A régi gyarmatok menthetnék ki Portugália karavelláját

Pedro Passos Coelho kormánya a napokban töltötte be első hivatali évét. A portugál miniszterelnök azonban egy dél-amerikai körút miatt nem otthon ünnepelte ezt az évfordulót. Ez is mutatja, hogy Portugália a megszorításokon kívül egyéb stratégiát is választott arra, hogy kilábaljon a gazdasági válságból.

A portugál miniszterelnök, Pedro Passos Coelho a napokban dél-amerikai hivatalos útra ment, Peruba, Brazíliába és Kolumbiába, hogy részt vegyen a Rio+20 konferencián, valamint megerősítse a szubkontinens országaival való gazdasági együttműködést. A miniszterelnököt Paulo Portas külügyminiszter és egy ötvenfős, üzletemberekből álló delegáció kísérte. Passos Coelho a napokban ünnepelte első évét az ország élén.

Egy év mérlege

2011 márciusában lemondott José Sócrates miniszterelnök, miután a parlament nem szavazta meg a kormánya által javasolt megszorító csomagot. Portugália májusban kért és kapott 78 millió euró nemzetközi pénzügyi segítséget az Európai Unió (EU), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) alkotta triótól. Ebben a légkörben telt a június 5-én tartott előrehozott parlamenti választás. A  lakosság kevesebb, mint fele járult az urnákhoz s a végeredmény a  koalícióra lépő jobboldal győzelme lett, amely már a kampány során sem kertelt, kemény megszorításokat harangozott be. Akkor sokan gondolták úgy, hogy az új kormány valójában az IMF bábja lesz.

Passos Coelho hivatalba lépésekor a kabinet létszámának csökkentésével kezdte intézkedéseit. Az elmúlt évben a kormány legdrasztikusabb lépései azonban a magánszférában a napi fél órával megnövelt munkaidő, a 13-14. havi juttatások csökkenése, az 1000 euró feletti nyugdíjak esetében pedig a 13-14. havi járandóságok megvonása volt. Csökkentették a munkaszüneti napok számát, sok termék áfakulcsát a maximálisra emelték. A nemzetközi segélycsomaghoz kötött program a 2011 és 2014 közötti időszakra terjed ki, és a megítélt összeg egyes részleteinek folyosítását a hitelezők hármasa az előre meghatározott periódusonként történő felülvizsgálatok eredményeihez kötötte.

A mentőcsomag negyedik részletét idén június elején hagyták jóvá a nemzetközi intézmények, akik elégedettségüket fejezték ki a gazdasági reformprogram menetével. A portugál gazdaság helyreállását 2013-ra prognosztizálják a szakemberek, noha 2012-ben 3 százalékos recessziót mutat. A munkanélküliségi ráta 15 százalékra emelkedett, és az új kormány első éve alatt 150 ezren emigráltak külföldre munkaszerzés reményében. A kedvezőtlen adatok összefüggésben állnak a közkiadások lefaragásával, és az általános adóemeléssel. Ennek ellenére a miniszterelnök latin-amerikai útjáról hazatérve pozitívan értékelte az elmúlt évet. “Ha néhány szempontból a dolgok jobban mennének az előrelátottaknál, és más kérdésekben rosszabbul az még nem jelenti azt, hogy nem a helyes úton haladunk és hogy az eredmények összességükben nem pozitívak, mint ahogy fontos, hogy történjen és ahogy a külföldi hitelezőink is rendszeresen elismerik.”

A növekvő munkanélküliséget “aggasztó társadalmi fekélynek” nevezte, amelyet orvosolni kell. Ugyanakkor azzal érvelt, hogy mindez az előző évek rossz intézkedéseinek és a túlköltekezésnek az eredménye. A jövő feladatai között a privatizáció megerősítését, az állam és adminisztratív reform folytatását, az igazságügyi reformot, a gazdaság finanszírozási forrásainak átalakítását, a növekedés, a versenyképesség és a munka feltételeinek megteremtését, valamint az egészségügyi rendszer fenntarthatóságának biztosítását sorolta fel.

Megújuló külgazdasági stratégia

A luzitánoknak a megszorítások mellett van egy másik tervük is arra, hogy kilábaljanak a válságból: a külgazdasági stratégia megújítása. Az ország diplomáciájának fő fókuszába mindig három térség került: az európai, az atlanti és a luzofón. A kormányprogramban megfogalmazott külgazdasági célok között szerepel a külső hitelképesség visszaszerzése, portugál termékek és márkák hirdetése külföldön, az export fellendítése és beáramló közvetlen külföldi befektetések ösztönzése. Külpolitikai értelemben ide tartozó célkitűzések: az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltött aktív szerepvállalás, a Maghreb-országok, a Mediterráneum és a Közel-Kelet eseményeinek a figyelemmel kísérése, a gazdaság-diplomácia megerősítése, valamint az EU-n belüli szerepvállalás növelése. Portugália számára fontos az Egyesült Államokkal és a feltörekvő országokkal való kapcsolat.

Lapozzon, és tudja meg, hogyan kívánja elérni külgazdasági céljait Portugália!

Mindezek mellett a stratégia kiemelt eleme a portugál nyelvű országokkal való kooperáció megerősítése, amelyet a volt gyarmatok fejlődésére szánt külső segély javításával, fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek bevonásával akarnak elérni. Egy olyan együttműködési politika kialakítása a cél, amely magába foglalja az üzletfejlesztést, a hitelezési és biztosítási rendszer javítását annak érdekében, hogy a cégek számára lehetőség nyíljon versenyképességük kihasználására. A Portugál Nyelvű Országok Közösségének (CPLP) megerősítése és közös gazdasági térré való átalakítása is a tervek között szerepel.

Ahogy a szomszédos spanyol kormány, úgy a portugál is nagy fantáziát lát volt gyarmataiban, annál is inkább, mert azok többségét nem érinti olyan súlyosan az eurózóna gyengélkedése, mint az Öreg Kontinenst. Portugália latin-amerikai kapcsolatai nem merülnek ki a Brazíliával fenntartott kapcsolatokban, de természetesen továbbra is volt dél-amerikai gyarmata a legfőbb partnere Latin-Amerikában, ami nem csoda, mert amellett, hogy az Európán kívüli portugál export fontos célpontja, az ibériai ország gazdaságának egyik legfőbb befektetője is, s míg a portugál gazdaság nagyságát tekintve a 38. helyen áll, addig a brazil a 6. legnagyobb a világon.

Peru és Kolumbia gazdasága is növekedésnek indult az utóbbi években, a portugál vezetés az ország stratégiai piacaként tekint rájuk is. Pedro Passos Coelho pozitívan értékelte a Latin-Amerikában töltött hat napot. A miniszterelnök Peruban kezdte az útját, Limában, a kormánypalotában három megegyezés született. A turizmus területén való együttműködésről szóló szerződést, konzuli együttműködési megállapodást és egy kulturális egyezményt is kötöttek.

Passos Coelho és kísérete egy üzleti találkozón is részt vett a Limai Kereskedelmi Kamarában, ahol arról számolt be, hogy a két ország közötti kereskedelem 67 millió dollár volt 2011-ben. Ollanta Humala perui elnök szerint Portugália és országa a megújuló energia, az infrastruktúra, a turizmus, a gyógyszeripar, az oktatás és a kultúra területein működhetnek együtt. Humala a hamarosan látogatást tesz majd Portugáliába, hogy további megállapodásokat kössenek.

Passos Coelho Peruból Brazíliába utazott, és részt vett a Rio+20 konferencián, ahol elmondta, mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket kormánya a zöld és kék gazdaság érdekében tett. Az utóbbi években a felhasznált elektromos áram 40-50 százalékát újrahasznosítható energiaforrásokból fedezték. Portugália az Európai Unió ötödik országa, ahol ezeknek a forrásoknak nagy súlyuk van az energia termelésben- derült ki a miniszterelnök felszólalásából, aki a portugál cégek környezettudatos technológiáiról is beszélt. François Mauriac írót idézve szólította fel a többi államot a cselekvésre: “Semmit sem ér az ember azzal, hogy meghódítja a Holdat, ha végül elveszíti a Földet.”

Brazília Portugália egyik fontos mentőöve a válságból való kilábalás rögös útján, így hát Passos Coelhót gazdasági érdekek is vezérelték riói útján, az eredmény pedig nem maradt el. A két állam aláírt egy egyetértési megállapodást a Brazíliába irányuló portugál olívaolaj szállítmányokról, amely lehetővé teszi annak kivételes vámkezelését. A jelenlegi brazil jogszabályoknak megfelelően az importált olívaolajat ki kell nyitni beérkezéskor mintavételezésre. Az egyezménnyel azonban a brazil hatóságok elismerik a portugál laboratóriumok által kiadott bizonyítványokat. Brazíliába a portugál olívaolajexport 55 százaléka irányul, 110 millió euró értékben.

Passos Coelho a Rio de Janeiro-i Kereskedelmi és Iparkamarában szervezett vacsorán felhívta a jelenlévő brazil kereskedők figyelmét az országban folyó privatizációs folyamatokra. “…szeretném megismételni, hogy a brazil tőkét nagyon szívesen látjuk.” – mondta. Majd néhány privatizációra váró céget is említett, köztük a portugál légitársaságot, a TAP-ot, a CTT nemzeti posta szolgáltatót, valamint az ENVC hajózási társaságot.

A dél-amerikai út utolsó állomása Kolumbia volt. A miniszterelnök nyomatékosította a portugál cégek szándékát abban, hogy Kolumbiában befektessenek. Juan Manuel Santos elnöktől kérte, hogy a szükséges feltételeket rugalmasabbá tegyék. Egy közös vállalkozói fórumon vettek részt, amelyen Passos Coelho azt is elmondta, hogy Portugália üdvözli Kolumbia Európai Unióval folytatott tárgyalásait a szabadkereskedelmi egyezményről, amelyet nemrég a felek Brüsszelben aláírtak, és ha azt az Európai Parlament is elfogadja, akkor októbertől léphet érvénybe (akárcsak Peru esetében).

A rendezvényen Juan Manuel Santos elnök kiemelte, hogy Kolumbia gazdasága a legstabilabb Latin-Amerikában, és a régió más országaival szemben mindig betartották a törvényes kereteket, valamint sohasem kérték a külső adósság újratárgyalását. A portugál üzletemberek főként a vasút, autóút, repülőterek kibővítése, olajvezetékek, bányák kiterjesztésében mutattak érdeklődést, ezekben az állami pályázatokban brazil és spanyol vállalkozók is érdekeltek. A látogatás alkalmával megtartották az első portugál hotel megnyitóját is, amelyet majd csak június végén adnak át. A Bogota központjában lévő épület a Pestana láncolat tagja, és a portugál gasztronómia termékeit is, mint a híres Pastel de Nata, vagy a portói borok, kínálni fogja a vendégek számára.

A Prébuild portugál vállalat egy ipari parkot létesít majd, ahol faáruk, kerámia és alumínium gyártásával fognak foglalkozni, előreláthatóan 250 millió dollárt fektetnek be a projektbe. Santos kormánya a főváros szegénynegyedeinek felszámolásába is be akarja vonni a külföldi vállalatokat. Jelenleg tucatnyi portugál cég tevékenykedik Kolumbiában. Az ibériai ország külföldi befektetései elérik a 16,7 millió dollárt, a jövőben ez a szám megnőhet, és akkor az ország a világ befektetőinek rangsorában a 40. helyre léphet. Ezzel szemben kolumbiai részről a befektetés nulla, a kolumbiai elnök perui kollégájához hasonlóan majd ősszel látogat az ibériai országba, hogy változtasson ezen az egyenlőtlenségen.

Lapozzon, és tudja meg, milyen lehetőségek rejlenek Afrikában és Ázsiában!

Akikre Portugália számíthat

Egyre nő azoknak a szakértőknek a száma, akik úgy gondolják, Portugália ex-kolóniái lehetnek leginkább az ország segítségére a válságban és a kormánystratégia is nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek az országoknak. Itt persze már nemcsak Brazília kerülhet szóba, hanem a CPLP több tagállama is, akik az utóbbi években gazdasági növekedést mutattak. Azt is meg kell jegyezni, hogy a dél-amerikai óriás már észrevette a portugál nyelvű afrikai országokban rejlő lehetőségeket, így több projektet is indított a térségben.

Nézzük először az afrikai országok közül a legígéretesebbet, Angolát. Az ország 1975-ben lett független, azonban ebben az évben kirobbant a 27 évig tartó polgárháború, amely tönkretette az ország infrastruktúráját. Az elmúlt évek gazdasági fejlődése a kőolaj világpiaci ára megnövekedésének köszönhetően indult be. 2006-ban az OPEC tagja lett és naponta 1,65 millió hordónyit termel ki. Az olajtermelés és az ezzel kapcsolatos tevékenységek a GDP 85 százalékát adják. További 5 százalékot jelent a gyémántexport.

A lakosság 70 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, de a földeknek mindössze 3 százalékát művelik meg. A munkanélküliség 26 százalék körül van és 36 százalékos a szegénység.  A gazdasági válság miatt csökkenő olajárak érzékenyen érintették az országot, ezért 2009-ben az IMF-felel készenléti hitelmegállapodást írt alá. 2011-ben azonban a kőolaj árának emelkedése ismét segített a költségvetési hiány lefaragásában. Angola nagy problémája, hogy élelmisze importra szorul, ami szintén a polgárháború hagyatékának tudható be. Az ország természeti erőforrásokban (réz, cink, gyémánt, kobalt, arany, urán) gazdag, noha ezek még kiaknázatlanok. Az Afrikai Gazdasági Perspektívák (PEA) által kiadott jelentés szerint 2012-ben a gazdaság 8,2 százalékos növekedése várható, az infláció pedig 13,5-ről 10 százalékra esik majd vissza.

Portugália a nyelvi, kulturális hasonlóság miatt kényelmesebb helyzetben van, amikor volt gyarmataival kell kereskedelmi kapcsolatot létesítenie. A BIC Bank elnöke, Mira Amaral úgy véli, hogy a portugál cégek nemzetköziesedésekor figyelembe kell venni a feltörekvő piacokat, köztük például Brazíliát vagy Angolát, de Kína és India felé is érdemes terjeszkedni a jövőben. Amaral szerint a portugál cégek már többet exportálnak Angolába, mint az USA-ba.

Az angolaiak ismerik-elismerik a portugál termékeket, az ital és élelmiszer-forgalmazó cégek jelen vannak az afrikai ország piacán. A szakember szerint a nehézséget a logisztikai költségek, a helyi közlekedés és szállítás jelenti, ami jóval magasabb a portugál árakhoz képpest. Másrészt az angolai kormány elvárja, hogy a befektetők ne csak a termelésre szorítkozzanak, hanem adjanak hozzáadott értéket Angola gazdasági növekedéséhez az üzleti feltételek és a szakképzett személyzet terén. Amikor egy cég befektet, amellett, hogy angolai partnert keres, a helyi munkaerőt is képeznie kell.

Az angolai cégek jelenleg még csak ingatlanokba fektetnek be Portugáliában. Az afrikai ország részéről jelenleg a Sonangol olajvállalat a legismertebb, mivel még nem alakult ki erős magánvállalkozói rendszer. Az országnak szüksége van gazdasága diverzifikálására, mert az olajtól való túlzott függés bizonytalanná teszi. Az angolai kormány jelenleg infrastrukturális fejlesztésekbe fogott és ezzel párhuzamosan privilegizált gazdasági övezeteket hozott létre adózási és pénzügyi ösztönzéssel, hogy vonzza a vállalkozókat.

Mozambikról a Portugál Befektetési és Külkereskedelmi Hivatal (AICEP) vezetője, Pedro Reis mondta, hogy a válságból való kilábalás egyik kulcsa lehet. Pedro Reis érvei az afrikai ország kedvező mutatói voltak, a bruttó nemzeti termék 12 millió dollár és az utóbbi években 7-8 százalékkal növekedett. A Nemzetközi Valutaalap szerint a következő években ez a növekedés fennmarad. 2008-tól Portugália megnövelte mozambiki befektetéseit, és 2010-ben már az ország fő beruházója lett. A következő tíz évben a 80 milliárd dollárt is elérhetik a magán- és állami beruházások, az építkezés, az energia, a gépek és eszközök, a turizmus, a logisztika és szolgáltatások, a mezőgazdaság és a fogyasztási termékek területén.

Bissau-Guinea hidat képezhet Portugália és Nyugat-Afrika között. Szakértők szerint a piac még érintetlen sok kiaknázásra váró dolog van, főként ipari ágon. “A kapuink nyitva állnak a portugál cégek fogadására, együtt fogunk dolgozni” – vélik az elemzők. Az ország belpolitikai állapota, a nemrég bekövetkezett puccs, hátráltatja a jövő reményeit.

A Zöld-foki Köztársaság elnöke, Jorge Carlos Fonseca a napokban járt Portugáliában, és egy interjúban a következőt mondta: “Sokkal hasznosabbak lehetünk Portugália számára, mint gondolná. Hasznosak lehetünk az afrikai piacokkal való híd létesítésében és nem csak ebben.”  Az interjúban Fonseca arról is beszélt, hogy a sziget gazdasága függ az eurózónabeli történésektől, a válság hatása már érződik az ingatlanpiacon és a turizmusban is. Az elnök szerint országa erősége mégis abban rejlik, hogy az utóbbi időben megszilárdult a demokrácia és párbeszédben vannak Afrikával, Európával és Amerikával is.

A portugál külpolitika másik iránya Ázsia, különös tekintettel Kínára. Peking felé könnyebb az út a régi gyarmaton, Makaón keresztül.

Az AICEP igazgatója, Pedro Reis májusban látogatott a térségbe, akkor a portugál privatizációs programot emelte ki, amiben Kínának is nagy szerepet szántak. “A privatizációnak megvan a saját tere, de a kis- és középvállalkozásaink népszerűsítésére is figyelnünk kell, mert azok teszik ki csaknem 90 százalékát a céges és gazdasági életünknek….” mondta. Azt is hozzátéve, hogy érdekük az agrár-élelmiszeriparon kívül több iparágban és kínai provinciával együtt dolgozni. A portugál pénzügyminiszter, Vítor Gaspar júliusban utazik Pekingbe, egynapos látogatásra, ahol részt vesz egy kínai és portugál bankároknak rendezett vacsorán.

Kelet-Timor lehet Ázsiában a portugál befektetések másik bástyája. A vállalkozók az agráriparban, az élelmiszer-feldolgozás, a halászat, turizmus, ásványianyag-források területén ruházhatnának be. Az országban jelenleg tevékenykedő két portugál nagyvállalat a Caixa Geral de Depósitos bank és a Portugal Telecom, amelynek leányvállalata a Timor Telecom.

Portugália számára tehát megvannak azok az irányok, amelyek felé léphet annak érdekében, hogy talpra álljon a gazdasági válságból, a már-már soknak tűnő lehetőség kihasználása a jövő függvénye.

Balla Zsuzsa

Felkapott hírek

Friss hírek

Még rosszabb munkanélküliségi adatot hozhat a jövő hét az USA-ban

A tegnap közzétett heti munkanélküliségi adat az Egyesült Államokban közel ötszöröse volt a korábban valaha regisztrált legmagasabb értéknek, de egyes vélemények szerint jövő héten még rosszabbra fordulhat helyzet. Egyes államokban annyira leterhelődtek a hivatali rendszerek, hogy a múlt héten leadott adatok még nem tartalmazzák az összes beadott kérelmet.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás