Elkeseredett harc a földért: “Azé, aki megműveli!”

A Mercosur országokban a földkérdés egy évtizedek óta húzódó, megoldatlan társadalmi probléma. Ugyan az 1970-es évek közepére valamennyi latin-amerikai ország végrehajtotta a maga földreformtervét, azonban a nincstelen paraszti tömegek számára érdemi változás sehol sem következett be. Legutóbb Brazíliában a földnélküliek vezetőjének meggyilkolásakor került ismét napirendre az agrárreform kérdése.

Az első földreformok Latin-Amerikában

Már az 1910-es mexikói forradalom egyik fő követelése is a földreform volt. A forradalmi mozgalmakkal párhuzamosan földreformra került sor Bolíviában 1953-ban, Kubában 1959-ben, Peruban 1970-ben, Nicaraguában 1979-ben, Guatemalában 1952-ben, és Chilében 1971-ben. Venezuelában, a tíz évig tartó katonai diktatúra megdöntése után 1960-ban fogadták el az agrártörvényt. 1961 óta szinte valamennyi latin-amerikai ország jóváhagyta a földreformot érintő törvényeit.

A földreformok hatásai

A mezőgazdasági kérdés Latin-Amerikában messze nem megoldott. A földreformok kezdeményezői abban bíztak, hogy a reformok révén egy igazságosabb vidéki társadalom valósulhat meg. Azonban néhány reformpárti vezető már az elején arra figyelmeztetett, hogy a hacienda rendszer felbomlása és a földosztás sem tudja megakadályozni a sokat szenvedett földnélküli vidéki családok további elszegényedését. A mezőgazdasági földterületek egyenlőtlen eloszlása továbbra is fennáll, és nem történt érdemi változás a mezőgazdasági termelés és a foglalkoztatás növelése terén sem.

Agrármozgalmak, CONAIE és MST

Számos agrármozgalom alakult Latin-Amerikában, amelyek mind a földreform megvalósítását tűzték ki zászlajukra. A legkorábbi ilyen csoportosulás, a zapatisták szerveződése volt, akik nevüket az 1910-ben kitört mexikói forradalom egyik vezéregyéniségéről, Emiliano Zapata tábornokról kapták. A zapatisták bázisát a szegény paraszti tömegek alkották, akik földművelésből éltek, és a leghatározottabban követelték a földreformot.

Miután az 1970-es végén Latin-Amerikában a vidéki elszegényedett paraszttömegek azzal szembesültek, hogy az állam által meghirdetett földreformok sem hoznak gyökeres változást az életükbe, így saját mozgalom alapításába fogtak. A nyolcvanas évek közepén két – a paraszti tömegek szemében nagy népszerűségnek örvendő – mozgalom alakult meg. Az egyik ilyen önszerveződő közösség a CONAIE (Ecuador Indián Népeinek Szövetsége), Ecuador legnagyobb indián szervezete volt, amelyet 1986-ban alapítottak, és politikája középpontjában a kisebbségi és mezőgazdasági követelések állnak. A CONAIE az ország lakosságának negyedét alkotó őslakos indiánok érdekében manapság is jelentős társadalmi változásokat szorgalmaz, taktikájának középpontjában a hatalmas méretű közvetlen akciók állnak: története során az indián szervezet többször blokád alá vette és megszállta a fővárost, Quitót. Ezzel a módszerrel 1994-ben sikeresen akadályozott meg egy neoliberális szellemiségű földreformot, ami privatizálta volna a közösségi tulajdonban lévő földeket és a vizet. 

A másik az 1985-ben Brazíliában megalapított – ma is több milliós támogatói bázissal rendelkező – földnélküliek mozgalma, az MST (Movimento dos Trabalhadores Sem Terra). Legutóbb egyik vezetőjük meggyilkolása váltott ki országszerte felháborodást. Cicero Geudes a földért folyó harc áldozata lett, illetve az MST véleménye szerint annak, hogy az országban “büntetlenséget élveznek a gyilkosok”, és lassan halad az agrárreform.

Brazíliában a termőföld nagy része tulajdonosok egy szűk csoportjának a kezében összpontosul, ami ellen aktívan tüntet a földnélküliek mozgalma. A mintegy másfél millió tagot számláló szervezet a földreform felgyorsítását szorgalmazza. Akciói gyakran irányulnak brazil, illetve multinacionális nagyvállalatok ellen.

Legutóbb a paraszti mozgalom vidéki – korábban terméketlenné nyilvánított – földbirtokokat foglalt el önkényesen, így gyakorolván nyomást a kormányra. Noha az Incra – a brazil kormány által működtetett, föld- és agrárreformért felelős ügynökség – 2002-ben Geudes-nak több telket is a részére bocsátott, Guedes azt követően is a földnélküliek aktív szabadságharcosa maradt.

Chaváz reformja

Venezuelában sem váltotta be a földreform a hozzá fűzött reményeket. Az Hugo Chávez venezuelai elnök által 2005-ben meghirdetett reform célja itt is a földterületek egyenlőtlen elosztásának a korrigálása volt. Ennek során a nagy földbirtokosok számtalan földjét államosították és szétosztották a parasztok között, ám az állam így is a földterületek alig 5 százalékát birtokolja, ami nem elegendő a mezőgazdasági termelés növelésére. A venezuelai kormány a megoldást a földek visszaszerzésének a felgyorsításában látja.

Paraguayi földfoglalók

Fernando Lugo, paraguayi elnök puccsal való tavalyi eltávolításában is a földkérdés játszott közre. Az elnököt azzal vádolták meg a törvényhozásban, hogy szimpatizált a 17 ember halálát okozó konfliktust kiváltó földfoglalókkal, s ezért közjogi felelősségre vonási (impeachment) eljárást indítottak ellene, amelynek eredményeként a szenátus 39 igen és 4 nem szavazattal elmozdította hivatalából.

A halálos kimenetelű rendőri beavatkozásra 2012. június 15-én került sor, amikor több, mint 200 rendőr akarta kizavarni Curuguatyban, a konzervatív Colorado Párt ex-szenátorának, Blas Riquelmének a tulajdonában lévő területekről az ott letelepedett 100 családot, akik maguknak földterületet követeltek. Az eset lövöldözésbe torkollt, és 17-en az életüket vesztették. Az ügy gyökerei ismét csak a paraguayi társadalmat megosztó egyik fő problémában, a hektármilliókat birtokló latifundisták és a föld nélküli parasztok, valamint ezen társadalmi csoportokat támogató politikai erők szembenállásában keresendőek.

A földfoglalást szervező Sátorosok Nemzeti Ligája (Liga Nacional de Carperos) az egyik legradikálisabb szervezet a földkövetelés tekintetében. A Colorado Párt ex-szenátoráról, Blas Riquelméről úgy tartják, hogy szoros kapcsolatban állt a több évtizedes diktatúrát bevezető Alfredo Stroessnerrel. Az Igazság és Igazságosság Bizottsága (Comisión de Verdad y Justicia) által nemrég publikált jelentés szerint Stroessner 7 millió hektár földet – az ország területének 19 százalékát – ajándékozott hozzá közel álló személyeknek.

Lugo a 2008-as elnökválasztási kampány idején a földek újraelosztását követelő parasztok mögé állt. A választások után a baloldal parlamenti többség nélkül kormányzott, a Liberális Párttal koalícióban, amellyel már a kezdetektől éles ideológiai különbségei voltak. Az elnök nem tudta véghezvinni a földek újra elosztását, és a szegényebb rétegek körében sem talált több támogatóra, mert kormányának nem voltak őket előnyben részesítő lépései.

Antiglobalista agrármozgalmak

Az ezredfordulón is számos új agrármozgalom bukkant fel Boliviától Indián át Dél-Afrikáig, hogy radikális változásokat követeljenek a tulajdonhoz és a földbirtokhoz való viszony tárgyában. A leghíresebbek Boliviában a Movimiento Sin Tierra de Bolivia (MST-B), Paraguayban a Movimiento Campesino Paraguayo (MCP) mozgalom, a Fülöp-szigeteken a KMP, valamint Dél-Afrikában (the Landless Peoples’ Movement ) az LPM.

Ezek a mozgalmak egy tanulmány szerint egyre inkább kapcsolódnak olyan esernyő szervezetekhez, mint például a Via Campesina, amelynek José Bové, francia mezőgazdasági kistermelő, alterglobalista aktivista a vezéregyénisége.

Ez az “új forradalmi paraszti mozgalom” befolyással bír az európai politika alakulására a mezőgazdasági termeléstől kezdve az emberi jogokig, nemzetközi hálózatai révén mindenütt jelen van, és nagyszabású tüntetéseket szervez a G8, vagy éppen a WTO megbeszélések helyszínén.

Az ilyen mozgalmak képviselői szerint a meglévő földhasználati rendszerek törvénytelenek, mert földbirtokot a történelem során sosem azok szereztek, akik a földeken végzett tisztességes munkájuk révén kiérdemelték volna.

A brazil földnélküliek mozgalmának szlogenje jól tükrözi hitvallásukat: „A föld azé, aki megműveli”.

Vinczeffy Levente

Felkapott hírek

Friss hírek

Kamala Harris lesz Joe Biden alelnökjelöltje

Joe Biden demokrata elnökjelölt Kamala Harris kaliforniai szenátort választotta alelnökjelöltjének. Ha Joe Bident megválasztanák, Harris lenne az első színesbőrű nő, aki alelnökként szolgálna az Egyesült Államokban. A demokraták egyöntetűen üdvözölték a döntést, a republikánusok máris támadásba lendültek.

Read More »

Újabb pofont kapott a hongkongi demokrácia

Peking jóváhagyta az eredetileg szeptemberben esedékes hongkongi törvényhozási választások egy évvel későbbre halasztását. Carrie Lam kormányzó szerint a halasztás mellett kizárólag a közegészség védelme miatt döntöttek, a határozatban nem játszott szerepet semmilyen politikai indok. Ez azonban az elmúlt hetek eseményeinek tükrében igencsak kérdéses.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás