Egyre befolyásosabbak a latin-amerikai multik

Hazánkban ritkán asszociálunk Latin-Amerikára, amikor a multinacionális óriásvállalatok kerülnek szóba. Pedig a multilatinas-jelenség (így emlegetik a latin-amerikai transznacionális vállalatokat) létező és vitális: a Boston Consulting Group már 2009-ben 100 olyan latin-amerikai (“latino”) multit listázott, amelyek éves jövedelme meghaladta az 500 millió amerikai dollárt. A mindenekelőtt a világgazdaság két vezető, észak-atlanti szereplőjét (EU, USA) érintő válság pedig még világosabbá tette, hogy Latin-Amerikával ezen a téren is egyre inkább számolni kell.

Az AméricaEconomía nevű online gazdasági portál nagy hangsúlyt fektet a lain-amerikai multik világpiaci szereplésének és sikerének megismertetésére és elősegítésére. A legutóbbi, október közepén zajlott Iberoamerikai Csúcs első napjával párhuzamosan immár harmadik alkalommal szervezte meg a Foro Multilatinas-t, azaz a Latin-amerikai Multinacionális Vállalatok Fórumát azzal a kitűzött céllal, hogy a régió vezető vállalatai megfelelő teret kapjanak az eszmecserére, elősegítve ezzel Latin-Amerika további integrálódását a világgazdaságba, illetve a latino multik még eredményesebb szereplését a nemzetközi porondon. A három panelbe szervezett előadás- és kerekasztal-beszélgetés sorozaton valóban számos cégvezető szólat fel a régió vállalati és bankszektorát képviselve.

Latin-Amerika évszázada?

Az esemény hivatalos weboldala terjedelmes interjút közöl Samuel Urrutiával, a Latin-amerikai Vállalati Tanács (Consejo Empresarial de América Latina, CEAL) elnökével, aki szerint – párhuzamot vonna az ázsiai tigrisek XX. század végi teljesítményével – a XXI. század Latin-Amerika százada lesz. „ a latin-amerikai országok megragadták a lehetőséget, ami az Európai Unióban és az Egyesült Államokban jelentkező válság teremtett, hogy úgy piacokat hódítsanak meg új vállalatok megszerzésével, befektetésekkel vagy szövetségkötéssel.” Urrutia szerint ehhez a megfelelő háttér is rendelkezésre áll a megfelelő méretű devizatartalékok és relatíve alacsony államadósságok formájában. A Latin-Amerika-szerte tapasztalható általános keresletnövekedést szintén kiemelte: „Becslések szerint az elmúlt 15 évben egyedül Brazíliában 40 millió ember lábalt ki a szegénységből és lett a középosztály tagja”, és a totális nyomor jelensége is visszaszorulóban van a többé-kevésbé stabil keresetű szegény rétegek megjelenésével.

Az AméricaEconomía nem csak a Multilatinas Fórum megszervezésével igyekszik propagálni a régió sikeres nagyvállalatait, de éves rangsort is készít, amivel illusztrálja és méri ezen vállalatok „globalizáltságát”, azaz abbéli képességüket, amely révén kilépnek nemzeti piacaikról annak érdekében, hogy megerősítsék befolyásukat a régió és a világ gazdaságában. A 2013-as lista élén a mexikói cementóriás CEMEX áll, megelőzve a tavalyi első brazil JBS-csoportot (Grupo JBS – Friboi). Az elemzés készítői szerint az idei két fő meglepetés az, hogy 16 vállalat került újonnan a listára, és hogy így már 80 tagúra bővült ugyanezen lista.

Multilatinas Magyarországon

A listára számos Magyarországon is jelenlévő vállalat is felkerült. Kezdve rögtön a lista éllovasával, hiszen a CEMEX a hazai cement-, kavics- és térkőpiac jeles képviselője, az egész világon egységes márkaarculat jegyében kialakított piros-kék CEMEX-logó olyan fontos beruházásoknál is felbukkant, mint a szolnoki Tiszavirág-híd vagy a 4-es metró építése.

A hazai piac legfontosabb latin-amerikai szereplői mégis Brazília, a legtöbb „multilatina” ebből az országból érkezik Magyarországra. A Votorantim, Petrobrás, Aracruz, JBS, Comexport, Gerdau, BG Market, Sabó (Kaco Hungary) mind brazil multinacionális vállalatok, melyeknek a neve még mindig nem ismerős legtöbb honfitársunknak, noha működésük több szektort is felölel, és fontos partnerei és/vagy riválisai magyar és európai vállalatoknak egyaránt.

A Sabó külön érdekes magyar szempontból, a cég neve ugyanis nem véletlenül hasonlít az egyik leggyakoribb családnevünkre: a cégbirodalom alapítója, José Sabó magyar származású brazíliai üzletember. A tény, hogy a Sabó márkanévvel keveset találkozunk, mindenekelőtt annak a következménye, hogy a cég autóalkatrészeket gyárt, így a fogyasztók által megvásárolt végterméken jellemzően nem ez a márkajelzés van feltüntetve. Nem árt viszont tudni, hogy a Sabó fontos partnere a Magyarországon is tevékeny General Motors-nak.

A multilatina vállalatok egyre nagyobb teret igényelnek és szereznek a globális gazdasági porondon. A világgazdaság közelmúltbeli, az Egyesült Államokból indult és Európába is begyűrűzött pénzügyi sokkja, illetve az ezt követő gazdasági válság hatására úgy a latin-amerikai vállalatok, mint a latin-amerikai piacok szerepe megváltozott, megerősödött. Az innovatív, pénzügyileg stabil és koncepciózus vezetéssel rendelkező latino multik tökéletesen alátámasztják azt a retorikát, amelyben Latin-Amerika több elismerést, méltóbb helyet követel magának a világban. Ideje hát, hogy számoljunk velük.

Szabó Barnabás

Felkapott hírek

Friss hírek

Tönkreteszi az árnyékgazdaságban dolgozókat a koronavírus

Az IMF novemberi jelentése szerint az árnyékgazdaság  - azaz a feketén alkalmazott munkaerő használata - jelentős részt tesz ki sok európai ország gazdaságának működésében, a mérték 10%-tól egészen 40%-ig terjed. A jelenlegi válság során ez a szegmens nem részesül a kormányzati juttatásokból, így rengeteg ember marad pénz és bármiféle állami segítség nélkül.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás