Politikai párttá alakulhat a FARC

Megállapodás született a kolumbiai kormány és a FARC között a gerillák politikai életben való részvételéről – közölték a felek múlt szerdán. Az egyezség jelentős előrelépés a közel egy éve tartó békefolyamatban, ugyanakkor több kérdés nyitott még a FARC politikába való bekapcsolódását illetően. Juan Manuel Santos elnök kijelentette, hogy folytatni kell a párbeszédet.

Szélesebb körű demokrácia, erőszakmentes politikagyakorlás

A kolumbiai kormány delegációja és a gerillaszervezet képviselői közös közleményben ismertették a megállapodás főbb témáit. Az egyezségben foglaltak erősítik a demokráciát: bővülnek az ellenzékben lévők jogai, nő a politikai részvétel, átláthatóbbá válik választási rendszer. Kidolgozásra kerül egy, az ellenzéki pártokra és mozgalmakra vonatkozó szabályzat. Alakítani fognak egy szakértői küldöttséget, amely felülvizsgálja a választási rendszert, és javaslatokat tesz a szükséges változtatásokra. Létrejön majd egy integrált biztonsági rendszer a politika gyakorlásához, mellyel a politikusok elleni erőszakot szeretnék megelőzni. A rendszer olyan értékekre épül, mint az emberi méltóság, a tolerancia, az ellenfél iránti tisztelet.

Továbbá ideiglenes választókerületeket (Circunscripciones Transitorias Especiales de Paz) alakítanak ki a béke megőrzése érdekében, így a fegyveres konfliktus által leginkább érintett területek számára speciális képviseletet biztosítanak a parlament alsóházában egy átmeneti időszak erejéig. Humberto de la Calle, a kormány delegációjának vezetője kiemelte, hogy ez nem a FARC-nak jelent képviseletet, hanem bármilyen mozgalomnak vagy szervezetnek az adott területen, így például az áldozatokat, a földműveseket vagy a nőket képviselő csoportoknak is. A megegyezésben foglaltak megvalósítására a végleges békemegállapodás aláírását követően kerül majd sor.

Juan Manuel Santos elnök kijelentette, hogy a béketárgyalásokat folytatni kell. Utalt rá, hogy azok nem a várt ütemben haladtak, de „konkrét eredmények és alapvető megegyezés” született. A gerillák politikai részvételéről szóló megállapodás elősegíti majd, hogy a demokrácia nyisson az új szereplők felé a konfliktus lezárását követően. Santos népszerűségére és újraválasztási esélyeire kedvezően hatott a békefolyamatban elért újabb siker: a Centro Nacional de Consultoría (Nemzeti Tanácsadó Központ – CNC) felmérése alapján az elnök népszerűsége 12 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, az elnökválasztáson pedig a szavazatok 34%-át szerezné meg, ezzel vezet a jelöltek között.

Kényes kérdés

A mostani megegyezés a kolumbiai lakosság optimizmusát is növelte: a CNC már említett felmérése szerint a megkérdezettek 52%-a gondolja úgy, hogy az ország jó irányba halad, míg az előző hónapban ez az arány 39% volt. Amíg a békefolyamatot támogatja a társadalom, addig a FARC politikában való megjelenését már kevésbé fogadná el. Egy másik felmérés eredményei szerint a konfliktus által érintett zónákban élők 61%-a elutasítja, hogy a gerillaszervezet pártot alakítson. 69% nem ért egyet azzal, hogy parlamenti helyeket kapjanak a leszerelt lázadók, 77% nem szavazna rájuk – írta az El País.

Vannak, akik kritikákkal illették az újabb megegyezést. Álvaro Uribe, az ország előző elnöke (akinek Santos korábban a védelmi minisztere volt) így kommentálta a hírt a Twitteren: „Kolumbia az egyetlen demokratikus ország, amely elfogadja, hogy terroristákkal tárgyaljon a demokráciájáról.” Az Uribe körébe tartozó elemző, Rafael Guarín szerint a FARC tagjai háborús és emberi jogi bűncselekményeket követtek el, ezért nem elfogadható, hogy különleges elbánást kapjanak. A gerilláknak a politika színterére lépéséhez ezért elengedhetetlen, hogy az elszámoltatás, a jogi felelősségre vonás kérdését rendezzék. Egyelőre viszont még nincs meghatározva, hogy erről mikor egyeztetnek.

A gerillák politikai részvétele kapcsán tehát még vannak nyitott kérdések. A közös közlemény szerint a FARC-ból születő politikai mozgalomra vonatkozó speciális feltételeket a harmadik tárgyalási fejezet keretében vitatják meg a felek. A november 18-án folytatódó tárgyalások során azonban nem ezzel mennek tovább, hanem a negyedik tárgyalási fejezet, az illegális kábítószerek témája következik.

A béketárgyalások második fejezetének sikeres lezárása komoly előrehaladást jelent a konfliktus feloldása felé. Egyelőre még csak részmegállapodások vannak, melyek akkor válnak véglegessé, ha minden fejezetet lezártak a tárgyalóasztalnál, és a létrejött átfogó békemegállapodást a lakosság is elfogadja. Utóbbiról nincs egységes álláspont a kormány és a gerillák között: a kormány népszavazást szeretne tartani a békeegyezményről, míg a FARC alkotmányozó gyűlést hívna össze. A békefolyamat sorsa eldőlhet a jövő tavaszi választásokon: az ellenzék elnökjelöltje, Oscar Iván Zuluaga például nem folytatná a tárgyalásokat a gerillákkal.

A konfliktus költségei

Az évtizedek óta tartó fegyveres konfliktus gazdasági hatásairól és költségeiről közölt nemrég egy elemzést honlapján a La República. A kolumbiai állam 2014-es költségvetésében a konfliktushoz kapcsolódó védelmi kiadások 22,6 milliárd dollárt tesznek ki. Az utóbbi évtizedben 230 milliárd dollárt fordítottak a konfliktus megoldására. Juliana Castellanos, aki ¿Cuánto nos cuesta la guerra? (Mennyibe került a háború?) címmel könyvet írt a témában, s arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az összeg más, fejlesztésre szoruló szektorokba is irányulhatott volna, mint például az oktatás, az egészségügy vagy az infrastruktúra. Emellett ott van még az áldozatok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők számára nyújtott humanitárius segítség is, melyekre további dollármilliókat fordított a kormány. Éppen ezért a konfliktus mielőbbi lezárása a gazdasági szempontok miatt is fontos lenne.

És hogy mit nyerne a kolumbiai gazdaság a békekötéssel? A vállalatok új piacokat szereznének; a külföldi befektetéseket ösztönözné a biztonságosabb környezet; az oktatásra, az egészségügyre, a vállalkozásokra, az innovációra fordított nagyobb beruházások a lakosság életszínvonalának javulását eredményeznék. Különösen a vidéken élők, az indián és fekete népesség helyzetén segítene a konfliktus lezárása, hiszen ők azok, akiket a leginkább érintenek a fegyveres harcok. Ugyanakkor ahogyan a konfliktus, úgy a béke is beruházásokat igényel majd: a gerillák lefegyverzése, a társadalomba történő beilleszkedésük elősegítése akár 20 millió dollár kiadást is jelenthet katonánként – áll az elemzésben.

Metzger Dóra

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás