_

Merre tovább ibéramerikai együttműködés?

A múlt héten került megrendezésre a XXIII. Ibéramerikai Csúcstalálkozó Panamában. A latin-amerikai államok és az Ibériai-félsziget országainak (Spanyolország, Portugália, Andorra) együttműködését szolgáló fórum idei tanácskozásának központi témája a szerveződés megújítása volt, melyet az esemény jelmondata is tükrözött – „Az Ibéramerikai Nemezetek Közösségének politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális szerepe az új nemzetközi kontextusban”.

Számos államfő nem vett részt a találkozón, ami jelezte, hogy az ibéramerikai együttműködés veszített a lendületéből, jelentőségéből. Idén először nem volt jelen I. János Károly spanyol király, aki egészségi okok miatt nem tudott ott lenni az eseményen. A latin-amerikai államfők közül tizenegyen nem mentek el Panamába: hiányzott az argentin, a bolíviai, a brazil, a chilei, az ecuadori, a guatemalai, a kubai, a nicaraguai, a perui, az uruguayi és a venezuelai elnök – olvasható az El País cikkében. Már a két évvel ezelőtti, paraguayi találkozóról is sokan távol maradtak a legmagasabb állami tisztségviselők közül. A tavalyi, cádizi csúcsot komoly diplomáciai munka előzte meg annak érdekében, hogy biztosítsák az államfők megjelenését.

Az idei, huszonharmadik találkozó középpontjában az Ibéramerikai Nemezetek Közösségének reformja, az együttműködés megújítása állt. A vezetők egyetértettek ennek szükségességében, támogatták a reformokat. Döntés született arról, hogy a jövő évi, a mexikói Veracruzban tartandó találkozót követően kétévente fogják megrendezni az eseményt, vagyis ritkulnak a magas szintű összejövetelek. Abban az évben, amikor nincs Ibéramerikai Csúcsértekezlet, a Latin-Amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) és az Európai Unió közötti találkozóra kerül majd sor. Új prioritásokat határoztak meg, az együttműködést elsősorban az oktatás, a tudomány, a kultúra, a társadalmi kohézió, a gazdaság és az innováció területeire összpontosítják.

Az intézményi rendszer megújításában is megállapodtak az országok képviselői. Racionalizálni fogják az Ibéramerikai Főtitkárság (SEGIB) működését, erősítik a koordinációt a többi ibéramerikai szervezettel. A Főtitkárság költségvetéséhez történő hozzájárulás változni fog: eddig a költségek 70%-át fedezte Spanyolország és Portugália, a 30%-át pedig a latin-amerikai államok, ezentúl 60-40% lesz ez az arány.

Több intézkedést későbbre halasztottak. Így például a SEGIB most leköszönő főtitkárának, az uruguayi Enrique V. Iglesiasnak az utódját jövő januárban választják meg. A legesélyesebb jelölt a Costa Rica-i Rebeca Grynspan, aki jelenleg az ENSZ egyik főtitkárhelyettese és a szervezet fejlesztési programjának (UNDP) társ-adminisztrátora. A költségvetési kvótákra vonatkozó változtatások teljesítésére hároméves határidőt szabtak. Az ibéramerikai szervezetek közötti koordinációra vonatkozó tervezet a jövő évi veracruzi csúcsra készül el.

A csúcsértekezlet résztvevői felszólalásaikban beszéltek az országaik helyzetéről, az aktuális kihívásokról. Néhányan a közösség segítségét kérték. Juan Manuel Santos kolumbiai államfő a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet emelte ki. Laura Chinchilla Costa Rica-i és Ricardo Lobo hondurasi elnök a szervezett bűnözés kapcsán szorgalmazták az összefogást. A találkozón több különnyilatkozatot is elfogadtak, többek között a Kuba elleni embargó megszüntetését kérték az Egyesült Államok kormányától, az Egyesült Királyságot és Argentínát pedig a Falkland-szigetekről szóló tárgyalások minél előbbi folytatására szólították fel.

Változó erőviszonyok

A Latin-Amerika és a korábbi anyaországok közötti viszony átalakulóban van. A gazdasági válság súlyosan érintette az európai országokat, míg az egykori gyarmatokban gazdasági növekedés indult be, sok országban látványos fejlődés ment végbe. A válság viszont őket is elérte, lassult a növekedés.

Több latin-amerikai állam nem szorul már Spanyolország vagy Portugália támogatására, épp ellenkezőleg: utóbbiak remélnek kiutat a jelenlegi kedvezőtlen helyzetükből a régióból érkező beruházások révén. Jól példázza ezt, hogy Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök arra biztatta a latin-amerikai vállalatokat, hogy fektessenek be az országban. Emlékeztetett, hogy „Latin-Amerika mindig is egy lehetőség volt Spanyolország számára”, és hozzátette, hogy „Spanyolország szintén egy lehetőség Latin-Amerika számára”. Hasonlóan érvelt a házigazda államfő, Ricardo Martinelli: szerinte a térségnek nemcsak beruházási célpontnak kell lennie, hanem onnan is kell érkeznie tőkének, hogy segítse az európai gazdaságokat. Aníbal Cavaco Silva portugál köztársasági elnök ugyancsak elmondta, hogy Latin-Amerika vonzó térség az európai befektetők számára, és a kereskedelmi kapcsolatok mélyítését szorgalmazta – írta az Infolatam.

Megfogalmazódott az igény arra, hogy az együttműködésben nagyobb szerepvállalás jusson a latin-amerikai országoknak. „Több Ibéramerikát”- mondta Ricardo Martinelli a nyitóbeszédében az első plenáris ülésen. A kijelentés mögött ott van a felismerés, hogy a csúcstalálkozók különösen a régió államai számára fontosak, hiszen a közös történelem, a kultúra és a hasonló tapasztalatok és fejlődési utak jobban összekapcsolják őket. Az utóbbi években Latin-Amerika önállósodott: megszaporodtak az integrációs folyamatok a térségben, jó néhány regionális szervezet jött létre.

Eredményes területek

A találkozót mégsem lehet kudarcnak nevezni az egyes kérdésekben tanúsított közöny ellenére sem. Néhány ponton valóban akadozik a kooperáció, de vannak sikeres területei is. Ilyen a kultúra, az oktatás, amelyek fontos napirendi pontjai voltak az idei csúcsnak. A kultúra összeköti a térség államait, a közös identitás kialakításához is hozzájárul. A jelenlévők  kulturális tematikájú programok indításáról egyeztek meg (például a közösségi kulturális és művészi tevékenység támogatására, az archív hang- és audiovizuális anyagok megőrzésére). A csúcstalálkozón elfogadott akciótervből kiderül, hogy az utóbbi években nőtt a kulturális együttműködési programokban résztvevők száma. A Pablo Neruda nevét viselő, latin-amerikai felsőoktatási intézmények közötti mobilitási program szintén eredményes része a kooperációnak.

Az értekezlet előtt megrendezett IX. Ibéramerikai Vállalkozói Találkozó és a II. Ibéramerikai Kommunikációs Fórum, valamint a napokban zajló Spanyol Nyelv VI. Nemzetközi Kongresszusa szintén azt mutatják, hogy az ibéramerikai együttműködés nem agonizál.

A távolmaradások és az elnapolt döntések ellenére az ibéramerikai országok együttműködése és a csúcstalálkozók továbbra is fontos köteléket jelentenek a benne résztvevők számára. Nagy feladat hárul majd a jövő évi csúcs előkészítőire, hogy a szervezet reformját végrehajtsák, de az ez iránt tanúsított nyitottság és elkötelezettség arra enged következtetni, hogy az idei értekezlet legfontosabb célkitűzése, a közösség megújítása sikerülni fog. A közelmúlt változásai az átformálták az együttműködést, különösen a gazdaság területén. A panamai csúcson született döntések alapján a jövőben a latin-amerikai országok nagyobb szerephez jutnak majd a találkozók lebonyolításában és a szervezetek működtetésében.

Metzger Dóra

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás