Békülés Washingtonnal: Kuba harca véget ért

Az Európai Unió és tagállamai, Kanada, valamint latin-amerikai országok vezetői üdvözölték az amerikai és kubai elnök arról szóló szerdai bejelentését, hogy a két ország normalizálni kívánja kapcsolatait. A Fehér Ház szerda este bejelentette: lehetőleg még azelőtt szeretnék elérni a szigetország elleni gazdasági embargó teljes feloldását, hogy Barack Obama elnök 2017 elején távozik posztjáról.

John Earnest szóvivő közölte: a Fehér Ház azt szeretné, ha a törvényhozás lépéseket tenne afelé, hogy feloldják a Kubára 1960-ban – a kommunisták hatalomra kerülése miatt – kivetett, majd 1962-ben – a szovjetekhez való kubai közeledéssel összefüggésben – szinte minden exportcikkre kiterjesztett kereskedelmi tilalmat. Az elnöki szóvivő azt sem zárta ki, hogy Obama esetleg Kubába látogat, bár leszögezte, hogy erre vonatkozó tervek egyelőre nincsenek.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szerda este üdvözölte az amerikai-kubai közeledést. Úgy vélte, ez nagyon jó hír a jelenlegi, konfliktusokkal terhelt időkben. Francia kollégája, Laurent Fabius annak a reményének adott hangot, hogy az enyhülés mielőbb a Kubával szembeni gazdasági embargó teljes feloldását fogja eredményezni. Fabius arra emlékeztetett, hogy a párizsi kormány az elmúlt években elkötelezte magát az Európai Unió és Kuba közti közeledés iránt.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője történelmi fordulatnak nevezte az Egyesült Államok és Kuba bejelentését a viszony normalizálásáról. “Ma újabb fal kezdett leomlani” – fogalmazott Mogherini, és emlékeztetett arra, hogy az EU maga is közeledési politikát folytat a szigetországgal. Hozzátette, hogy Brüsszel Kuba-politikájának középpontjában továbbra is az emberi jogok kérdése áll.

Nicolás Maduro venezuelai elnök a “szocialista testvérállam” Kuba történelmi győzelmének nevezte a hírt, ugyanakkor azt is mondta, hogy el kell ismerni Barack Obama gesztusát. “Bátor lépés volt, talán a legbátrabb az elnöksége alatt” – fogalmazott a Dél-amerikai Közös Piachoz (Mercosur) tartozó országok állam- és kormányfőinek találkozóján Argentínában. Dilma Rousseff brazil elnök az amerikai és kubai elnökön kívül Ferenc pápának is gratulált, aki döntő szerepet játszott a közeledésben. Üdvözölte a lépést Argentína, Chile, Peru, valamint Mexikó kormánya is.

Stephen Harper kanadai kormányfő szerda este kijelentette, országának arról szóló döntése, hogy helyszínt biztosít az Egyesült Államok és Kuba között a két ország kapcsolatainak normalizálásáról szóló titkos tárgyalásoknak, garantálta a diszkréciót, amelyre szükség volt. A miniszterelnök gratulált a két országnak a sikeres párbeszédhez, és úgy fogalmazott, hogy hazája támogatja a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékeire épülő jövőt Kuba számára. Kanada 1945-ben létesített diplomáciai kapcsolatot Kubával, s egyike volt azoknak az országoknak, amelyek az 1959-es forradalom és Fidel Castro hatalomra jutása után is teljes körű kapcsolatot tartottak fenn a szigetországgal.

Az Egyesült Államoknak és Kubának túl kell lépnie a háborúskodó politikán – jelentette ki a Havanna által öt év után szabadon bocsátott amerikai segélymunkás, miután szerdán megérkezett Washingtonba. A 65 éves Alan Grosst felforgató tevékenység vádjával börtönözték be a karibi szigetországban, és öt év fogság után engedték szabadon. Elengedéséért cserébe Washington három kubai kémet bocsátott szabadon, ez “ágyazott meg” az amerikai-kubai kapcsolatok rendezésének.

Obama szerdán jelentette be, hogy “új fejezet” nyílik az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában. Közölte, hogy Kuba elszigetelése nem vezetett eredményre, ezért az Egyesült Államok véget fog vetni idejétmúlt szemléletmódjának. Az elnök ennek megfelelően arra utasította John Kerry amerikai külügyminisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, és elmondta, hogy az Egyesült Államok nagykövetséget kíván nyitni Havannában. Hozzátette: a külügyminisztert azzal is megbízta, hogy vizsgálja meg, levegyék-e Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.

Raúl Castro kubai államfő megerősítette, hogy lépéseket tesznek a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok helyreállítására.

Washingtonban élesen bírálták a lépést republikánus politikusok, sőt még a szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke is. Egyes törvényhozók, elsősorban a republikánus elnökjelöltségre is esélyesnek tartott, kubai származású Marco Rubio floridai szenátor azt ígérték, meg fogják akadályozni a közeledést és az embargó feloldását.

Az Egyesült Államok 1961 januárjában szakította meg diplomáciai kapcsolatait Kubával, két évvel a Fidel Castro vezette kubai forradalom győzelme után.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Mostantól a krími ellenállás napja a mai Ukrajnában

Pontosan hat éve, 2014. február 26-án a krími Szimferopolban tartották a legnagyobb tüntetést a félsziget Ukrajnától való elszakadása ellen. Zelenszkij ukrán elnök ezért bejelentette, hogy elnöki rendeletben február 26-át az orosz megszállás elleni krími ellenállás napjává nyilvánítja, amelyről mostantól minden évben megemlékeznek.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás