Újranyílik nagykövetségünk Chilében

Martonyi János külügyminiszter javaslatára a Kormány 2013. augusztus 28-i ülésén döntést hozott a 2009-ben bezárt Santiago de Chile-i nagykövetségünk újranyitásáról – írja a kormany.hu. Ez a lépés illeszkedik a jelenlegi kormányzat által meghirdetett globális nyitás politikájába, s célja, a magyar gazdaság külpiaci lehetőségeinek növelése.

Az eddigi tapasztalatok alapján elsősorban az energetika, a vízgazdálkodás és a bányaipar területén nyílik lehetőség az együttműködésre a két ország üzletemberei és kormányai számára. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, július közepén látogatást tett hazánkban az 1990-ben alakult Chilei-Magyar Kereskedelmi Kamara, amelynek tevékenysége a közelmúltban vált aktívvá .

Az egyébként magyar vezetők – Zahorán Széchényi Ákos elnök, illetve dr. Kerék Viktória Diána ügyvezető igazgató– a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál tett látogatásának célja alapvetően az információcsere, a két ország közötti valós gazdasági lehetőségek, illetve az üzleti kapcsolatok potenciális szereplőinek felmérése.

A kapcsolatok eddigi mérlege

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) egyik tavalyi kiadványa szerint Chile nem tartozik a magyar külgazdaság fontosabb partnerei közé, ami a nagy távolságnak és a kölcsönös ismerethiánynak tudható be. Főbb exporttermékeink közé az irodai és háztartási kisgépek, merevlemezek, mobiltelefonok, vasúti biztosítóberendezések, izzólámpák, világítástechnikai eszközök, gyógyszeralapanyagok, gyomirtók és egyéb vegyi anyagok, félvezetők, műanyagok tartoznak. A magyar import közel 55 százaléka cellulóz, mintegy 44 százaléka pedig szárított zöldség és gyümölcs (bab, szilva, szőlő), de behozatalunkban szerepelnek még vegyipari termékek (gombairtók), illetve vetőmagok és bor is.

S bár valóban jelentős földrajzi távolság választja el a két országot, mégis számos közös tulajdonságuk van (lásd erről bővebben a PBKIK korábbi elemzéséta szerk.), mint például az, hogy mindkét ország:

  • kisméretű piacokkal és gazdasággal rendelkezik, s a gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében a nemzetközi üzleti kapcsolatokra és kereskedelemre kell támaszkodniuk;
  • a gazdasági és társadalmi fejlődés köztes fokán áll;
  • a nemrégen visszaállított demokratikus intézmények megszilárdításán, és a szabad, nyitott gazdaság erősítésén munkálkodik;
  • magasan kvalifikált vezetőkre van szükségük valamennyi ágazatban a több ágazatot érintő szerkezetváltás és modernizációs folyamatok irányítása érdekében;
  • számára sikerült igen fejlett ágazatokat is kialakítani, különösen egyes infrastrukturális és csúcstechnológiai iparágakban, pl. a távközlésben és az informatikában, míg egyes ágazatok fejlődése elmaradt;
  • értékes tudományos és technológiai előrelépést tett, bizonyos területeken hasznos szakmai tapasztalatra és szaktudásra tett szert mind az állami, mind a magánszektorban.

A két ország közötti közeledésnek természetesen államközi, politikai dimenziója is van. Tavaly májusban hazánkba látogatott Antonio Horváth Kiss magyar származású chilei szenátor, aki a magyar–chilei együttműködés fejlesztése érdekében sürgette a magyar nagykövetség mielőbbi újranyitását Santiagóban. Továbbá szorgalmazta a felsőoktatási és a tudományos együttműködést is, látogatásakor elmondta, hogy szűkebb hazájában, Patagóniában egy új egyetem felállításához is szívesen vennék a magyar tapasztalatokat. Ugyancsak szükségesnek nevezte az együttműködést a környezetvédelem és az energiapolitikák területén. Németh Zsolt a Külügyminisztérium politikai államtitkára ekkor megerősítette, hogy a Külügyminisztérium a pénzügyi feltételek javulásának függvényében prioritásként kezeli a magyar nagykövetség újranyitását Santiagóban (ugyanis a nagykövetség és a rezidencia épületét máig megtartottuk).

Annak ellenére, hogy a bilaterális kapcsolatokat nem jellemzik kulturális csereprogramok, Magyarország irodalmi, zenei, film-, bor- és gasztronómiai kultúrájának, valamint turisztikai vonzerejének figyelemre méltó a chilei megítélése: többször is szerepeltek már magyar filmalkotások chilei filmfesztiválokon, nagy népszerűségnek örvendenek például Márai Sándor művei, a Chilei-Magyar Kulturális Egylet pedig gyakran szervez zenei és gasztronómiai programokat a helyi közönségnek.

Új kezdet

Idén májusban Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár (Miniszterelnökség) is megerősítette, hogy újranyitnák a chilei nagykövetséget, hiszen a “dél-amerikai térség lesz az egyik legerősebb régió a válság után: Brazília, Argentína és Chile nagymértékben fejlődik, s a kutatás-fejlesztési, innovatív hozzáértést követelő ágazatokban keresettek leginkább a magyarok a dél-amerikai térségben.”

A most szerdai kormánydöntésnek megfelelően a külügyi szaktárca haladéktalanul megkezdte az előkészítő munkálatokat annak érdekében, hogy a külképviselet még ebben az évben újraindítsa működését.

A hír kifejezetten örvendetes a chilei magyar kolónia számára, amely több mint kétezer főt számlál.

Solti Ágnes

Felkapott hírek

Friss hírek

Az Európai Számvevőszék lesújtó képet festett az EU migrációs politikájáról

Az Európai Uniónak jobban kell törekednie a migránsok menedékjogával, áthelyezésével és kiutasításával kapcsolatos céljainak teljesítésére, az ezekre irányuló programok ugyanis nem teljesítették célkitűzéseiket, hogy enyhüljön a Görögországra és Olaszországra nehezedő migrációs nyomás - közölte az Európai Unió luxembourgi központú számvevőszéke szerdán.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás