_

Erősödhet a mexikói külpolitika déli iránya

A Mexikóban zajló átmeneti időszakot Enrique Peńa Nieto az ország külkapcsolatainak építésére is kihasználja. A napokban latin-amerikai úton vett részt, a következő hetekben pedig Európába látogat. A leendő elnöknek a latin-amerikai ügyek megvitatása mellett célja az is, hogy megerősítse szövetségesei körét annak érdekében, hogy Mexikó a térség aktív résztvevőjévé és a jövőben vezető hatalmává váljon.

Mexikó új kormánya külkapcsolatait tekintve az USA mellett Latin-Amerika felé fordulna a jövőben, ezt többször is hangoztatta Enrique Peńa Nieto a választási kampány során, s most úgy tűnik, körútja révén hozzálátott az ígéret teljesítéséhez, már az átmeneti időszak (época de transición) alatt.

Közös kihívások

A látogatást a szomszédos Guatemalában kezdte, majd Kolumbiában, Brazíliában, Chilében, Argentínában és Peruban is tárgyalóasztalhoz ült. A találkozók három téma köré összpontosultak, a migráció, a szervezett bűnözés elleni harc és a gazdasági fejlődés. Mexikó új elnöke nem véletlenül választotta Guatemalát első úticélként, mivel az Otto Pérez Molina vezette ország kapu Közép-Amerika felé, Mexikó elsőszámú kereskedelmi partnere a földhíd államai közül.

Nemcsak a gazdaság fűzi össze a két országot, hanem biztonságpolitikai kérdések, köztük a Közép-Amerikán átívelő drogkereskedelem, a mexikói kartellek kiterjedt tevékenysége, valamint a migránsok helyzete. Az utóbbi években a guatemalai vezetés többször is csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a mexikói hatóságok nem megfelelően bánnak az országba beérkező guatemalai migránsokkal. A találkozón Enrique Peńa Nieto hangsúlyozta, hogy a problémákra nem lokális, hanem regionális szinten kell megoldást találniuk, ezzel partnere is egyetértett.

A politikus következő állomása, Kolumbia volt, ahol szintén a biztonsági kérdés került előtérbe, tekintve, hogy a FARC-cal való nemrég kezdődött béketárgyalásokkal az ország évtizedek óta zajló konfliktus végére ért. A Juan Manuel Santosszal tartott értekezlet után Peńa Nieto elmondta, hogy Mexikó Kolumbia tapasztalataira fog támaszkodni az új biztonsági stratégia kialakításában, noha arról, hogy e téren pontosan milyen intézkedéseket tervez, nem beszélt. A kampány idején sokszor felmerült a kolumbiai nemzeti rendőrség ex-vezetőjének, Oscar Naranjonak a neve, aki a PRI kormányra kerülésével a mexikói biztonságpolitika felelőse lesz.

A brazíliai tárgyalások fő témája a mexikói olajvállalat, a Pemex jövője volt, amelyet a kormányra kerülő elnök a brazíliai Petrobrashoz hasonlóan alakítana át. A Pemex Mexikó és Latin-Amerika egyik legnagyobb olajvállalata, de brazíliai társával ellentétben korlátozott a magántőke részvétele. Peńa Nieto elismerően nyilatkozott a brazil gazdaság, energetikai és oktatáspolitikáról, valamint a szegénység elleni harcról.

Dilma Rousseff elnök engedélyét kértem, hogy behatóan tanulmányozhassam a Petrobras modernizációs reformját, mert ezt a modellt akarjuk alkalmazni arra a cégre, ami minden mexikóié, úgy, ahogy a Petrobras is megmaradt a braziloknak, a Petrobras továbbra is egy olyan cég, amely egy strukturális változtatás után versenyképesebb és nagyobb lett, ez az, amit Mexikóban is véghez akarunk vinni.” – nyilatkozta Nieto.

Nieto véleménye szerint a Pemexnek nincs elég forrása ahhoz, hogy infrastruktúrális befektetéset is eszközöljön, de a magánszektor bevonása megoldaná a problémát, ami egyben az olajvállalat termelésének megnövelését is jelentené. Az Alkotmány azonban úgy rendelkezik, hogy a természeti kincsek kiaknázása kizárólag az államot illeti, az alaptörvény 2008-as reformja után lehetségessé vált, hogy magánszemélyeknek is kaphassanak engedélyt bizonyos összegű térítés ellenében. A Pemex magántőke előtti megnyitásától a mexikói vezetés új munkahelyek teremtését várja, noha az ellenzék véleménye megoszlik a kérdésről.

Chilei útja során az elnökkel folytatott zártkörű tárgyalás után Peńa kifejtette, hogy a növekedés ellenére a Sebastián Pińera vezette országban magas a társadalmi egyenlőtlenség, ebben hasonlít Mexikóhoz, ugyanakkor elismerte, hogy az ország gazdasága a válság ellenére stabil maradt, ez az, amit Mexikónak is el kell érnie.

Argentínával fagyossá vált a viszony, miután júniusban Cristina Fernández de Kirchner elnök bejelentette, hogy három évre felfüggesztik az autóipari szabadkereskedelmi megállapodást, mert az utóbbi években veszteségessé vált az ország számára.

A történtek után a mexikói kormány azzal fenyegetett, hogy 500 importált argentin termékre vámot vezet be és augusztusban Argentínával való párbeszédet kezdeményezett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretein belül, az USA és Japán irányításával. Nieto a látogatása során nem foglalt állást az ügyben, később egy interjúban azt nyilatkozta, hogy utána kell járnia annak, hogy pontosan mi történt. A Fernándezzel való tárgyalás célja a “közelibb, és pozitívabb jellegű” kapcsolat kialakítása volt.

A megválasztott elnök útját Peruban zárta, ahol kiemelte, hogy a két ország történelme, a prehispán örökség ösztönző erőként hat a közös kapcsolatokra. Nieto arról is beszélt, hogy Mexikó és Peru jövőbeli kihívásai a szegénység felszámolása és a gazdaság fellendítése.

Stratégiai vizit – a színfalak mögött

A PRI (Intézményes Forradalmi Párt) kötelékébe tartozó (ún. priista) politikus első útjával jelezte, hogy a mexikói külpolitikában nincs gyökeres fordulat az előző hat évhez képest. Többnyire ugyanazokat az országokat látogatta meg, mint a most leköszönő elnök, Felipe Calderón 2006-ban. A’70-80-as években A PRI vezette Mexikó szorosabb kapcsolatot alakított ki a baloldali kormányzatú latin-amerikai országokkal. Az ALBA tagállamok most mégsem szerepeltek az úticélok között, noha a kampány során a Kubával való viszony rendezése is elhangzott.

Nieto többször is hangsúlyozta, hogy Latin-Amerika jövője a szabadkereskedelem. Az elmúlt években Mexikó szerepe a latin-amerikai ügyekben háttérbe szorult Nieto megítélése szerint, mint, ahogy egy nyilatkozatában kifejtette, “az szeretném, ha a külpolitikánk a fejlődés motorja lenne, főként, ami a latin-amerikai és karibi kapcsolatainkat illeti. A történelem folyamán Mexikó felelős és aktív résztvevője volt a régiónak és elérkezett a pillanat arra, hogy helyreállítsuk ezt  a hagyományt”. Egy chilei lapnak azt is egyértelművé tette, hogy látogatásának célja a megbeszélt problémákon túl  “Mexikó kereskedelmi vezető szerepének megerősítése, a feltörekvő hatalmi pozíció biztosítása végett”. Két térség van, ahol ezt a feladatot betöltheti, Közép-Amerika és Latin-Amerika Csendes-óceáni partvidéke.

Mexikó és a földhíd országai szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek, ami szeptember elsején lépett érvénybe. A paktum vámengedményeket biztosít az autó, a cukor és a ruházati cikkekre. Utóbbi fontos szerepet tölt be Mexikó és a közép-amerikai országok exportjában, amelynek felvevőpiaca az Amerikai Egyesült Államok, az exportőrök között nagy versengés folyik, azonban az ún. származás összehangolásával közösen lépnek fel, a piacon megjelenő ázsiai országok nyomásával szemben.

Mexikó dominanciája a térség államai között az USA-nak is fontos, annak érdekében, hogy megakadályozzák a bűnszervezetek elszaporodását és a “drogállamok” (narco estado) létrejöttét. A Csendes-óceáni térségben Chilével, Kolumbiával, és Peruval a júniusban alapított Csendes-óceáni Szövetség tagjaként, Mexikó érdeke, hogy nagyobb jelentőségű kereskedelem folyjon a csendes-óceáni partvidéken, mint az atlantin. A Szövetség egyik célja a bővülés, az ázsiai országok bevonása.

Szabad kereskedelem kontra Protekcionizmus

Peńa Nieto stratégiáját azonban keresztülhúzhatja az, hogy Brazília a dél-amerikai vezető szerepre törekszik, az utóbbi években sikerrel. Nieto látogatása során igazából nem feszegették a Mexikó és Brazília közötti fontos különbséget, míg előbbi a Csendes-óceán partvidéki országokkal, Chilével, Kolumbiával, Peruval, valamint a közép-amerikai államokkal együtt a szabadkereskedelmet támogatja, míg Brazília az ipar védelmében a protekcionista gazdaságpolitikát követi a környező Argentínával, Paraguayjal, Venezuelával és Bolíviával.

A térségben a legtöbb szabadkereskedelmi megállapodással (tratado de libre comercio-TLC) Chile rendelkezik, őt Peru követi, de Santos vezetése alatt Kolumbia is kötött TLC-ket. A kolumbiai elnök érvelése a következő ” egymástól függő országok vagyunk, nem a piacért versengünk, hanem a befektetések bevonzásáért, mert azok munkahelyeket és gazdagságot teremtenek, ezért mi nem államosítunk, az a szó nincs is a szótárunkban, minden külföldi befektetőt, aki Kolumbiába jön örömmel fogadunk, ők a partnereink, ha nekik jól megy, akkor minden kolumbiainak és a kormányunknak is jól fog menni.” Ez az oka annak, hogy a Csendes-óceáni szövetséget is ezek az országok alapították, s hogy a Latin-Amerikában egyre inkább jelenlévő Ázsia felé nyitnak.

A megválasztott mexikói elnök október 11-én Európába utazik: Spanyolországot, Franciaországot, Nagy Britanniát és Németországot látogatja meg. Az utazások időzítése sem véletlen, a július 1-jén tartott elnökválasztás után a választási konfliktus nemzetközi szinten is hallható volt, az eredmény hivatalossá tételével azonban valamelyest csillapodott a politikai vihar, jöhetnek a reformok, ahogy a leendő elnök fogalmazott “egy ország, amelynek nincs rend a saját háza táján nem várhatja el, hogy határain kívül legitim hangja legyen”.

Peńa Nieto és a leendő kormány számára az elkövetkezendő hat év szempontjából kulcsfontosságú, hogy nemzetközi szinten megszilárdítsa saját maga és országa tekintélyét.

Balla Zsuzsa

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás