Keselyűk karmaiban: ismét csődközelben Argentína?

Kedden a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő cég öt fokozattal minősítette le az argentin állam hosszú lejáratú devizaadósságát, így a már eleve „bóvli” (befektetésre nem ajánlott) kategóriába sorolt kötvények „CC” azaz „jelentős kockázatú” minősítést kaptak – írja a Mercopress.

A cég közleményében azzal indokolta a leminősítést, hogy „megnőtt annak valószínűsége, hogy Argentína nem tudja teljesíteni  átütemezett adósságának törlesztését”. De hogyan lehetséges mindez? Hiszen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) statisztikái szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 165-ről 45,2 százalékra csökkent 2002 és 2010 között, úgy, hogy közben jelentősen növelni tudta devizatartalékait. Az argentin jegybank egyik legfrissebb közleménye szerint Argentína a Kirchner-kormányok alatt (tehát 2003-tól napjainkig) 32 milliárd összegű adósságot törlesztett. Néstor és Cristina Kirchner a jegybank devizatartalékainak bizonyos részét is felhasználta e célra, ám a központi bank jelenlegi elnöke szerint a hatékony monetáris politikának köszönhetően ez nem rontott a jegybank tartalékpozícióján. Az IMF adatai szerint Argentína 45,3 milliárd dollár értékű devizatartalékkal rendelkezik.

A leminősítés hátterében egy New York-i bírósági döntés áll: a november 21-ei határozat értelmében Argentínának 1,33 milliárd dollárt kell – ha nem is azonnal kifizetnie, de – letéti számlán elhelyeznie azon hitelezők számára, akik nem mentek bele a 2001-es államcsődöt követően, 2005-2010 folyamán, az adósság átütemezésébe. A bírósági ügy előzményei tehát tíz évre nyúlnak vissza.

Ismét felvetődik egy kérdés: amennyiben Argentína eddig törleszteni tudta az IMF felé minden adósságát, és a magánhitelezők irányában fennálló kötelezettségeit is ütemterv alapján teljesíti, valamint komoly devizatartalékkal rendelkezik, akkor hogyan sodorhatja Argentínát csődközeli helyzetbe 1,33 milliárd dollár ki nem fizetése? Úgy, hogy a november 21-ei bírósági döntés értelmében Argentína mindaddig nem törlesztheti a december 15-én esedékes, 3 milliárd dollárt kitevő adósságszolgálatát (vagyis a hiteltörlesztési és kamatfizetési kötelezettségét) azon hitelezői számára, akik a korábbi években beleegyeztek az adósság átütemezésébe (még olyan áron is, hogy gyakran jelentős veszteséget kell elkönyvelniük), míg ki nem fizeti a hedge fund-ok felé fennálló tartozását. Ugyanis a bíróság szerint az adós nem tehet különbséget hitelezői között azon szempont alapján, hogy azok belementek-e az átütemezésben vagy sem.

Az argentin kormány az ezredfordulón bejelentett csődöt követően 2005 és 2010 között hitelezőinek 93 százalékával állapodott meg adósságának átstrukturálásáról, azonban néhány úgynevezett hedge fund ebbe nem egyezett bele, s az államcsőd idején szinte „bagóért” megvásárolt kötvényeiket most eredeti névértékük arányában vásároltatná vissza az argentin állammal. A Kirchner-kormány azonban nem hajlandó törleszteni az általa „keselyűknek” nevezett befektetési alapoknak, név szerint az Elliot&Associate’s leányvállalataként működő NML Capital Ltd-nek és az Auerelius Capital Management-nek (ACM). Buenos Aires fellebbviteli fórumhoz fordult az ügyben (bár ez nem mentesíti az alól, hogy december 15-ig letéti számlára kell helyeznie 1,3 milliárd dollárt).

Egy 2005. évi argentin jogszabály szerint pedig a Kongresszus felhatalmazása nélkül a kormány nem is kezdhet párbeszédet az átütemezési tárgyalásokból korábban kimaradt hitelezőkkel. Ezért sem lehet valószínű, hogy Argentína fizetni fog december 15-én a két hedge fund-nak, ami így technikailag nemteljesítésnek minősül. Ez pedig elég volt a Fitch Ratings-nek ahhoz, hogy a fent említett mértékben leminősítse az argentin papírokat.

A Fitchen kívül más piaci elemzők is azonnal igyekeztek megbecsülni, hogy ez a „technikai nemteljesítés” milyen hatással lesz Argentínára. A Bank of America Merrill Lynch elemzői szerint az esetleges csődesemény körülbelül ötszázalékos visszaesést okozhat Argentína gazdasági növekedésében – tudta meg a Portfolio.hu.

A bírósági döntés a külföldi befektetőkre és a tőzsdei folyamatokra is hatást gyakorolt. A határozat kihirdetését követő két napon belül a Buenos Aires-i tőzsdén a dollárhoz kötött államadóssági részvények több mint 13 százalékot veszítettek értékükből – írja az argentin Clarín napilapra hivatkozva a nol.hu. A külföldi befektetők esetleges lassú lemorzsolódása nem is a központi kormányzatot, hanem jóval inkább a külföldi finanszírozáshoz nagyban „hozzászokott” helyi és tartományi kormányokat érintené rendkívül rosszul – véli a Moneyweek már idézett cikke.

A nemzetközi tanácsadócégek máris más országok felé irányítják a potenciális befektetőket: Argentína, Bolívia, Brazília vagy Venezuela helyett sokkal inkább az úgynevezett Csendes-óceáni Szövetség államait (Chile, Kolumbia, Mexikó és Peru) javasolják, amelyek nyitott, befektetőbarát, kiegyensúlyozott gazdaságoknak számítanak az előbbiekhez képest, s a jövő kulcsát a szabad-kereskedelemben és a K+F-befektetések növelésében látják.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a laza jogi szabályozást kihasználó hedge fund-ok követelései újra lejtőre küldhetik az argentin gazdaságot. Argentína nemzeti büszkeségi kérdést (is) faragott az ügyből, így rendkívül meglepő lenne, ha a kormány teljesítené a kifizetést a december 15-ei határidőig. Ezzel viszont kockáztatatják, hogy az ország még inkább elszigetelődik a nemzetközi pénzpiacoktól, s tovább csökken a befektetői hajlandóság (ugyanis a kormány a globális válság hatásainak kezelése érdekében több olyan megszorító intézkedést hozott, amelyek nem kedveznem sem a lakosságnak, sem a külföldi befektetőknek; az elégedetlenségnek az emberek hangot is adtak, amikor november közepén 700 ezer fős tüntetést, majd szakszervezeti demonstrációkat tartottak országszerte).

Újabb fordulat a december 15-ei határidő (teljesítése vagy elmulasztása) után várható.

Solti Ágnes

Felkapott hírek

Friss hírek

Reménykeltőek a legfrissebb kínai autóipari adatok

A legfrissebb becslések szerint Kína járműipari eladásai 11,7 százalékkal növekedtek májusban az előző év azonos időszakához képest - közölte a kínai gépjárműgyártók szakmai képviseleti szervezete (CAAM) kedden, megerősítve, hogy a világ legnagyobb autópiaca - két év óta először - végre fellendülésre utaló jeleket mutat.

Read More »

Piaci körkép: a 12 ezer pontos szintet teszteli a DAX

Ugranak a részvénypiacok, miután Kína cáfolta, hogy leállítaná a szójabab vásárlásokat az Egyesült Államokból. Az USA-ban ugyanakkor nem csillapodtak a kedélyek azután sem, hogy Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy beveti a hadsereget a rend helyreállítására. A szükségállapot bevezetésének esélye továbbra is nagy és ez egy ébresztő jelzés lehet a piacoknak.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás