Bolívia: Evo Morales megkezdte harmadik elnöki ciklusát

Az elnök 2020-ig, összesen tizennégy éven keresztül, megszakítás nélkül vezeti majd Bolíviát. Az ellenzék attól tart, hogy népszavazást kezdeményez a korlátlan újraválaszthatóságról, így ciklusának lejárta után is hatalmon marad.

Bolívia első indián származású elnöke, Evo Morales a 2014 októberében tartott elnökválasztásokon a szavazatok 61,3 százalékával újabb győzelmet aratott, így megkezdhette harmadik, a jelenlegi alkotmány szerint egyben utolsó elnöki ciklusát. Morales 2020-ig, összesen tizennégy éven keresztül, megszakítás nélkül vezeti majd Bolíviát, így az ország történetének leghosszabb ideig hatalmon lévő elnöke lesz.

A csütörtöki beiktatási ceremónián összesen negyven ország delegáltjai, köztük Brazília, Venezuela, Costa Rica, Ecuador, Paraguay, Trinidad és Tobago, valamint Namíbia elnökei is részt vettek.

A harmadik elnökség nemzetközi célkitűzései

Az elnök azzal az ígérettel kezdte meg harmadik ciklusát, hogy Bolívia egy nap vissza fogja szerezni tengeri kijáratát, melyet 1879-ben a Chile ellen vívott Csendes-óceáni háborúban veszített el (az 1879-1883. közötti ún.„salétrom-háború” során Chile megfosztotta Perut és Bolíviát a salétrommezőitől, Bolíviát ráadásul tengerpart nélküli országgá tette, ami jelentősen megnehezítette az ország külkereskedelmét). A százhúszezer négyzetkilométeres, összesen négyszáz kilométernyi óceánparttal rendelkező terület visszaszerzése érdekében Bolívia 2013-ban a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, és az ügy továbbra is az ország egyik külpolitikai prioritásának tekinthető.

Evo pozitívan értékelte országa Egyesült Államokkal kapcsolatos politikájának változását is, mellyel lehetővé válhat, hogy az idei évben a két fél hét év után újra felvegye egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Az USA és a dél-amerikai ország viszonya 2008-ban mérgesedett el, amikor is Bolívia az ellenzék támogatásának vádjával kiutasította az amerikai nagykövetet, majd ezt követően a bolíviai nagykövetnek is távoznia kellett Washingtonból. A kapcsolatok normalizálásának kilátásba helyezéséhez Morales azonban azt is hozzáfűzte, hogy „itt most nem az amerikaiak, hanem az indiánok diktálnak”.

A belföldi célok

Ami a belügyeket érinti, az elnök hangsúlyozta, hogy kormánya rövid idő leforgása alatt sikeresen megváltoztatta az ország társadalmi és gazdasági helyzetét, irányítása alatt a bolíviai gazdaság közel nyolcszorosára növekedett. Ennek ellenére elismerte azt is, hogy az elkövetkezendő öt év során kormányának továbbra is komoly kihívásokkal kell majd szembenéznie.

Az egyik fontos feladat a szegénység elleni küzdelem, amellyel kapcsolatban Morales azt ígérte, hogy 2020-ig a jelenlegi 16 százalékról 8-9 százalékra fogja csökkenteni a mélyszegénységben élők számát.

Az elnök elismerte továbbá, hogy az egészségügy is fejlesztésre szorul, ezzel egyidejűleg négy új kórház építését jelentette be. Az egészségügyi létesítmények mellett a tartományi központokban kilenc új nemzetközi repülőtér létrehozására tett ígéretet. Továbbá a bolíviai infrastruktúra állapota is problémás, a csatornázottság terén például az egyes régiók közötti különbségek elérhetik akár a 44,7 százalékot is.

Evo kritizálta továbbá a bolíviai népesség iskolázottságát, ugyanis míg általános iskolai képzésben a bolíviaiak 99,82 százaléka, addig középfokú oktatásban csupán 72,15 százaléka részesül.

Az elnök jövője

Morales 2009-ben alkotmánymódosítást hajtott végre, mely lehetővé tette az elnök két egymást követő ciklusban történő újraválasztását. Az új alkotmány elfogadásával jogi értelemben új Bolívia született, így ekkortól számítandó az Evo rendelkezésére álló két ciklus, azaz így kezdhette meg elnökségének immár harmadik szakaszát.

A bolíviai ellenzék attól tart, hogy Morales népszavazást kezdeményez a korlátlan újraválaszthatóságról, így 2020 után is hatalmon marad. Az elnök azonban a jövőjét illetően úgy nyilatkozott, ciklusának lejárta után szülőföldjén, Cochabambában szeretne éttermet nyitni.

Gumhert Dóra

Felkapott hírek

Friss hírek

Flottacsökkentésbe kezdett a Lufthansa

Több mint negyven repülőgépét végleg kivonja az aktív flottából a Lufthansa, amely az üzemméret csökkenése ellenére igyekszik minden dolgozójának más munkát találni a cégen belül. Flottacsökkentés várható a cégcsoporthoz tartozó Austrian Airlines és a Brussels Airlines esetében is.

Read More »

Egyre nagyobb bajban van a légiközlekedés

Globálisan 25 millió olyan állás került veszélybe a koronavírus-járvány miatt, amelyek szorosan kapcsolódnak a légiközlekedéshez - mondta Brian Pierce, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezető közgazdásza kedden, egy újságíróknak tartott videokonferencián.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás