_

Fokozódó határvita Bolívia és Chile között

A hágai Nemzetközi Bíróság csütörtöki határozatában megállapította illetékességét a Bolívia és Chile közötti területi vita tárgyalását illetően. Ezzel elutasította Chile azon kérelmét, miszerint a Bíróság ne fogadja be az ügyet, mivel a határvonalakat az 1904. évi békeszerződés már rendezte.

A friss határozat lehetővé teszi a tengerparti kijárattal nem rendelkező Bolívia számára, hogy továbbra is igényt támasszon a körülbelül 250 mérföld hosszúságú partszakasz iránt, amelyet még a Csendes-óceáni háborúban veszített el a XIX. század végén.

Előzmények

Peru 2008-ban döntött úgy, hogy az ENSZ legfőbb bírói fórumához, a Nemzetközi Bírósághoz fordul, miután Chilével nem sikerült megegyeznie a közös tengeri határt illetően. A konfliktus azonban nem ekkor kezdődött, és nem csupán ezt a két országot befolyásolja. Peru, Bolívia és Chile folyamatos harcban álltak egymással a Csendes-óceáni partvidék birtoklásáért. A Csendes-óceáni háború (az ún.„salétrom-háború”: 1879-1883) azonban eldöntötte az erőviszonyokat, Chile megfosztotta Perut és Bolíviát a salétrommezőitől, Bolíviát ráadásul tengerpart nélküli országgá tette, ami jelentősen megnehezítette az ország külkereskedelmét, és amelynek egyik következménye, hogy Bolívia keresetet nyújtott be Chile ellen 2013 áprilisában a Csendes-óceáni kijárat ügyében.

Peru az 1980-as évektől kezdődően megpróbált tárgyalásokat kezdeményezni Chilével a vitatott területről, azonban folyamatos ellenállásba ütközött, még 2004-ben is zárt ajtókon kopogtattak. 

A 2008-ban benyújtott keresetben Peru azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg a két ország közötti tengeri határt a Concordia ponttól kezdődően, továbbá ismerje el Peru kizárólagos gazdasági övezetét, mely az alapvonaltól kezdve 200 tengeri mérföldig terjed. Chile azonban úgy vélte, a szóban forgó terület már nem tartozik Peru szuverenitása alá, hanem a nyílt tenger része. Az ügyben 2014 elején született döntés: nem fogadta el teljes egészében sem a perui, sem a chilei javaslatot, hanem “kompromisszumos” megoldást javasolt, amelyet az alábbi ábra szemléltet.

Az új határvonal pontos koordinátáinak megállapítását az ICJ az érintett felekre bízta. Peru azonban némi csalódottsággal távozott a bíróságról, hiszen az új határ a nyílt tengeri területeit terjesztette ki, míg a halban gazdag part menti rész Chile fennhatósága alatt maradt.

A tengerpart nélküli ország utolsó reménye

A hágai Bíróság tehát elfogadta Bolívia azon érvelését, miszerint Chile az 1948. évi Bogotai Paktum aláírásával elfogadta az ICJ joghatóságát (2008-ban Peru is erre hivatkozott). Az amerikai államok közötti viták békés rendezéséről szóló egyezmény XXXI. cikke ugyanis rögzíti, hogy vitás esetben a felek ipso facto elfogadják a Nemzetközi Bíróság joghatóságát. Az ICJ szerint a jelenlegi vita tárgya nem egyezik meg az 1904. évi békeszerződésben foglaltakkal, így Chile arra nem hivatkozhat a továbbiakban.

A hágai döntést Evo Morales bolíviai elnök “kezdeti sikernek” nevezte, amely “nem egyszerűen reménysugár, hanem azt is jelzi, hogy az igényeket párbeszéddel és békés úton is rendezni lehet”. Michelle Bachelet chilei államfő viszont úgy véli, hogy “Bolívia nem nyert semmit”, és ígéretet tett arra, hogy minden lehetséges eszközzel küzdeni fog az ország területi integritásának megőrzéséért.

Café y mate, Sándor Nóra

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás