Óceánközi csatornát építene Nicaragua

Nicaraguában a parlament egyhangúan elfogadta az óceánközi csatorna építéséről szóló törvényt. A terv azonban gazdasági és környezetvédelmi szempontból is vitatott.

A nicaraguai parlament 92 képviselője közül 85 elfogadott egy törvényt az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő csatorna építéséhez. Daniel Ortega elnök júniusban nyújtotta be, a Nicaraguai Óceánközi Nagy-csatorna Jogi Keretéről szóló törvényjavaslatot és a Nicaraguai Nagy Csatorna Hatóság felállításának tervét.

Az ellenzék támogatta a kezdeményezést, noha ellenérvek is felszínre kerültek. Pedro Joaquín Chamorro a Nicaraguai Demokratikus Koalíció(BDN) képviselője szerint “a projekt költségeinek és a természeti veszélyeinek nagyságát csak akkor lehet majd megismerni, ha az útvonalak megvalósíthatóságáról és a rá vonatkozó környezeti hatásról technikai vizsgálatokat végeztek…”

A BDN másik képviselője, Eliseo Núńez Morales azzal érvelt, hogy habár a csatorna impulzust adhatna a gazdaságnak, a társadalmi fejlődésnek nem tenne eleget, mert a nicaraguai oktatási mutatók még mindig a közép-amerikai átlag alatt vannak.

Wilfredo Navarro képviselő szerint a csatorna csaknem Közép-Amerika függetlensége óta dédelgetett álom. “Nem mondhatunk nemet egy álomra, főként, ha az az ország és a nicaraguaiak javát hivatott szolgálni.” mondta. Ugyanakkor hozzátette, hogy a jelenlegi világgazdasági válság miatt nem biztos, hogy elérik az elegendő pénz alapot.

A kormányzó Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) parlamenti frakciójának elnöke, Edwin Castro szerint a beruházás Nicaragua gazdasági és társadalmi fejlődését is előmozdíthatja.

“Kis gazdaság a miénk, de nincs olyan nagy vállalkozás, amely nem egy álommal kezdődött volna….a szandinista kormány állja a népnek tett ígéretét-“ mondta Xichilt Ocampo kormánypárti képviselő a vitán.

A kormány úgy számol, hogy a csatorna 250 ezer tonnás hajók átkelését is tudná biztosítani szemben a Panama-csatornával, amelyen a várható bővítés ellenére is, 110 ezer tonnás hajók úszhatnak át. Daniel Ortega elnök azt nyilatkozta, hogy nem céljuk Panamával versenyezni. Az ország vezetése 600 ezer munkahely megteremtését várja, hogy enyhítse a munkanélküliséget, ami hivatalos források szerint 30 százalék, más adatok viszont 50 százalékra teszik.

A megvalósítás 2019-re fejeződne be, helyszínként hat alternatívával számolnak, közülük az egyik a Nicaragua-tavat és a Costa Rica-i határhoz közeli San Juan folyót képzeli el lehetséges útvonalként. Az építés területét az állam kisajátítja és az ott lévő lakosságnak előreláthatólag kártérítést fizet. Az infrastrukturális beruházás 15 milliárd dollár lenne, és a természetvédelemre is körülbelül ennyit kellene fordítani. Szakemberek szerint a terv kivitelezése ezért akár a 20-30 milliárd dollárt is elérheti, kérdéses, hogy a kontinens egyik legszegényebb országának számító Nicaragua honnan fogja ezt az összeget előteremteni.

A Nagy Csatorna Hatóságot vezető Igazgatótanács tagjai egyelőre miniszterek lesznek, annak ellenére, hogy a tárgyalások során a vállalkozók kérvényt nyújtottak be, annak érdekében, hogy a magánszféra is képviseltethesse magát.

Avil Ramírez a Nicaraguai Amerikai Kereskedelmi Kamara (Amcham) elnöke szerint a kormány ezzel bebizonyította, hogy nem veszi figyelembe a magán szektort, holott a kivitelezés az ő feladatuk lesz, ezért tartották fontosnak, hogy közülük is részt vegyen valaki a projekttel kapcsolatos tárgyalásokon.

Ortega kormánya jelezte, hogy több ország is részt venne a csatorna építésében, befektetőként szóba jöhet Kína, Venezuela, Oroszország, Brazília, Dél-Korea, és Japán. Az állam a csatorna részvényeinek 51 a befektetők pedig 49 százalékát birtokolnák.

Balla Zsuzsa

Felkapott hírek

Friss hírek

Az orosz zsoldoshadsereg felemelkedése és bukása

Minden jel arra utalt, hogy a Wagner orosz katonai cég egy új valóság hírnöke, egy olyan valóságé, amelyben a vállalat zsoldoshadserege lehet a "lándzsahegy" egy új, agresszívebb orosz külpolitika élén. A Foreign Policy exkluzív riportja azonban rávilágít, hogy a Wagner jóval kevésbé befolyásos, mint amilyennek látszik.

Read More »

Pénz és remény nélkül tengetik életüket a dél-koreai fiatalok

Számunkra sem ismeretlen az a kifejezés, hogy valaki “ezüstkanállal a szájában született”. Ezen a metaforán elindulva, Dél-Korea fiataljai is eképpen fogalmazzák meg a társadalmi státuszukat, csak épp nekik a kevésbé szerencsésekre is van egy elterjedt kifejezésük: ők a “dirt spoon-ok”, azaz piszkos kanalak, míg a gazdag családok sarjai a “gold spoon-ok”, azaz arany kanalak. Ezek a fogalmak tehát ott is évtizedek óta léteznek, azonban az elmúlt években a politikai életben is jóval nagyobb visszhangot kaptak, aláásva Mun Dzse In dél-koreai elnök népszerűségét.

Read More »

Milyen alternatívái vannak a pálmaolajnak?

Ez egy igazi "csoda-termék", amelyet a cukrászattól az építőiparig szinte mindenütt használnak. Pálmaolaj-függőségünknek azonban a környezet látja kárát, lévén olajpálma-ültetvények létesítése céljából napi 20 hektárnyi esőerdőt tüntetnek el a föld színéről, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel a klímaváltozáshoz.

Read More »

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás