Ismét nagy eredmények nélkül zárult az Amerika-csúcs

Közös nyilatkozat hiányában zárult a hétvégi Amerika-Csúcs, a vitás pontok mögött régóta húzódó konfliktusok állnak. A vendéglátó kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos nyilatkozata szerint a résztvevők Kuba, illetve a Falkland-szigetek ügyében nem jutottak konszenzusra.

Az összamerikai értekezleten a kábítószer-kereskedelem elleni közös politika kapcsán történt a legnagyobb előrelépés. A kérdés a nyugati félteke minden országának kiemelt ügyei közé tartozik, melyre közösen keresnek megoldást. Az Infolatam értesülései szerint az Amerikai Államok Szervezete (OAS/AÁSz) más nemzetközi szervezetekkel karöltve fogja kidolgozni az új irányvonalat, ugyanis a latin-amerikai államok többsége hajlandó lenne az Egyesült Államok által képviselt zérótolerancia-elven lazítani, s visszavenni a “frontális támadásból”.

Mindenki Kubáért

Egészségügyi állapotára hivatkozva a csúcstalálkozón nem volt jelen Hugo Chávez venezuelai elnök, őt külügyminisztere, Nicolas Maduro helyettesítette. Haiti, Ecuador és Nicaragua vezetői sem vettek részt a kétnapos konferencián, utóbbi kettő már korábban jelezte, hogy Kuba meghívása nélkül “rájuk se számítsanak”. Egyes tudósítások szerint Chávez és ecuadori kollégája, Rafael Correa is Kubában volt, valamint Daniel Ortega nicaraguai elnök pedig otthon maradt kifejezve a Havanna iránti szolidaritását.

A latin-amerikai országok szerint valóban több politikai és társadalmi nyitásra van szükség Kubában, azonban abban is egyetértenek, hogy ez nagyrészt Washington Kuba-politikáján áll vagy bukik, ugyanis a régió nagy előrelépésekre számítana az embargó enyhítése vagy feloldása esetén. Azt is támogatják, hogy a karibi szigetország is vegyen részt a következő, 2015-ben Panamában rendezendő Amerika-csúcson.

Azonban nem csupán Kuba, hanem a Falkland-szigetekkel kapcsolatos argentin érdekek terén is ellentétes álláspontot képviselt a latin-amerikai államok egységével szemben az USA és Kanada.

Kilépve Washington árnyékából

Ez a két vitás nemzetközi kérdés is megvilágítja az utóbbi évek fordulatát az Amerika-közi kapcsolatokban. Csak, hogy néhány példát említsünk, ott vannak azok a regionális integrációs törekvések, melyekbe az Északi Kolosszust meg sem hívták: az Unasur (Dél-amerikai Nemzetek Uniója) vagy a nemrég alakult CELAC (Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége), emellett Kína, Oroszország és az Európai Unió partnersége is alternatívát, a Washingtontól való függés csökkentését jelenti, illetve Brazília súlya is évek óta emelkedik, s az Egyesült Államok még most is azon gondolkozik, milyen stratégiai partnerséget kellene kialakítani a déli óriással.

Továbbá a megerősödött latin-amerikai demokráciák vezetőinek sem kell most már feltétlenül az USA támogatásával bírniuk pozícióik elnyerése vagy megtartása végett. Tehát az 1822-ben deklarált “Amerika az amerikaiaké!” Monroe-elv javarészt idejét múlttá, illetve fenntarthatatlanná vált.

Az USA térségbeli helyzetét talán az is súlyosbíthatja, hogy Barack Obama amerikai elnök a hétvégi csúcson sem állt elő kézzelfogható regionális együttműködési tervvel vagy hosszú távú stratégiával. Egyedül a szervezett bűnözés elleni közös fellépés terén jutottak egyezségre az államok.

Többek között Dilma Rousseff brazil elnök is egyenrangú párbeszédet, a szövetségesi rendszer megerősítését kérte Washingtontól. Obama erre szélesebb gazdasági együttműködést ígért, ugyanis a latin-amerikai piacok egyre fontosabbak az USA termelői és gyártói számára is, valamint Latin-Amerikának továbbra is az Egyesült Államok az egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere. Ezt bizonyítja, hogy az ülésen körülbelül 600 üzletember is részt vett az első alkalommal megrendezett kísérőrendezvény, a “Vállalkozók Amerikai Csúcsának” keretében.

A kereskedelmi kapcsolatokat érintően napirenden szerepelt a protekcionizmus kérdése is, mellyel kölcsönösen vádolja egymást a nyugati félteke északi és déli része. Rousseff szerint Latin-Amerikának meg kell védenie magát a fejlett országok árfolyam- és kereskedelempolitikájával szemben: a valuták leértékelése, valamint a költségvetési kiigazítást nélkülöző expanzív monetáris politika ugyanis rontja a fejlődők és feltörekvők exportjának versenyképességét.

Az utóbbi időben azonban egyes latin-amerikai országok – mint Brazília és Argentína – kereskedelempolitikája más térségbeli államokra is negatív hatással van. Argentína ellen már panaszt nyújtottak be a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) az USA vezényletével, a február 1-jén életbe lépett előzetes engedélyeztetési eljárásban megnyilvánuló importkorlátozó intézkedése miatt; míg Brazíliának Mexikóval alakult ki nézeteltérése, miután előbbi korlátozta a Mexikóból származó gépkocsiimport mennyiségét.

Így a latin-amerikai egységen is van még csiszolnivaló, bár az utóbbi időben számos tanújelét adták annak, hogy egymást erősítve közösen is fellépnek az előremozdulás érdekében. Washingtonnak is felül kellene vizsgálnia már végre a Latin-Amerikát mindig kispadra ültető politikáját, hiszen az általa hagyott vákuum kitöltésére számos jelentkező akadt eddig is.

Solti Ágnes

Felkapott hírek

Friss hírek

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás