Mexikó: mérlegen az elmúlt hat év

Felipe Calderón mexikói elnök egy rövid videó üzenetben köszönt el a mexikói néptől. Calderón 2013-tól a Harvard Egyetem John F. Kennedy kormányzati iskolájának tagja lesz. A leköszönő elnök elmúlt hat évéről megoszlanak a vélemények.

Sok találgatás látott napvilágot arról, hogy mi lesz Felipe Calderón leköszönő mexikói elnök sorsa a jövőben. A mexikói elnökség napokban kiadott közleménye szerint Calderón elfogadta a Harvard Egyetem meghívását, és 2013-ban az egyetem John F. Kennedy kormányzati iskolájának akadémikusa lesz. Az első olyan latin-amerikai ex-elnök lesz, aki részt vesz a Harvard Angelopoulos Gobális Vezetők Programjában, amelynek célja, hogy a világ vezetőinek meghívásával tudományos teret biztosítson a számukra, ahol konferenciákat szervezhetnek, együttműködhetnek és megoszthatják a tapasztalataikat jövőbeli elnökökkel, akadémikusokkal és kutatókkal.

Az Angelopoulos Programot a görög üzletasszony, Gianna Angelopoulos támogatásával hozták létre, aki tagja a Clinton Globális Kezdeményezésnek valamint alelnöke a John F. Kennedy Iskola dékáni tanácsának. “Calderón elnök a Harvard Egyetem kutatói közösségének tagja lesz, több tudóssal, kutatóval és diákkal fog együtt dolgozni, konferenciákat ad majd és együttműködik a Kormányzati Iskola Esettanulmányok Programjában.” olvasható a mexikói elnöki hivatal közleményében. Calderón követi Carlos Salinas de Gortari(1988-1994) valamint Ernesto Zedillo(1994-2000) ex-elnökök példáját, akik szintén külföldre mentek mandátumuk lejárta után. A John F. Kennedy kormányzati iskola sem ismeretlen számára, mivel itt végezte a vállalatigazgatási mesterképzést.

Vitatott eredmények

Felipe Calderón elnöksége már 2006. december 1-jén nehézségekkel indult, mivel a választásokon minimális, mindössze 1,8 százalékkal nyert. Az ellenzéki szerepet kezdetben nem felvállaló baloldal szabotálni akarta az új elnök beiktatását. A választási “huzavona” következménye pedig az lett, hogy megkérdőjeleződött a választási intézmények hitelessége. A mexikóiak ismét bizalmatlanná váltak a politika iránt ez visszalépést jelentett, mivel 2000-óta, amikor a Nemzeti Akció Pártja felváltotta a 71 éve kormányzó Intézményes Forradalmi Pártot (PRI-t), javuló tendencia következett be. Lorenzo Meyer történész szerint ez a választás a jövőben is “kísérteni” fogja Felipe Calderónt. Meyer szerint az elnök hibát követett el, amikor az oktatási rendszer megreformálása helyett szövetségre lépett a kétes hírű Elba Esther Gordillóval, az Oktatási Dolgozók Országos Szakszervezetének (STNE) elnökével.

Az STNE Latin-Amerika legnagyobb szakszervezetének számít, Gordillo, akit La Maestra néven emlegetnek 1990-től tölti be tisztségét, s az összes választásban valamilyen szinten szerepet játszott, nyílt titok, hogy 2006-ban többszázezer ember mozgósításával járult hozzá Calderón győzelméhez. Most úgy tűnik, hogy Enrique Peńa Nieto is szövetségesre talált benne, mivel a július 1-jei választások után sokat hangoztatta, hogy lemondott posztjáról azonban hónapokkal később újabb hat évre szavazták meg az STNE elnökének.

Az elmúlt évek intézkedései közül, amit a legtöbben felrónak a leköszönő elnöknek, az a drogháború. Meyer szerint a kartellekkel való nyílt szembefordulással, a fegyveres harccal Calderón a kétes választás után saját pozícióját akarta megerősíteni. A kábítószer-ellenes stratégia egy üzenet volt a külvilág számára, arról, hogy Mexikónak keménykezű elnöke van. “Úgy döntött, hogy a nyílt, fegyveres, látványos harc a drogkartellek ellen, a szervezett bűnözés e része ellen egy jó lehetőség, mert időtlen időktől fogva az a vezér, aki fegyveres harcban győz, legitimitást nyer.” – elemez Meyer.

A drogháború áldozatainak száma hivatalos adatok szerint 50 000 azonban elemzők szerint akár több tízezerrel is nagyobb lehet ez a szám. Ráadásul az erőszak egy belső migrációs hullámot indított el, több ezer ember hagyta el az otthonát, erről azonban nincs nyilvántartás.

A BBC Mundo az elmúlt hat évből hat ügyet vesz sorra, amelyek megoldatlanok maradtak. Ilyen például Heriberto Lazcano (alias El Lazca) ügye. A legerőszakosabb mexikói kartell, a Los Zetas vezérének elfogására az elmúlt években több műveletet is végrehajtottak, végül egy október 7-i akcióban a tengerészet járt sikerrel, azonban órákkal később El Lazca holttestét ellopták, ami kétségeket vetett fel az akció tényleges sikerével kapcsolatban. A másik eset a Mexikói Forradalom 100. éves és a Függetlenség 200 éves évfordulójának ünneplése volt. Az alkalomra az Estela de Luz emlékmű átadását tervezték, ami azonban csak egy évvel később készült el, és a költsége az eredeti terv duplája lett. 

A gazdasági téren azonban az elmúlt hat év politikája stabil helyzetet teremtett. Mexikó növelte szabadkereskedelmi megállapodásait, az egyik legfontosabb lépés, hogy a Csendes-óceáni Szövetség alapító tagjává vált.

Calderón az utolsó hónapokban is tudott meglepetéseket okozni, elfogadott egy vitatott munkaügyi reformot.  Az elmúlt hetekben, pedig törvényjavaslatot nyújtott be országa nevének megváltoztatására, Mexikói Egyesült Államokról Mexikóra, valamint a választás kétfordulóssá tételére, végül mindkét tervezetet elutasították.

A mérleg nyelve

A távozó elnök megítélése, és az elmúlt hat év sikeressége vitatottak, ezt mutatja a Stratégiai Kommunikációs Kabinet (GCE)  friss tanulmánya, amelyben összesítették három év statisztikáit, Felipe Calderón személyének megítéléséről, elnökként való megítéléséről, valamint arról, hogy milyen örökséget hagy maga után. A dokumentum Calderón elnökségének második szakaszát vette alapul, mert a készítők szerint ebben az időszakban tudta stabilizálni a kormányát és véghezvinni a terveit. A leköszönő elnök elfogadottsága így 7.2 lett egy 5-től 10-ig terjedő skálán, amelyen az 5-ös érték azt jelenti, hogy az elnök egyik feladatát sem, a 10-es pedig, hogy mindegyiket teljesítette.

A statisztika eredményeiből az is kiderül, hogy a mexikóiak Felipe Calderónt nem tartják ideális elnöknek, hanem inkább egy olyan vezetőnek, aki igyekszik teljesíteni ígéreteit. Arra a kérdésre, hogy “Milyen szájízzel gondol vissza az elmúlt hat évre, jóval vagy rosszal?” nagyjából  megegyezik az elégedetlenek és az elégedettek aránya. Ez azzal magyarázható, hogy az elégedettek szerint az elnök első sikereit a drogkartellek és a bűnözés elleni harc, valamint az elindított szociális programok terén aratta, míg paradox módon a válaszadók másik fele szerint az elnök legnagyobb sikertelensége a drogháborúban, valamint a gazdasági helyzet és a munkanélküliség megoldásában volt. A megkérdezettek szerint a kormány az egészségügy területén volt a legsikeresebb és a bűnüldözés terén a legsikertelenebb. Végül arról kérdezték a mexikóiakat, hogy Calderón milyen országot hagy utódjára, amiből kiderült, a válaszolók fele érzi úgy, hogy az ország stagnál, és 60 százalékuk elégedetlen a jelenlegi helyzettel.

A statisztikák készítői külön részt szenteltek a bűnüldözés eredményeinek. Noha a válaszadók 41 százaléka az elnök sikereként tartja számon a drogkartellek elleni háborút, 65 százalékuk úgy véli, hogy a kábítószer kereskedők állnak nyerésre ebben a harcban. Fontos adat, hogy minden 100 megkérdezettből 51 szerint a hatóságoknak béketárgyalásokat kellene folytatniuk a bűnöző csoportokkal. A bűnözők ellen fellépő intézmények közül a legnépszerűbb- 51 százalék- a hadsereg, amit a tengerészet követ 43-al és leghátul a szövetségi rendőrség mindössze 5 százalékkal. A válaszadók 6 százaléka gondolja úgy, hogy az állami rendőrségek effektíven végzik munkájukat és mindössze 5 százalék támogatja a városiakat.

“Megoszlik a közvélemény, tehát a népesség egy része elismeri Calderón harcát és elszántságát, a másik nem. Az eredményességével nyomasztóan nem értenek egyet.” nyilatkozta Federico Barrueto a GCE vezetője. 

Önértékelés?

Felipe Calderón egy videó üzenetben búcsúzott a mexikói néptől, amelyben megköszönte a megértésüket, a közreműködésüket. Elmondta, hogy tiszta lelkiismerettel köszön el, mert a legjobb tudása szerint hozta a döntéseit. 2006-ban azt ígérte, “Mexikó más és jobb lesz.” “Mexikó ma más és jobb.”– mondta, a felvételen. Az csak az elkövetkezendő években derül ki, hogy hogyan értékelhető Felipe Calderón hat éve, ami a PAN hat éve és Vicente Fox elnökségével összesen 12 év is volt. A Nemzeti Akció Pártja hatalomra kerülését 2000-ben nagy várakozás előzte meg, azonban csalódást és kiábrándulást okozott a támogatói többségének, 2012-ben ha nem Enrique Peńa Nieto, akkor Andrés Manuel López Obrador győzte volna le a jelöltjét. A jövő nagy kérdése, hogy a jelenleg kormányzó Intézményes Forradalmi Párt árnyékába került Nemzeti Akció Pártja mit kezd az ellenzéki szereppel.

Balla Zsuzsa

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás