_

Obama és Castro együtt az Amerika-csúcson?

Barack Obama elnök legnagyobb diplomáciai kihívása az elkövetkezendő hónapokban az lesz, hogy eldöntse, részt vesz-e a 2015 áprilisában, Panamában tartandó Amerikai Csúcstalálkozón, ahol Raúl Castro kubai vezető is jelen lesz. Az El País szerint az Egyesült Államok azért habozik, mert a 2001-ben Québecben tartott találkozón elfogadták azt az alapelvet, miszerint a fórumon csak a demokratikus rendszert tiszteletben tartó országok képviseltethetik magukat.

Az 1994 óta három-, illetve négyévente megrendezésre kerülő, az amerikai kontinens elnökeinek fórumára szolgáló találkozók következő helyszíne Panama lesz. A csúcsot szervező ország nemrég bejelentette, hogy az Amerikai Államok Szervezetének többi tagja kezdeményezésére meghívja Raúl Castro, kubai elnököt is. Több ország úgy nyilatkozott, nem fogja képviseltetni magát az Amerikai-csúcson, ha Kubát nem hívják meg a találkozóra. Az ügy fontos diplomáciai kihívást jelent Washington számára, ugyanis az összamerikai csúcstalálkozók olyan kizárólagos alkalmak, ahol az USA elnökei és a latin-amerikai vezetők a kontinens legfontosabb ügyeiről tanácskozhatnak. Az utóbbi években azonban Brazília és Venezuela vezetésével más, az Egyesült Államokat kizáró regionális szervezeteket is létrehoztak, pl. a Dél-amerikai Nemzetek Unióját (UNASUR) vagy a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségét (CELAC).

Obama nehéz döntés előtt áll, ugyanis ha részt vesz a panamai csúcson, akkor azzal vádolhatják, feltételek nélkül behódol a kubai-venezuelai diplomácia előtt. Ha viszont nem képviselteti magát a találkozón, az a végét jelenti az Egyesült Államok és Latin-Amerika közötti legmagasabb diplomáciai fórumnak – véli Richard Feinberg, a Fehér Ház korábbi munkatársa, aki fontos szerepet játszott az első Amerikai Csúcs megrendezésében.

Angela Cervetti, az USA állami szóvivője szerint az Egyesült Államok tiszteletben tartja azt az elvet, miszerint a találkozót rendező ország, jelen esetben Panama kormánya dönt a fórumra meghívott országok kilétéről, viszont úgy véli, nem kellene figyelmen kívül hagyni a korábbi találkozókon elfogadott elveket, valamint fontos feladatnak tartja a kubai demokratikus változás előmozdítását. Mindenesetre, az Egyesült Államok kormánya még nem tudja, mihez kezdjen ebben az ügyben.

Hogy mik lehetnek Obama lehetőségei a kérdéssel kapcsolatban? Ha úgy dönt, hogy ő maga nem vesz részt a találkozón elvi okokból, vagy azért, hogy ne bőszítse fel a kubai bevándorlókat a 2016-os elnöki választások előtt, akkor maga helyett elküldheti alelnökét, Joe Bident. Ezzel azonban az a probléma, hogy Biden lehetséges indulója lesz a következő választásoknak, így egyáltalán nem lesz érdeke részt venni a találkozón.

Megoldás lehet még, hogy Obama azzal a kikötéssel járul hozzá Kuba részvételéhez, hogy az országban politikai nyitás történik. Azonban ez az opció sem tűnik működőképesnek, hiszen a latin-amerikai államok nem kötötték feltételekhez Kuba részvételét.

Végül az Egyesült Államok elnöke javasolhatja Kuba megfigyelőként való részvételét a találkozón. Ezzel a lehetőséggel viszont az a probléma, hogy az Amerikai Államok Szervezetének 2009-es szavazása lehetővé tette Kuba számára, hogy teljes jogú tagként térjen vissza az Amerika-közi diplomáciai közösséghez.

Andrés Oppenheimer elemző szerint a megoldás a következő: az Egyesült Államok részt vesz a jövő évi Összamerikai Csúcstalálkozón, viszont Obama elnök átadja a nyitóbeszéd jogát egy kubai disszidensnek, például Yoani Sánchez bloggernek. A kubai ellenzék szónokának így esélye lenne felhívni a világ figyelmét a Castro-kormány elnyomására, valamint a szegénységre, amelyben a sziget lakói több mint ötven éve élnek. Ezzel a megoldással Obama elkerülhetné az Amerika-közi fórum bukását, mégis felhívhatná a térség országainak figyelmét a demokratikus elvek fontosságára. 

Gumhert Dóra

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás