Kolumbia: válaszút elé kerülhet a koalíció

Kevesebb, mint egy hónap múlva Juan Manuel Santos elnök és kormánya hivatali idejének feléhez érkezik. Az ország Kongresszusa megkezdte új törvényhozási időszakát, az elnök nyitóbeszéde optimizmusról árulkodott, noha az utóbb időben úgy tűnt, összecsapnak a kormánykoalíció feje felett a hullámok.

Egy hónap van hátra ahhoz, hogy Juan Manuel Santos kormánya hivatali idejének feléhez érjen. Kolumbia függetlenségének 202. évfordulóján megkezdődött az ország kétkamarás Kongresszusának 2012-2013-as, új törvényhozási időszaka. Az utóbbi időben azonban egyre többször került megpróbáltatások elé az elnököt támogató kormánykoalíció.

“Igazságtalan” reform

Kétéves vita után a Kongresszus alsó- és felsőháza elfogadta az igazságszolgáltatás reformját. Juan Manuel Corzo, a Szenátus, és Simón Gaviria a Képviselőház akkori elnökei is támogatták a javaslatot. Santos kormánya már 2010-es hatalomra kerülésekor célként tűzte ki az igazságszolgáltatási rendszer átalakítását, mivel elődje, Álvaro Uribe elnöksége alatt megromlott a viszony a törvényhozói és a végrehajtói hatalom között. Azonban a júniusban elfogadott törvény több pontja a törvényhozók érdekeit szolgálja. Egyik hibája, hogy nem rendelkezik a jelenleg folyamatban lévő ügyekről, ezért véget vethetne a magas rangú tisztviselők és törvényhozók ellen épp érvényben lévő bírósági pereknek. Kérdéses a hatása azokra az ügyekre nézve is, amelyekben már döntés született.

A Kongresszus ülései június 20-án lezárultak, azonban Santos a társadalmi elégedetlenség nyomására való tekintettel rendkívüli ülést hívott össze egy nappal később, amelyen kijelentette, hogy nem fogja jóváhagyni és kihirdetni sem az Igazságügyi Reformot. “Nem volt könnyű döntés, de az igazságszolgáltatás jó egészsége és a kompromisszumunk az átláthatóság mellett, valamint a korrupció ellen mindek felett áll.” – mondta akkor az elnök, noha az ország alaptörvénye szerint nem vétózhatja meg az alkotmányos reformokat, sőt egyes szakértők szerint az ilyen típusú reformok hatályba lépéséhez még az aláírása sem szükséges. Amellett, hogy az elnök népszerűsége közvélemény-kutatások szerint 16 százalékot esett, a botrány miatt, válságba került a Nemzeti Egység (Unidad Nacional) elnevezésű kormánykoalíció is.

A 2010-es elnökválasztás második fordulójában létrejött pártszövetség, gyökerei 2006-ra Uribe kormányzásának idejére tehetőek. Jelenleg négy nagy párt formálja a Nemzeti Egységet, a Nemzeti Egység Társadalmi Pártja (Partido de la U), a Kolumbiai Konzervatív Párt (Partido Conservador Colombiano), a Kolumbiai Liberális Párt (Partido Liberal Colombiano), a Radikális Változás Pártja (Partido Cambio Radical), valamint a Zöld Párt (Partido Verde).

Míg a választás idején a sok pártos koalíció győzelmet ért az elnöknek, a kormányzás éveiben nagy kihívássá vált a szövetség összetartása. A Kongresszus csaknem 90 százaléka a koalíció kezében van, ezért keltett feszültséget az elnök döntése a reformmal kapcsolatban. Elemzők szerint a kormány politikai mélypontját éli, melynek oka az említett kudarcon kívül még a közbiztonság és az egészségügy területén való gyengélkedés.

Santos FARC (Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői) elleni sikereit Uribe kormánya alatt érte el belügyminiszterként, elnökké választása után folytatódtak a gerillát bénító műveletek, megölték Alfonso Canót, a gerillák parancsnokát és Mono Jojoy-t a FARC katonai vezetőjét is, a várt gyengülés helyett azonban az utóbbi fél évben egyre több akciót valósítanak meg. Májusban például levegőbe repítették Fernando Logrońo volt belügyminiszter autóját.

Sárba tiport semlegesség

Cauca megyét például már többször érte gerillatámadás, az eddigi legnagyobb pusztítást a tavalyi merényletek okozták Toribío településen, ahol összesen két ház maradt épségben egy robbanássorozat után.

Ennek köszönhetően a kormány megnövelte a hadsereg jelenlétét a térségben. Egy-egy gerilla akció után hasonló a forgatókönyv, az elnök és miniszterei kimennek a helyszínre, minisztertanács alakul, hogy biztosítsák a kabinet autoritását.

A legutóbbi FARC-akció után is ez történt, azonban Toribío lakói, a nasa, paes, és guambiano törzshöz tartozó indiánok, kijelentették, hogy nem kérnek a kolumbiai hadsereg jelenlétéből, sem a gerillákéból.

A folyamatos tüntetések mellett az elmúlt héten több száz indián megpróbálta kiűzni a faluhoz közeli bázison állomásozó katonákat, az incidens vége egy indián halála és több megsérülése lett. Közben a környező hegyekben lévő gerillákat is el akarták űzni, sikertelenül. Az elnök a gerillákat okolja a történtekért, és egy e-mailre hivatkozik, amelyben a FARC egyik parancsnoka olyan propagandáról ír, amellyel elérik, hogy az nasák lázadjanak a hatóságok ellen.

A Kolumbiában élő indián közösségek hiába voltak semlegesek a FARC, az ELN (Nemzeti Felszabadítási Hadsereg) vagy más félkatonai csapatok és az állam közötti konfliktusban, egyik fél sem tartotta tiszteletben ezt az álláspontot. A kormány a gerillák támogatásával gyanúsítja az őslakos közösségeket, míg a partizánok továbbra is robbantanak, gyilkolnak a területeiken.

Cikkünk nem itt nem még nem ért véget, ha kíváncsi Santos elnök válaszlépéseire, kattintson a folytatáshoz!

Cauca északi része a gerillaszervezet fennmaradását biztosító drogszállítmányok útvonalának fontos pontja, a környező hegyek pedig a gerilla harcmodor számára ideálisak, ezért Timochenko emberei nem fognak visszavonulni a területről. Nincs könnyű helyzetben Santos kormánya, mert ha nem tesz eleget az indiánok kérésének, akkor az a gerillákkal szembeni gyengeségét fogja mutatni, a haderő növeléséről pedig már bebizonyosodott, hogy nem járható út. Ráadásul, ha továbbra sem veszi figyelembe a nasák kérését azzal a Nemzeti Indián Szervezet szerint megsérti az Egyesült Nemzetek Indián Népek Jogairól Szóló Nyilatkozatának 30. cikkét, amely szerint az őslakosokkal kell konzultálni, ha a területeiken katonai akciót akarnak végrehajtani.

Betegeskedő egészségügy

Az 1993-as törvény alapján az egészségügyi szektor az ún. egészségügyet támogató cégek (EPS) kezébe került. A törvényt szerint támogatásokat hoztak létre, hogy fedezzék a szegény rétegek ellátását. 1993 előtt a rendszer nagyon egyenlőtlen volt, 73 százalékban a gazdagokat szolgálta és a szegényeknek csak 16 százaléka juthatott ellátáshoz. A jelenlegi mérések szerint azonban mára mindkét réteg nagyjából egyenlő mértékben fér hozzá a szolgáltatásokhoz. Itt keletkezik az első nagy probléma, hogy a kereslet túllépi a kínálatot.

A ’90-es években a biztosítással rendelkezők száma a lakosság 20 százaléka volt, míg napjainkban ez 92 lett. A második gond, a szektor súlyos alulfinanszírozottsága. A kormány 28 milliárd pesót költ az egészségügyre, ami egy emberre lebontva 600 ezret jelent, a plusz költségeket a lakosság fizeti a rendszeren kívül. A válság már évek óta tapasztalható, de a hetekben akkor vált még súlyosabbá, amikor néhány EPS kiszállt a piacról gazdasági nehézségekre hivatkozva. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szektor nem mentes a korrupciótól sem.

Santos válaszai

Az elnök Kongresszusi ülést megnyitó beszéde meglehetősen barátságos hangvételűre sikerült. Az utóbbi hetek incidensei után az elemzők többsége a kormánykoalíció válságát emlegette, Santos a bizonytalanság eloszlatása véget hangsúlyozta a kormányzat összetartását. “Azoknak, akik szétválasztva akartak minket látni bizonyítjuk, hogy továbbra is egységesek vagyunk, és amikor egységben vagyunk, Kolumbiát semmi sem állíthatja meg” – mondta, majd kitért az ország gazdasági növekedésére, a munkahelyteremtés és a lakhelyteremtés területén elért eredményekre.

Az elnök nagy hangsúlyt fektetett a közbiztonságra, véleménye szerint az elmúlt két évben sikerült a FARC gyengítése, csaknem eljutottak a marihuána ültetvényeikig, és kiűzték őket a történelmi menedékhelyeikből, ezekre eddig még nem volt példa. Az utóbbi hetekben eszkalálódó erőszak azt bizonyítja, hogy a gerilla által lebonyolított kereskedelem folyosóját elvágták. Santos kiemelte, hogy év elején ötezer katona csatlakozott a kolumbiai hadsereghez és a kormány továbbra is a maximális katonai erőt fogja bevetni a paramilitáris szervezetek elleni harcban. Hozzátette, hogy a fővárosban 18 százalékkal csökkent az emberölések száma.

Drasztikus intézkedéseket hirdetett a közegészségügy megmentésére, amelyek között szerepel egy határozat kiadása, ami megteremti majd annak feltételeit, hogy az EPS-ek továbbra is működhessenek, de sok ilyen cég el fog tűnni. “Ez a határozat arra kötelezi majd az EPS-eket, hogy tőkésítsenek és emeljék a szolgáltatások színvonalát. Ami azt jelenti, hogy sok el fog tűnni, csak azok maradnak, amelyek pénzügyileg stabilak és képesek teljesíteni ezeket az alapkövetelményeket.” A kormány 1,2 milliárd pesót invesztál a szektorba a következő két hónapban. Az egészségügy minisztérium ellenőrzési feladatát megnövelik. A megnyitó alkalmával tisztújítás is történt, a Szenátus élére Roy Barrerast, a Képviselőházéra pedig Augusto Posadát nevezte ki Santos, mindketten az “U” párt tagjai. A botrányos igazságügyi reform után elkerülhetetlen volt a személycsere.

Régi konfliktusok

Az említetteken kívül még van egy csata, amelyet meg kell nyernie Santosnak, ha 2014-ben második mandátumot akar szerezni. Ez pedig nem más, mint az ex-elnökkel, Álvaro Uribével való viszony, ami az utóbbi időben meglehetősen elmérgesedett. Nehéz eldönteni, hogy a pártfogóból pontosan mikor lett trónkövetelő, de a twitter üzeneteiről is híres volt elnök a cyber kritikát hátrahagyva most  Puro Centro Democrático néven ellenzéki koalíciót alapított Santos kormányával szemben, a 2014-es választásra készülve. Uribe több téren is kritikákat fogalmazott meg, melyek a gazdasági fejlődés lassulása, a FARC-al való tárgyalások, a külkapcsolatok, és a szociálpolitika. “A PCD egy olyan politikai lehetőségként jön létre amely a demokratikus biztonságnak a befektetők bizalmának és a szociális kohéziónak a védelmére törekszik” – írják a honlapon. 

A kolumbiai nem az első eset, hogy az elnök és ex-elnök vagy a párton belüli legfőbb támogatója közötti viszony zátonyra fut. “Az ex-elnökök olyanok, mint a régi kínai vázák: mindenki tudja, hogy értékesek, de senki sem tud mit kezdeni velük” – idézi a Sin Embargo mexikói újság Moisés Naim venezuelai elemzőt.

Mexikóban Kolumbiához hasonló volt a helyzet. Vicente Fox noha eleinte nem, de később mégis támogatta Felipe Calderón kormányra kerülését, végül pedig az egyik legnagyobb kritikusává vált. Míg Foxot valószínűleg kizárják a pártból, addig nem lehet tudni, hogy a most leköszönő elnök, Calderón mennyire lesz a PAN meghatározó személyisége a jövőben, most azonban Josefina Vázquez Motát vádolja a választások elvesztésével, ami még belső vitákhoz vezethet.

A másik példa Argentína, ahol a peronizmus megoszlik a jelenlegi elnök, Cristina Fernández de Kirchner és ex-elnök férje Néstor Kirchner által képviselt irány, a kirchnerizmus követői és a tőle elhatárolódó peronisták között. Fernández legnagyobb kritikusa a szakszervezeti mozgalom feje, Hugo Moyano, aki 2003-ban és 2011-ben támogatta Kirchneréket azonban mára már olyan kijelentéseket tesz, hogy “Mazohista lennék, ha újból Cristinára szavaznék.” 

A legaktuálisabb példa Paraguay. Fernando Lugo ex-elnök nagy szövetségese Federico Franco jelenlegi elnök volt, aki 2008-ban a választások után azonban a legnagyobb ellenfelévé vált. Néhányan Lugo eltávolításában is az ő közreműködését sejtik, kétségtelen, Franco nagy hasznot húzott az egy hónappal ezelőtt történtekből.

Nem valószínű, hogy Kolumbiában megismétlődne a paraguayi példa, noha Uribe mozgalmával a jelenlegi kormánynak számolnia kell. A PCD sikere azon is múlik, hogy a most meglehetősen sokszínű kormánykoalíció megőrzi-e az integritását és a Santos által beharangozott intézkedések tényleg gyógyírként szolgálnak-e a problémákra.

Balla Zsuzsa

Felkapott hírek

Friss hírek

Egy pillanat alatt felpezsdült a politikai élet Olaszországban

Azonnali és élénk belpolitikai mozgást indítottak el Olaszországban a "döntetlennel" végződött tartományi választások, amelyek után a baloldali kormányerő, a Demokrata Párt (PD) a migrációs törvények eltörlését szorgalmazta, a régiók többségét vezető jobboldali koalíció pedig - Matteo Salvinivel az élen - a gazdasági döntésekbe való bevonást sürgette a kormánytól.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás