre, a kábítószer-kereskedelemre és az emberkereskedelemre is.

Deák Alexandra, Café y mate

Felkapott hírek

Friss hírek

A szerb ellenzéki pártok a választás tömeges bojkottjára készülnek

Sorra jelentik be a szerbiai ellenzéki pártok, hogy a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerintük elnyomó és kirekesztő politikája elleni tiltakozásul nem kívánnak részt venni a tavaszi parlamenti választáson. Így két kérdés vetődik fel: képesek lesznek-e ezek a pártok a következő fél évben is kitartani jelenlegi elhatározásuk mellett, és ha igen, milyen lesz a csak kormánypárti politikusokból álló szerbiai törvényhozás a következő négy évben?

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás