Friss lendületet adnak a magyar-mexikói kapcsolatoknak

Idén ünneplik a magyar-mexikói diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 40. évfordulóját. Mára nem csupán stabil, politikai kapcsolatot alakított ki egymással a két állam, de a gazdasági kapcsolatok is egyre dinamikusabbakká váltak az elmúlt évtizedekben. Még ebben a jubileumi évben szeretnék megalakítani a Mexikói-Magyar Kereskedelmi Kamarát, aminek fő céljai közé tartozik a befektetői bizalom kölcsönös növelése, a piacra jutás megkönnyítése és az ott realizálható árbevétel bővítése.

A héten mutatkozott be a magyar sajtó képviselői előtt a jelenleg bírósági bejegyzés alatt álló Mexikói-Magyar Kereskedelmi Kamara (MexCham), amelynek alapvető küldetése a két ország közötti külkereskedelmi és befektetési kapcsolatok ösztönzése.

A kétoldalú kapcsolatok eddigi mérlege

Az elmúlt években a kétoldalú forgalmat tekintve Mexikó az első számú kereskedelmi partnerünk volt Latin-Amerikában, partnerországaink összesített rangsorában körülbelül a 30. helyen áll. Az EU-28-akba irányuló mexikói kivitel rangsorában Magyarország a 10. legjelentősebb partnere a latin-amerikai országnak.

2004 óta 625 százalékkal nőtt a két ország egymás közötti összkereskedelme. 2013-ban a Mexikóból származó árucikk-behozatal meghaladta a kivitel volumenét, a KSH adatai szerint az összesített kétoldalú kereskedelem értéke elérte a több mint 1,3 milliárd dollárt. A termékforgalom szerkezetét illetően, az export-import tekintetében a gépek és szállítóeszközök jelentik a legjelentősebb árucikkeket, míg a második helyen a feldolgozott termékek állnak.

A budapesti Mexikói Nagykövetség tájékoztatása szerint a tavalyi évben Mexikóból főként mobiltelefonokat és azok alkatrészeit, televízió-alkatrészeket, járműipari alkatrészeket, gázturbinákat és személygépkocsikat importáltunk, míg kivitelünket is hasonló árucikkek – motorok, motoralkatrészek, mobilhálózati készülékek, játékok, személygépkocsik – adták. A többi latin-amerikai relációnkhoz hasonlóan a forgalom döntő részét ebben az esetben is a multinacionális vállalatok belső kooperációján alapuló áruszállítások adják. A jövőben azonban mindkét fél nyitott a kkv-k közötti kapcsolatok ösztönzésére.

Hazánk 2007-ben kötött gazdasági együttműködési megállapodást Mexikóval, az első gazdasági vegyes bizottsági (GVB-)ülésre pedig 2011 februárjában került sor Budapesten, Isabel B. Téllez Rosete, mexikói nagykövet a csütörtöki médiatalálkozón ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a következő GVB-ülést szeretnék az idei év második felében megtartani.

A magyar-mexikói kereskedelem feltételeit nagyban meghatározza az Európai Unió (EU) és Mexikó által kötött Gazdasági Partnerségi, Politikai és Együttműködési Megállapodás. Ez az 1997-es ún. „globális megállapodás” a politikai partnerség mellett létrehozott egy szabadkereskedelmi pillért is a relációban, ami 2000. július 1-jén lépett hatályba az ipari és mezőgazdasági áruk tekintetében, 2001 márciusában pedig a szolgáltatások, a szellemi tulajdon és a beruházások vonatkozásában. A szabadkereskedelmi megállapodás (MUEFTA) 2003-ra teljesen liberalizálta a mexikói ipari termékek piacra jutását az EU-ba, a mexikói piac pedig 2007-ben nyílt meg az EU exporttermékei előtt.

2009 óta pedig Mexikó az Európai Unió stratégiai partnere. Az Európai Unió számára Mexikó geostratégiai szempontból is fontos partner, ugyanis hídszerepet tölt be az amerikai kontinens északi és déli része, a fejlett és a feltörekvő gazdaságok között. A rendkívül jelentős helyi gazdasági lehetőségeken túl, a kétoldalú, mexikói-uniós szabadkereskedelmi egyezmény révén az uniós tagországok olyan piacokat és nemzetközi szervezeteket érnek el, amelyekkel a mexikói kormány korábban szabadkereskedelmi megállapodást írt alá: a számos észak- és latin-amerikai ország mellett ide sorolható még Izrael és Japán is, továbbá a Chilével, Kolumbiával és Peruval közösen létrehozott Csendes-óceáni Szövetség (AdP) Ázsia irányába is számos lehetőséggel kecsegtet.

Számos témakörben jött létre egyezmény Magyarország és Mexikó között az elmúlt években, például az állategészségügy, a tudományos együttműködés, a turizmus és vízummentesség, valamint a kettős adóztatás elkerülésének területe. Már több éve folynak az egyeztetések egy beruházás-védelmi egyezmény megkötéséről (az uniós “nem” miatt azonban ez eddig még nem jöhetett létre), amely kölcsönös jogi biztosítékot garantálna a két fél befektetőinek, és nagyban elősegítené a befektetések növekedését, amelyek eddig magyar oldalról igen szerények voltak: a budapesti nagykövetség adatai szerint 1999 és 2013 között összesen 33 magyar tulajdonú társaság eszközölt különböző beruházásokat körülbelül 2,5 millió dollár értékben (itt meg kell jegyezni, hogy például Csehország tízszer ennyit fektetett be ezen idő alatt), elsősorban a gyáripar és a vendéglátás terén, amelyek területileg leginkább Új-León, Jalisco és Quintana Roo államokra korlátozódtak.

Hazánkban ennél jelentősebbek a mexikói befektetések: legalább 12 mexikói érdekeltségű vállalat működik itt, például az IT-szektor (pl. Neoris), vendéglátóipar (pl. Tacos Locos étterem), egészségipar, ingatlanpiac, az építőipar (pl. CEMEX) területén. A médiatalálkozón részt vettek az egyik legjelentősebb befektető, a győri Nemak Kft. képviselői is. Az ALFA-cégcsoporthoz tartozó vállalat már több mint húsz éve van jelen hazánkban, s egyike a sikeres autóipari beszállítóknak. A több mint 900 főt foglalkoztató alumínium hengerfejgyártó vállalat ügyvezető igazgatója, David Toth a találkozón elmondta, hogy a folyamatos eszközberuházások és technológiai fejlesztések biztosítják a cég fejlődését és eredményességét. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakképzett munkaerő hiánya komoly veszélyt jelent a hazánkban termelő vállalatok jövőbeli tevékenységére nézve. Felismerve a helyzet súlyosságát, a Nemak Győr Kft. az elmúlt öt évben komoly anyagi áldozatvállalás mellett hozzájárult az öntő szakmai oktatás szakiskolai feltámasztásához – írja a MexCham közleménye. A kellő számú szakképzett munkaerő (ebbe beleértendő mind a közép-, mind a felsőfokú képzés) pedig kulcstényező abban, hogy a Nemak fel tudja venni a versenyt a hasonló bérstruktúrájú országokban jelenlévő, az ALFA-cégcsoporthoz tartozó további leányvállalatokkal annak érdekében, hogy egy adott projekt Magyarország területén valósulhasson meg.

Maga a közép- és kelet-európa térség is nagyon fontos szereppel bír Mexikó számára, egy olyan régióként tekintenek rá, amelyen keresztül Mexikó megjelenhet a világ e részének piacain. Például a mexikói Carlos Slim, a világ egyik leggazdagabb embere immár Európára is összpontosít: America Móvil elnevezésű cége nemrégiben megvásárolta a Koninklijke KPN holland telekommunkációs cég részvényeinek 8,46 százalékát. További céljai között szerepel, hogy az osztrák Telekom Austriában részvényhányadát is tovább, legalább 23 százalékra növelje az elkövetkezendő időszakban.

A gazdasági szférán túl

A Kitekintő kérdésére Isabel B. Téllez Rosete nagykövet elmondta, hogy a jövőben a tudományos-technológiai kapcsolatok is tovább bővülhetnek a két ország között. Januárban a Nemzeti Innovációs Hivatal látogatást tett mexikói partnerénél, a Tudományos és Technológiai Nemzeti Tanácsnál (Consejo Nacional de Ciencia y Tecnología – CONACYT), ahol számos együttműködési megállapodást készítettek elő, amelyek felsőszintű elfogadásra várnak jelenleg. A jelenleg még csak alakuló kamara leendő magyar vezetője, Szemerey Tamás szerint a kooperáció hazánk részéről több területre is kiterjedhet, így például a gyógyszeripari kutatásokra, a mezőgazdasági és öntözési technikákra vagy a biogazdálkodásra.

Kulturális és oktatási téren a Mexikóval megvalósuló együttműködés latin-amerikai viszonylatban kimagasló, Brazília csak nemrégen előzte meg Mexikót ezen a téren, amikor a Tudomány Határok Nélkül Programot hazánkra is kiterjesztette a dél-amerikai ország, amelynek köszönhetően már több mint félezer brazil diák tanul magyar felsőoktatási intézményben. 2013 előtt tehát Mexikó adta a legtöbb latin-amerikai diákot hazánk egyetemeinek.

Az 1998-ban aláírt Magyar-Mexikói Oktatási és Kulturális Együttműködési Egyezmény célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a szerződő felek időközönként együttműködési programokat – ún. munkaterveket – kötnek, amelyek a kölcsönösség elvére épülnek. Körülbelül hat magyar felsőoktatási intézmény tart fenn kapcsolatokat mexikói partnerekkel, ezek közül kiemelkedik a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztikai Tanszéke és a Pécsi Tudományegyetem Ibéramerikai Központja.

A magyar-mexikói kétoldalú munkatervben rögzített ösztöndíjas kereteken túlmenően Mexikó egyoldalúan is felajánl ösztöndíjakat, melyekre közvetlenül a mexikói ösztöndíjas szervezetnél lehet pályázni, erre a nagykövet asszony is felhívta a figyelmet a médiatalálkozón, hamarosan újabb ösztöndíjkiírás várható a magyar diákok, kutatók, szakemberek és újságírók számára.

Solti Ágnes

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás