Paraguay újra a Mercosur teljes jogú tagja lehet

Múlt héten letette hivatali esküjét Horacio Cartes, Paraguay újonnan megválasztott elnöke Asunciónban. Egy év interregnum után, a szomszédok megítélése szerint is újra demokratikus kormánya van a kis dél-amerikai országnak. Ezáltal visszakaphatja teljes jogú tagságát a Mercosurban (Déli Közös Piac). De ez a Mercosur már nem ugyanaz, mint amiből kizárták 2012 júniusában, a reintegráció konfliktusokkal fenyeget. Nem is beszélve arról, hogy a külpolitikai mellett számos belső kihívással is szembe kell néznie a Cartes-kormánynak. Nos, merre tovább Paraguay? – erre keresi a választ Buenos Aires-i tudósítónk beszámolója.

A dél-amerikai ország az áprilisi választások után újra a Colorado Párthoz tartozó elnököt kapott. A tavaly júniusban megbuktatott elnök, Fernando Lugo egy széles baloldali koalícióval a háta mögött hatvan évnyi Colorado-uralmat szakított meg. Most azonban Cartesszel újra a jobboldali párt kerül hatalomra. Ez viszont nem feltétlenül jelent visszalépést. Legalábbis az ’50-estől a ’80-as évekig tartó Stroessner- diktatúra politikai gyakorlatához semmiképpen sem. A párt mára elhagyta autokratikus jellegét, és a ’90-es évek óta a demokratikus irányítás mellett kötelezte el magát.

Gazdasági modernizáció

Az új elnök egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy megőrizze a politikai stabilitást, hogy ezzel egy megbízható környezetet teremtsen az országba érkező befektetéseknek. Vagyis a politika ne képezze akadályát a gazdasági fejlődésnek. E tekintetben ugyanis igen kedvezőek a paraguayi kilátások. A CEPAL ez évre 12 százalékos GDP-növekedést jósolt a guaraní országnak. A legerősebb szektorok között említendő a szójatermelés és a húsipar. A nyolcadik legnagyobb húsexportőr a világon, megelőzve Argentínát és Mexikót. Ezen felül a befektetők által preferált ágazat még a turizmus, az energiaipar, az építőipar is.

Minden jel arra utal, hogy Cartes ennek tudatában van, és igyekszik okosan kihasználni az országnak jelenleg kedvező befektetési hullámot. Beiktatását követő pénteken hazai és külföldi üzletemberekkel reggelizett, hogy további beruházásokra ösztönözze őket. Nagy modernizációs terveihez ugyanis szüksége lesz a magántőke segítségére. Várat még magára ugyanis a termelés modernizációja, a technológiai innováció, az infrastrukturális és energiahálózati fejlesztése. Illetve a még kiaknázatlan természeti kincsek, mint például a chacói kőolajkészletek, a még megműveletlen földterületek és a folyóvíz által termelhető elektromos áram mind hatalmas potenciált rejtenek magukban, melyekhez kihasználásához viszont további tőkére van szüksége az országnak.

Ugyanis, bár lehetőségekben gazdag országot vett át Horacio Cartes, de eszközökben igencsak szegény Paraguay. Mert noha jelentős növekedési rátát produkál, de a virágzó szektorok nyereségéből az alsóbb rétegekhez semmi sem jut el. A maga 32 százalékos szegénységi rátájával jelenleg Latin-Amerika egyik legszegényebb országaként tartják számon, Haitit és Bolíviát követően. Az állam jövedelem-elosztó szerepe gyenge Paraguayban.

Példaként említendő, hogy a szójatermelők nagy exportbevételeik után alig adóznak. 2011-ben a beszedett adónak csupán 0,45%-a áramlott be a szójaiparból. Ezért az első lépései között a Cartes-komány emelte a rájuk érvényes adót. Az ágazat óriásai azonban összefogtak, és nem akarják megfizetni a 10 százalékos járulékot. Ezen a téren szintén szilárd eltökéltséget kell mutatnia az új kabinetnek, amennyiben fenntartható államháztartást szeretne vinni. Az adóbevételek növelése elengedhetetlen, jelenleg ugyanis 12%-os a deficit – és még több mint négy hónap hátra van az év végéig.

Egészségügyi rendszer

A gazdasági konjunktúra kihasználásán és annak további erősítésén túl egyéb hagyományos jóléti állami feladatok is várják Cartes elnököt. Így többek között az egészségügyi és az oktatási rendszer továbbfejlesztése és a büntetőjogi rendszer megreformálása.

Az egészségügy Fernando Lugo kormánya alatt ment át radikális változáson. Ekkor tették elérhetővé először, egységesen az egész országban az ambuláns kezelést minden paraguayi számára. Cartes új egészségügyi minisztere azonban javítana az ellátási rendszer integráltságán, az egyes intézmények közötti koordináción. Illetve további gondot jelent, hogy 6,5 millió paraguayiból csak 1,2 milliónak van egészségügyi biztosítása.

Büntetőjogi reform

A hivatalba lépése utáni azonnali intézkedések között jelentette be az új elnök az igazságszolgáltatási rendszer reformját is. A rendszer problémája, hogy teljesen telített. Az eljárások rendkívül lassan haladnak, a rabok 90%-a ezért előzetes letartóztatásban van. Szükség van infrastrukturális fejlesztésre, az élelmezés tökéletlenségeinek kijavítására.

Nem véletlen, hogy a börtönök tele vannak. A bűnözési ráták igen magasak, a belső biztonsági rendszer hagy kívánnivalókat maga után. Nemcsak az egyre kiterjedtebb drogkereskedelem, a bandák gyakori összetűzései okoznak gondot az új kormánynak.

Az ország északi rurális területein tevékenykedik egy paramilitáris szervezet, a Paraguayi Nép Hadsereg (Ejercito del Pueblo Paraguayo – EPP). A kolumbiai FARC-hoz hasonlóan itt is egy gerillaszervezetről beszélhetünk, mely gyakran hajt végre fegyveres támadásokat, követ el merényleteket nem kevés civil áldozatokat hagyva maga után. Az előző elnök, Lugo elmozdítása óta azonban nem hallattak magukról. Viszont Cartes elnök csütörtöki beiktatása után úgy tűnik tudatni akarták a közvéleménnyel, hogy még mindig aktívak. Egy szombaton elkövetett fegyveres támadást a hatóságok nekik tulajdonítanak – egyelőre nem bizonyítottan.  

Mindenképpen nagy feladat lesz tehát a belső biztonság megteremtése, a fokozott állami jelenlét biztosítása az ország minden területén.

Vége a külpolitikai elszigeteltségnek

Az előző elnök, Fernando Lugo mandátumának lejárta előtti parlamenti megbuktatása óta az alelnök, Federico Franco állt az ügyvivő kormány élén egészen mostanáig, vagyis több mit egy évig. Lugo megbuktatása parlamenti keretek között történt, egy közjogi felelősségre vonási eljárás során, mint ahogy arról akkor a Kitekintő.hu is beszámolt. A mögötte álló széles baloldali koalíció tulajdonképpen összeroppant, és nem volt meg a kellő támogatottsága. Mindez az alkotmány által előírt módon történt, noha maga Lugo is vitatta, hogy a demokratikus eljárás minden kritériumának eleget tett volna az eljárás, mindazonáltal végül lemondott mandátumáról.  

Mégis a Mercosur két vezető országa, Argentína és Brazília parlamenti puccsról beszélt, és nem ismerték el az új paraguayi vezetést, ahogyan sok más latin-amerikai ország sem. Ezért a demokratikus kormányzás kérdésessége miatt Paraguay tagságát a Déli Közös Piacban felfüggesztették arra az időre, amíg nem tartanak demokratikus választásokat.

Asunción szerint az egész eljárás szabálysértő volt. Még kevésbé értettek egyet azonban azzal, ami ezután történt. A Mercosur ugyanis felvette tagjai közé Venezuelát, mindez annak a Paraguaynak a hozzájárulása nélkül történt, amely korábban már elutasította a venéz tagságot. Mi több, jelenleg a Venezuela tölti be a szervezet soros elnöki posztját.

Ahogy lezajlottak az áprilisi elnökválasztások, a Mercosur vezető hatalmai tudatták, hogy amint a demokratikus kormány átveszi a hatalmat, készek visszaállítani Paraguay teljes jogú tagságát. Ezt kifejezendő, Horacio Cartes beiktatási ceremóniáján részt vett a brazil és az argentin elnök, Dilma Rousseff és Cristina Fernandez de Kirchner, illetve José Mujica, uruguayi elnök is, hogy személyesen üdvözölhessék új kollégájukat. Rousseffel és Kirchnerrel bilaterális tárgyalásokat is folytatott a kapcsolatok jövőbeni helyreállításáról.

Más a helyzet azonban Venezuelával. Cartes törölte a meghívottak listájáról a venezuelai elnököt, Nicolas Madurót, aki levélben köszöntötte az új elnököt és a jövőben közös munkára, együttműködésre kérte Horacio Cartest.

Az új kormány külpolitikai stratégiáját illetően eddig annyi ismert, hogy igyekezni fog bilaterális kapcsolatait javítani Argentínával, Brazíliával és Uruguayjal, továbbá a szubregionális, regionális és világszervezetek erősítésén fog munkálkodni. Azonban még egy szót sem ejtett az új elnök a Mercosurhoz fűződő viszonyról. Nyilatkozott viszont a Csendes-óceáni Szövetséggel (AdP) való kapcsolatok javításáról. Lehet, hogy az új jobboldali kormány nem kér a Mercosurból és inkább a szabad kereskedelmet ösztönző AdP felé fog közeledni? 

Hajdú Lilla

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás