_

Latin-Amerika: továbbra sem kielégítő az őslakosok egészségügyi helyzete

A kisebbségek és őslakosok egészségi állapota az átlagosnál rosszabb, és a hozzáférhető ellátás minősége sem megfelelő – áll “A világ kisebbségeinek és őslakos népeinek helyzete 2013-ban” című kiadványban. A Minority Rights Group (MRG) International által készített jelentés szerint a rossz állapot és a minőségi ellátás hiányának az oka szegénység és a diszkrimináció. Latin-Amerikában az őslakosok egészségi helyzetét olyan tényezők befolyásolják, mint a földjeik elvesztése, a kitermelő iparágak (bányászat, kőolajtermelés), a klímaváltozás és a rossz közbiztonság. A tradicionális orvoslás fontos szerepet tölt be a közösségek életében: az őslakosok jobban bíznak ezekben a gyógymódokban, valamint az egészségügyi intézmények hiánya miatt sokszor nincs más ellátás a periférikus területeken élők számára.

Latin-Amerika és a karibi térség népességének közel tíz százaléka indián. A legnagyobb őslakos populációval rendelkező országok Bolívia, Guatemala, Peru, Belize és Panama. Jelentős számban élnek még indiánok Ecuadorban, Hondurasban és Mexikóban. Számos törzs és népcsoport alkotja az őslakos közösséget, és mintegy 420-féle nyelvet beszélnek. A régióban jelentős kisebbséget alkotnak még az afrikai származásúak (afrodescendientes), ők a legnagyobb arányban Brazíliában (50,7%), Belize-ben (25,4%), Kolumbiában (10,3%), Panamában (9,2%), Ecuadorban (7,2%) és Uruguayban (7,2%) élnek az Amerika-közi Fejlesztési Bank (Inter-American Development Bank) adatai szerint. Venezuelában a hivatalos népszámlálási adatok szerint a lakosság 3,5%-a afro-venezuelai, de a tényleges arányuk ennél magasabb.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy Amerikában az indiánok egészségi helyzete a legrosszabb: magas a halálozások és a megbetegedések száma, a lakosság többi részéhez képest jóval korlátozottabb az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük. 2012-ben a latin-amerikai indiánok és afrikai származásúak körében a magas gyermekhalálozási és gyermekágyi halálozási ráták, az alultápláltság, a hasmenéses és légzőszervi betegségek voltak a legfőbb egészségi problémák. Gondot jelentenek az olyan, szúnyogok által terjesztett fertőző betegségek is, mint a dengue láz vagy a malária.

Szegénység

Mind az indián, mind az afrikai származású közösségek a társadalmak leghátrányosabb helyzetű csoportjait képviselik régiószerte. Az őslakosok körében magasabb a szegénységi küszöb alatt élők száma. Jövedelmük alacsonyabb az átlagnál, a diszkrimináció gyakran a bérükben is megmutatkozik. Sok vidéki indián háztartásban nincsen ivóvíz, szennyvízcsatorna, elektromos áram, a településeken nincs kövezett út.

Guatemalában például az indián népesség mintegy fele dolgozik az alacsony jövedelmet nyújtó mezőgazdaságban. A munkakörülményeik közel sem ideálisak: az ország fő exportcikkeit jelentő kávé és cukornád betakarítása idején a munkások kis kunyhókban alszanak a padlón. A sok összezárt ember között könnyen terjedhetnek a fertőző betegségek, például a tuberkulózis. A nagyrészt indiánok lakta vidéki háztartásoknak alig egyötöde rendelkezik csatorna-összeköttetéssel, szabadtéri vécét használnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális irodájának, a Pánamerikai Egészségügyi Szervezetnek (Pan-American Heath Organization, PAHO) az adatai szerint az őslakos csoportok kevesebb mint hat százaléka jut ivóvízhez. A nem megfelelő higiéniai körülményeknek tudható be a hasmenéses és más bélrendszeri megbetegedések nagy száma. Az ivóvíz hiánya miatt az indián nők gyakran kényszerülnek messziről hordani a vizet. A nehéz teher cipelése mozgásszervi problémákat idézhet elő. Az áramellátással nem rendelkező otthonokban tűzifát használnak a főzéshez és a vízmelegítéshez, a keletkező füst pedig megfelelő szellőzés hiányában káros a légzőszervek egészségére. A vízhez hasonlóan gyakran a fát is nagy távolságokról hordják haza.

Diszkrimináció, nyelvi korlátok

Az őslakosokat és kisebbségeket érő diszkrimináció, a szegénység és a rossz egészségi állapotuk szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Guatemalában, ahol a lakosság közel fele indián, az egyik legrosszabb ezeknek a csoportoknak az egészségi helyzete. A városokban élő maja indián nők például nemcsak alacsonyabb bért kapnak, mint a férfiak, hanem fizikai túlterhelésnek és szexuális zaklatásnak is ki vannak téve a munkájuk során. Az elhúzódó munkaidő és a háztartás vezetése krónikus fáradsághoz, stresszhez vezethet. A hátrányos megkülönböztetéssel a kórházi ellátás során is gyakran találkoznak: a személyzet nem foglalkozik velük megfelelően. Azok a maja nők, akik kórházban szültek, például arról panaszkodtak, hogy elhagyatottnak érezték magukat. A nyelvi korlátok komoly nehézséget jelentenek: az őslakosok többsége nem beszél spanyolul, így nem tudják elmagyarázni a panaszaikat, és a kezelőorvosok utasításait, javaslatait sem értik. Emiatt előfordul, hogy később nem veszik igénybe a kórházi ellátást. A guatemalai indián nőkéhez hasonló tapasztalataik vannak a perui indián nőknek is. Gyakran lenézően bánnak velük az ellátóhelyeken, nem veszik figyelembe a hagyományaikat. Peruban is problémát jelent, hogy a egészségügyi dolgozók nem ismerik az őslakosok által beszélt nyelveket.

Elégtelen ellátás

Az egyik legnagyobb probléma, hogy sok helyi közösség számára nincs elérhető egészségügyi ellátás. Sok latin-amerikai államban az egészségügyi kiadások nagyon alacsonyak, ezért nincs elegendő intézmény, a szolgáltatások minősége nem elégséges. A vidéki területeken nincsenek kórházak, az ott élők több órás út után tudnak eljutni a legközelebbi egészségügyi létesítménybe. A sürgősségi ellátás emiatt szinte lehetetlen.

Akad olyan példa, amikor maguk az őslakos közösségek teremtik meg az egészségügyi ellátórendszert. A jelentés a hondurasi garifuna őslakosok néhány tagja által indított kezdeményezést mutatja be. Az ösztöndíjasként Kubában tanuló orvostanhallgatók tenni akartak valamit a közösség egészségi helyzetének javításáért, ezért tanulói brigádokat hoztak létre. A hallgatók 15 napot arra szántak a vakációjukból, hogy garifuna és kubai orvosokkal együtt segítsenek. Később megépült egy ingyenes ellátást biztosító kórház, melyet 2007-ben Manuel Zelaya, az ország akkori elnöke nyitott meg. Az intézmény szolgáltatásai 60 000 lakosra terjednek ki. Jól felszerelt szülőszoba, gyógyszertár, ultrahang rendelő, fogorvosi szoba és egy kisebb laboratórium is találhatók benne, az elektromos áramot napelemek biztosítják. A személyzet önkéntesként tevékenykedik. A modern gyógymódok mellett a közösség hagyományait is figyelembe veszik. Egészségügyi oktatást és felvilágosítást nyújtanak a fiataloknak, ápolónőket és szülésznőket képeznek. Mivel a hondurasi kormánytól nem kapnak támogatást, a rendszer fenntartásához és működtetéséhez különböző helyi és nemzetközi önkéntes csoportoktól, intézményektől próbálnak segítséget és adományt szerezni. 2009-ben létrejött egy megállapodás a garifuna közösségek és az egészségügyi tárca között a kórháznak az állami egészségügyi rendszerbe integrálásáról, azonban a 2009-es puccsot követően az új kormányzat a garifunák számára hátrányos módosításokat javasolt. A megállapodás így meghiúsult, de a szervezők továbbra is kitartóan működtetik a rendszert.

Földkérdés

A latin-amerikai őslakosok és kisebbségek egészségi helyzetére a földjeik elvesztése is hatással van. A nagybirtokok terjeszkedése, külföldi nagyvállalatok megjelenése, a fegyveres bandák fenyegetése miatt kényszerülnek elhagyni a földterületeiket. Brazília Mato Grosso do Sul államában a Guaraní-Kaiowá törzs indiánjai harcolnak ősi földjeikért, melyeket a nagybirtokok terjeszkedése miatt veszítenek el. Az őslakosok földfoglaló mozgalmakkal, tüntetésekkel tiltakoznak a földjeik kisajátítása ellen. 2012 őszén Kaiowá családok tömeges öngyilkossággal fenyegettek, ha kilakoltatják őket. A kormány végül visszavonta a bíróság kilakoltatási felszólításait. Az indiánok megfosztása a földjeiktől kedvezőtlenül hat az egészségükre: magas az öngyilkosságok száma, az alultápláltság, a kisajátítások során gyakori az erőszak. Az agro-ipari tevékenység során használt növényvédő szerek szennyezik a Guaraní-Kaiowá közösségek lakta vidékek folyóit és erdeit, az indiánok hagyományos vadász- és halászterületeit.

Kolumbiában a paramilitáris csoportok sajátítják ki erőszakkal a vidéki indiánok és afro-kolumbiaiak birtokait. Az állam koncessziós gyakorlata miatt szintén sokan veszítették el földjeiket, melyeken külföldi vállalatok kezdtek bányászati projektekbe. Az illegális aranybányászat jelentős környezeti károkat okoz: az aranyat keresők futballpálya nagyságú beszennyezett területeket hagynak maguk után.

Több nagyszabású állami projekt elindulása veszélybe sodorta az őslakosok által lakott területeket. Brazíliában a Xingu folyóra tervezett Belo Monte-gát megépítése ellen tiltakoztak az ott élő indiánok. Ecuadorban a Yasuní-terv meghiúsulása miatt szabaddá vált az út az olajkitermelés számára az amazóniai Yasuní Nemzeti Parkban, ezzel a terület színes élővilága mellett az őshonos törzsek sorsa is veszélybe került. Panamában a Ngöbe-Buglé közösség harcol egy vízerőmű létesítése ellen a Tabasara folyón. A projekt megvalósulása esetén iskolákat, temetőket, termőföldeket, valamint kulturális és vallási szempontból fontos helyeket öntene el a víz. A folyó lelassulna, így kedvező élettér jönne létre a betegségeket terjesztő szúnyogok számára. A térségben gyakori a malária és a sárgaláz, ezért kockázatos egészségügyi szempontból a vízi erőmű megépítése az ellenzők szerint.

Bányászat, olajkitermelés

Latin-Amerika számos országában a gazdaság egyik meghatározó ágazata a bányászat. Bolíviában a legfontosabb ásványkincs az ón, melyet La Paz, Oruro és Potosí tartományokban bányásznak. Az ón világpiaci árának növekedése miatt fokozódott a kitermelés, ami jelentős népességnövekedéshez vezetett. Az Oruroban található Huanuni lakossága néhány év alatt a kétszeresére nőtt. Nőtt a légszennyezés, a bányászat során keletkező salakot a folyókba öntik, melytől fekete lesz a víz. A településen több lett a szemét, amely a helyi folyóba kerülve egészségügyi veszélyt jelent. A bányászokat az olyan bányászbetegségek is fenyegetik, mint például a szilikózis. A betegség légzési nehézségekkel, köhögéssel, lázzal jár, hosszabb távon halált is okozhat. A szilikapor belégzése olyan betegségekkel is kapcsolatba hozható, mint a tüdő vizesedése, a tuberkulózis, a tüdőrák, a rheumatoid arthritis. A népességnövekedés miatt a tuberkulózis mellett a HIV és a hepatitis fertőzések kockázata növekedett.

A nagyobb bányák mellett kisebb, indián családok által üzemeltetett bányák is működnek a Magasföldön (Altiplano), ahol a férfiak mellett a nők és a gyerekek is dolgoznak. A női és a gyerekmunkások napi 14 órát dolgoznak szélsőséges körülmények között a hegybelsőben, ezáltal ők is ki vannak téve a bányászokat érintő egészségi problémáknak. A nők közül sokan lesznek erőszak áldozatai. A nemi úton terjedő betegségek, a méhnyakrák, az AIDS gyakoriak a huanuni indián nőknél. A jelentés beszámol arról, hogy a településen magas a tinédzserkori terhességek száma: az esetek mintegy felében 15 év alatti lányok szültek, illetve voltak olyan 19 évesek, akik már a harmadik gyermeküket hozták a világra.

Nemcsak a kitermelés, a bányák államosítása is kihatással van az egészségi állapotra. Az elmúlt években többször sor került összecsapásokra az állami és magánalkalmazásban álló bányászok között a használati jogokért. 2006-ban például a Huanuni bányában, 2012-ben a Colquiri bánya államosítását követően került sor konfliktusokra a két csoport között. Az összetűzések halálos áldozatokat szedtek, többen megsérültek.

Kolumbiában az El Cesar régióban folyó szénbányászat ellen tiltakoztak az afro-kolumbiai lakosok. Arról panaszkodtak, hogy nem kérdezték meg őket előzetesen a projektről, valamint, hogy a földeket és a helyi folyót tönkretette a kitermelés. La Guajira tartományban a Wayúu indiánok tüntettek az ottani szénbánya működésének negatív következményei miatt: a légszennyezés légzőszervi problémákat okoz, szennyezett a talajvíz, jelentősen csökkent a termőföld- és erdőterület.

Ecuadorban a Texaco amerikai olajcég 26 éven keresztül végzett kitermelést az amazóniai régióban található Lago Agrio-i olajmezőn, melynek során nagy mennyiségű toxikus anyag került a talajba és a vizekbe, jelentős környezeti és egészségügyi károkat okozva. A jórészt indián lakosság körében nőtt a rákos megbetegedések, a vetélések száma, sokak tapasztaltak bőrirritációt a szennyezett vizektől. Az érintett közösségek 1993-ban pert indítottak a vállalat ellen. 2011-ben született ítélet, amely szerint a Chevronnak kártérítést kell fizetnie. A cég azonban fellebbezett, a jogi huzavona még most is tart.

Közbiztonság

A régió egyik legsúlyosabb problémája a rossz közbiztonság és a helyi fegyveres konfliktusok. Ezek nagyon gyakran a feketék és az indiánok lakta vidékeket érintik. A nagyvárosok nyomornegyedeiben élő kisebbségek könnyen a bűnszervezetek és a bandaháborúk áldozataivá válhatnak. A biztonságérzet hiánya olyan egészségi panaszokhoz vezet, mint a szorongás, a stressz, trauma.

Klímaváltozás

Az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek – árvizek, szárazság, gleccserek olvadása – az emberek testi épségét és az élelmiszer-biztonságot egyaránt veszélyeztetik. Az elzártan élő népesség ki van téve az időjárási változásoknak, hiszen önellátó gazdálkodást folytatnak, külső forrásokra és segítségre nemigen támaszkodhatnak. A jelentésben olvasható egy esettanulmány, mely a klímaváltozás következményeit mutatja be a bolíviai Kallawaya indián gyógyítók életében. A világképük az ember és a környezet közötti harmónián alapszik, ebből adódóan a természet felborult egyensúlya hatással van a közösség fizikai és spirituális állapotára. Az éghajlatváltozás miatt hosszabb a száraz időszak, ami komoly problémát jelent a mezőgazdasági tevékenységre támaszkodó Kallawayák számára. A termények veszítenek a bennük rejlő spirituális energiából, így a közösség életereje is csökken.

Hagyományos orvoslás

Az elérhető ellátás hiánya vagy az egészségügyi intézményekben tapasztalt diszkriminatív bánásmód miatt az őslakosok inkább a tradicionális gyógymódokat választják. Még ha van is kórház a közelben, sokszor akkor is inkább a saját gyógyítóikhoz fordulnak, mert jobban bíznak bennük. A térség legtöbb államában – Kuba, Honduras és Venezuela kivételével – az indián orvoslás helyet kapott a hivatalos egészségügyi rendszerben az utóbbi években: a szektorban dolgozók képzést kapnak ezekről a módszerekről, bábákat is alkalmaznak az intézményekben. Ecuadorban korábban törvényesen csak az Ecuadori Egyetemen végzett orvosok praktizálhattak, de a jelenlegi szabályozás értelmében az állam segíti a hagyományos orvoslás fejlődését és ellenőrzi a gyakorlását. Más országoktól eltérően Ecuadorban nincs a tradicionális és a modern orvoslás összekapcsolását célzó program, ugyanakkor léteznek például tanfolyamok az indián szülésznőknek.

Guatemalában a vidéki indián nők többsége bába (comadrona) segítségével, otthon szül. Bizonyos esetekben a szülésznők tudása hiányos, ami a komplikáltabb szülések során veszélyeztetheti az anyák életét. A közép-amerikai országban kimagaslóan nagy a gyermekágyi halálozások száma, ami részben visszavezethető a bábák módszereire, ugyanakkor sokkal inkább az alultápláltság és a nem megfelelő terhesgondozás az oka. A guatemalai alkotmány és a több évtizedes polgárháborút lezáró békemegállapodás is elismerik a hagyományos orvoslást. Az egészségügyi minisztérium képzéseket nyújt a biztonságos szülészeti módszerekről a bábák számára, valamint a nem indián egészségügyi személyzetnek is lehetősége van a tradicionális gyógymódokról szóló tanfolyamokon részt venni.

A PAHO adatai szerint a perui szülések közel fele otthon történik, bábák vagy családtagok segítségével. Egyes egészségügyi intézmények viszont nem adnak élveszületést igazoló okiratot, ha otthon született a gyermek, vagy ha a szülők nem fizettek bírságot a terhesgondozás elmulasztásáért. A dokumentum hiányában születési anyakönyvi kivonatot sem kaphat az újszülött, enélkül pedig személyazonossági okmány sem jár. Így viszont nem lesz jogosult az egészségbiztosítási programra. Az elmúlt években – más latin-amerikai államokhoz hasonlóan – a perui orvosi képzés nagyobb figyelmet szentel a tradicionális gyógymódoknak.

Metzger Dóra

Felkapott hírek

Friss hírek

Ma választanak a britek

Csütörtök reggel megkezdődött az előrehozott parlamenti választás az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület csaknem 50 ezer választóhelyiségében az 50 millió brit választópolgár helyi idő szerint reggel 7 és este 10 óra - közép-európai idő szerint 8 és 23 óra - között voksolhat egyéni jelöltekre.

Read More »

A francia szakszervezetek nem elégedettek a nyugdíjreformmal

A legnagyobb francia szakszervezet, a CFDT bár reformpárti, és elviekben támogatja a nyugdíjrendszerek egységesítését, de a miniszterelnök beszéde után a főtitkár Laurent Berger úgy vélte, hogy a kormány "átlépte a határvonalat" azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság idejét. A radikálisabb CGT a sztrájk megerősítésére szólította fel a franciákat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás