Több területen is fejlesztik a brazil-magyar kapcsolatokat

A hét elején rendezték meg a Magyar-Brazil Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság második ülését, amellyel a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővülését kívánják ösztönözni. A számos lehetőséget rejtő reláció megerősítése fontos, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly a magyar külkereskedelmi termékforgalomban a Brazíliával folytatott export- és importtevékenység részaránya csupán 0,04 százalék volt. Az elmúlt évek statisztikái dinamikusan fejlődő kapcsolatokról árulkodnak, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy 2015-re elérjük az egymilliárd dollár összegű kétoldalú kereskedelemi összforgalmat.

Magyarország és Brazília 2006 májusában kötöttek gazdasági együttműködési megállapodást, amely 2008 októberében lépett hatályba. Az első magyar-brazil gazdasági együttműködési vegyes bizottsági ülésre (GVB) 2012 novemberében került sor Brazíliában.

Az ülés rendkívül eredményesen zárult, ugyanis többek között befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) brazil társszervezetével, az ApexBrasillal, amely kiterjed kölcsönös segítségnyújtásra kiállítások, vásárok, üzleti delegációk és egyéb exportfejlesztő programok megszervezéséhez; üzletember fórumok szervezére; kiadványok, üzleti információk cseréjére és segítségnyújtásra üzleti partnerek felkutatásához. Továbbá a két agrártárca között mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködésről szóló szándéknyilatkozat születetett, amely olyan területeket érint mint például az ökológiai gazdálkodás, szőlészet-borászat, az öntözés vagy a biotechnológia és génmegőrzés.

A magyar Eximbank és a brazil állami fejlesztési bank (BNDES) is megállapodást kötött a tavalyi ülésen, amelynek keretében a közösen kiválasztott projektek finanszírozását segítik. Ugyancsak az első GVB során írta alá azt az egyezményt a Brazil Oktatásügyi Minisztérium és a Magyar Rektori Konferencia, amelynek értelmében az idei évtől a magyar egyetemek részt vesznek a brazil Tudomány Határok Nélkül (Cięncia Sem Fronteiras – CSF) programban (szeptembertől így kb. 450 brazil diák kezdte meg magyarországi tanulmányait, akiknek száma az elkövetkezendő években összesen kétezerre nőhet).

A második ülés eredményei

Az idei, immár Budapesten rendezett GVB-ülés fő témái is a fenti területekhez kapcsolódtak: így továbbra is napirenden szerepelt a kereskedelem-fejlesztés, a befektetés-ösztönzés, az innováció, az oktatás, a kultúra, illetve a halászati és vízügyi együttműködés – írja a kormany.hu. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a brazil Halászati Minisztérium halgazdálkodási együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot, az üzleti kapcsolatok erősítése érdekében pedig az Eximbank, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal a Brazil-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködési megállapodást írtak alá. Az ülés alatt folytatott tárgyalások alapján további együttműködési területek körvonalazódtak a hadiipar illetve a mezőgazdaság területén.

A külkereskedelmet tekintve elmondható, hogy termékforgalmunk szerkezete hagyományosan kedvező: mind kivitelünkben, mind behozatalunkban meghatározó a magas hozzáadott értékű áruk részaránya. A globális gazdasági válság ellenére fokozódott a magyar export dinamikája, hiszen a brazil gazdaság teljesítménye a válság első éveiben is kiemelkedő volt.

Dinamikusan növekvő külkereskedelem

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa szerint 2012-ben az előző év azonos időszakához viszonyítva exportunk (327,75 millió dollár) 24,17 százalékkal, importunk (162,74 millió dollár) pedig 16 százalékkal nőtt. 2013 első öt hónapjában az exportunk (170,1 millió dollár) 41,6 százalékkal nőtt, míg az importunk (69,45 millió dollár) 21 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

2012-ben a magyar külkereskedelmi termékforgalomban a Brazíliával folytatott export- és importtevékenység részaránya csupán 0,04 százalék volt. Ez a két oldalt tekintve azt jelenti, hogy a teljes magyar export 0,32 százaléka irányult Brazíliába, míg az összes magyar import 0,17 százaléka származott a dél-amerikai országból.

A forgalom döntő része azonban multinacionális csatornákon keresztül bonyolódik, így a jövőben mindkét fél számára előnyös lehet a kkv-k külpiaci tevékenységének ösztönzése. A kormányzati közlemény szerint az idei bővülés döntő hányadát tekintve a hazai kkv-k részéről felmutatható exportunk további 40 százalékkal növekedett az egy évvel korábban mértekhez képest.

2012-ben a magyar külkereskedelmi termékforgalomban a Brazíliával folytatott export- és importtevékenység részaránya csupán 0,04 százalék volt. Ez a két oldalt tekintve azt jelenti, hogy a teljes magyar export 0,32 százaléka irányult Brazíliába, míg az összes magyar import 0,17 százaléka származott a dél-amerikai országból.

Hétfőn Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára is fogadta Brazília külügyi együttműködésért felelős államtitkárát, Hadil Fontes da Rocha Viannát, aki egyébként a Magyar-Brazil GVB társelnöke Szatmáry Kristóf, az NGM gazdaságszabályozásért felelős államtitkára mellett.

Szijjártó Péter és Hadil Fontes da Rocha Vianna találkozóján megállapodás született egy közös akcióterv kidolgozásáról a forgalom bővülését akadályozó adminisztrációs és bürokratikus szabályok felülvizsgálata érdekében, valamint, arról is, hogy a jövőben tovább növelik a Magyarországon tanuló brazil hallgatók létszámát.

Solti Ágnes

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás