Pura Vida: az élet Costa Ricán

“Pura Vida!” – így köszöntik egymást az emberek Costa Ricán, ami szó szerint lefordítva “tiszta életet” jelent, valójában egy állapotkifejező életérzés, amit hátizsákos túrám során nekem is volt szerencsém megtapasztalni. Utam legautentikusabb élményét az az egy hónap nyújtotta, amikor olyan helyen önkénteskedtem, amiről még az útikönyvek sem írnak.

Mastatal, egy falu a felhők felett    

Costa Rica fővárosától, San José-tól három órányi buszozásra található Mastatal – a helyieknek csak szimplán Masta – ezer méterrel a tengerszint felett.  A napi egyszer közlekedő buszra megannyi csevegő “Tico” (Costa Rica-i férfi: Tico, nő: Tica) és néhány, a helyi farmokra tartó, megszeppent önkéntes gringók próbálnak feljutni.

A buszon történő alvásról ne is álmodjunk.  Ennek oka részben az egyedülálló panoráma, részben a durva, hepehupás és kanyargós földút, melynek során nyak- és hátfájdalmaink is garantáltan kiújulnak.  A buszvezető temperamentumos vezetési stílusát már meg sem említem.  Az esős évszakban az útviszonyok még ennél is kihívóbbak lehetnek, olyankor előfordul, hogy egyáltalán nem jár a busz.

A körbeölelő pazar hegyek látványa, a csipkézett hegygerincek, a dombokon és a völgyekben megbúvó felhők egy másik világba visznek minket. Minél magasabbra jutunk a hegyoldalakon annál inkább érzem, hogy mennyire pici vagyok és törékeny, mégis a hatalmas hegyek és a buja természet óriási energiákkal tölt fel.  A trópusi klímának köszönhetően gazdag a növényzet, nincs olyan övezet ahol nem a zöld szín uralkodik és a nagyon magas páratartalom miatt itt testápolóra nincs szükség.

Így jutunk el az eldugott, csupán 170 embert számláló Mastatalba, ahol a kis létszámnak köszönhetően mindenki ismer mindenkit és még annak az unokatestvérét is.  Az emberek itt legfőképp motorral közlekednek. Többségük önfenntartó földművelésből él, s a nappal kelnek, és a nappal fekszenek. A férfiak a fincán (birtokon) dolgoznak, míg a nők háztartást vezetnek és gyermeket nevelnek.

A faluban csak a legalapvetőbb intézmények és szolgáltatások találhatók meg: egy kis közért (pulpería), egy könyvtár (WiFi-vel ellátva, amit az önkéntesek nevében is köszönök), két oktatási intézmény, egy templom, egy közösségi ház, egy focipálya  és végül de nem utolsósorban három kocsma.

Nem véletlen, hogy kocsmából három is van, mivel úgy tűnik, hogy a helyi ticók számára a kocsma közkedvelt színhely. Délutánonként nemegyszer gyönyörködve hallgattam, ahogy a kemény munka és néhány üveg Imperial (vagyis sör) ledöntése után mindenféle tehetségkutató műsort felülmúlva teli tüdőből, szenvedélyes odaadással,  már már könnyekkel küszködve éneklik szerelmes latin slágereiket.

Ha éppen nem a helyiek énektehetségét élvezzük számtalan lélegzetelállító vízeséshez kirándulhatunk vagy meglátogathatjuk a közelben lévő La Cangreja Nemzeti Parkot (a cangreja jelentése rák), amelynek erdeje a helyi községek vízellátását biztosítja, és az egyik legfinomabb víz, amit valaha ittam.

                        La Iguana Chocolate – Csokoládé család 

Hajnali négy óra – rákezd a kakas. 4:30 – a madarak fülsüketítő pletykázásba kezdenek. Hajnali öt – a hét kutya egymás szavába vágva meséli el az éjjel eseményeit.  5:30 – jééé a tehenek is itt vannak. 6:00- Kávét! Az élet a La Iguana farmon korán kezdődik. A Salazar Garcia család minden tagja tudja mi az aznapi kötelessége. Lidia ’mamita’ már a konyhában tüsténkedik és énekel, Juan Luis papa és az idősebb fiúk Jorge és Vinicio munkába készülnek, Mariana bájos hat hónapos csemetéjével “cseveg”, a legfiatalabb fiú, Roy pedig iskolába tart az általa oly gondosan karbantartott motorján.

A  30 éves múltra visszatekintő farmon nemcsak egy tradicionális Tico család zajos mindennapjainak részese lehetsz, hanem sokat tanulhatsz a fenntartható életmódról, ökológiai gazdálkodásról, kertészetről. Ezen felül betekintést nyersz a csokoládékészítés rejtelmeibe a kakaó gyümölcsének betakarításától kezdve addig, amíg a finom organikus csokoládé szétolvad a szádban.

Reggel 6:30-kor szivárgunk be a konyhába, hogy segítsünk a reggeli elkészítésében. Az én utam egyből a “chorreador”-hoz vezet, kávét mindenkinek! A Costa Rica-i chorreador egy faállvány, aminek a közepéből kilóg egy pamut tasak.  Ebbe a pamut tasakba tesszük a kávét, amire ráöntjük a forralt vizet. A kész kávé így bele csöpög a faállvány alján elhelyezett bögrébe. Elfogyasztjuk a laktató “gallo pintót” (rizs és fekete bab), majd nekilátunk a munkának.

Vannak olyan feladatok, amit minden reggel el kell végezni, ilyen például a palántanevelő (viveros) megöntözése vagy a csirkék megetetése, itatása. A munka változatos, minden délelőtt más a teendő. Egyik nap a konyhában sütsz mindenféle földi jóságot – csokis banánkenyér, csokis keksz, csoki quiche, brownie-, a következő nap meg a földeken váltod meg a világot faültetéssel, trágyázással, gyomlálással vagy éppen a közelben lévő vízeséshez egy gyalogút építésével.

Itt bármi lehetséges. Olyannyira, hogy amikor épp Jorgéval fákat ültettünk (a legidősebb fiú és a La Iguana kitalálója) beszéltünk arról, hogy milyen jó ötlet lenne egy jóga peron megépítése az önkéntes kabinok mögé, ami így éppen a völgyre nézne.  Rá pár hétre a Facebook-on látom a frissen posztolt képet, amint Lidia, Marian és a kis Nathan pózolnak az újonnan elkészített “yoga deck”-en. Hát így mennek itt a dolgok, kérem szépen.

Na és a legjobbról még nem is beszéltem, mert hát mi az, ami minden önkéntest idevonz?  Igen, a csoki!  Az önkéntesek az egész folyamatnak aktív közreműködői. A kakaófa érett, színes gyümölcseit leszedjük a fáról, a gyümölcsöt macheténkkel félbevágjuk. A babokat és az azt körülvevő fehér gyümölcshúst (a gyümölcshús finom, édes és órákig lehet nassolni) kiszedjük  a kakaóból.  Ezután történik a napsugarak által történő szárítás, majd pörkölés. 

A megpörkölt babokról eltávolítjuk a héjat, hogy csak a mag maradjon meg. Kvázi megpucoljuk őket, ez az összes részmunka közül a leghosszabb folyamat. Ottlétem alatt több vödör kakaóbabot pucoltam meg. Valószínűleg ez is erősen hozzájárult ahhoz, hogy ma már sokkal jobban értékelem a csokoládét, amit megeszek, mint azelőtt. Gyanítom, a jövendő gyermekeimnek is tartok majd egy kiselőadást a csokikészítés folyamatáról, mielőtt megkapják életük első csokiját, csak, hogy tisztában legyenek azzal, nem a nyuszi tojja. Végül a szemeket egészen apróra őröljük és attól függően, hogy milyen végtermékre van szükségünk (kakaópor,csokoládé), aszerint finomítjuk tovább a kakaómasszát.

Lidia 13 óra körül kongatja meg a harangot, ami az ebéd elkészültét jelenti. Még gyorsan összegyűjtjük a kertben a salátához való zöldeket – mint hibiszkusz levél, menta, spenót, bazsalikom – majd tudván, hogy ma is megdolgoztunk a konyhában váró finom élelemért,  lelkiismeretfurdalás nélkül, jó étvággyal fogyasztjuk el azt. Ebéd után eltakarítunk, mivel erre a ’kukás’ autó nem jár, szemetet nem termelünk, a család mindent példamutatóan újrahasznál és újrahasznosít.

Pihenés a szabadban

A délutánok szabadok. Ezt az időt lehet a könyvtárban eltölteni internetezéssel (ha éppen működik a WiFi), tudatni az otthoniakkal, hogy még élsz és nem lettél az emberkereskedelem vagy egy drogkartell áldozata, vagy csak egyszerűen befeküdni az egyik függőágyba (ami az egyik legjobb dolog a világon) és azonosulni az anyatermészettel.

Észrevétlenül töltöttem el órákat ilyen szabad délutánokon azzal, hogy szemléltem a körülöttem lévő élővilágot. A szárnyaikkal szélsebesen csapkodó kolibrik, a fejem felett elsuhanó vörös arák, a lábaimnál motoszkáló gekkók és békák mind részeseivé váltak délutáni meditációs fázisaimnak. A toalett és a zuhanyzó is külön élmény volt, mivel nyitott ablakai voltak, így a teljes esőerdőt be lehetett látni onnan.

Fél hattól segítünk a vacsora előkészületeiben, majd közösen megvacsorázunk, beszélgetünk (néha kézzel lábbal), hangoskodunk a családdal, míg el nem érkezik a lámpaoltás ideje, ami a korai kelésnek köszönhetően már este nyolc óra táján elérkezik.

21:00 – a domb túloldalán vonyításba kezd egy eb. 21:30 – még több csahos cimbora csatlakozik, még szerencse hogy a ház hét kutyája csendben van. 22:00 – eddig bírták, nekik is csatlakozniuk kell. 23:00 – még több csaholás és vonyítás. Buli van. Hajnali 2:00 – “azok a … kutyák!!!!” Hajnali 4:00 – felébredt a kakas is. Jó Reggelt! Pura Vida!

Király Zsuzsanna

Felkapott hírek

Friss hírek

Jó esély van ma egy tőzsdei Fekete Péntekre

Tegnap közel 1.200 pontot esett az amerikai Dow Jones, annak ellenére, hogy az index napközben még próbálkozott az emelkedéssel. Az éjjel újabb negatív hírek érkeztek a koronavírussal kapcsolatban, így ma is -600 pontos nyitás várható, ráadásul jön a hétvége, ami tovább erősítheti a kockázatkerülést a piacokon.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás