Dilma Washingtonban: egy hullámzó barátság újabb fejezete

A két nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és Brazília vezetőinek találkozójára került sor a napokban Washingtonban. A kétoldalú együttműködések erősítése mindkét ország érdeke, bár az USA számára Brazília nyitása Kína felé még inkább sürgetővé teszi a dél-amerikai országgal kapcsolatos politikájának átgondolását.

Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke hétfőn a Fehér Házban fogadta brazil kollégáját, Dilma Rousseffet, hogy találkozójukkal megerősítsék az országaik közötti kétoldalú együttműködéseket többek között a kereskedelem, az energia és az oktatás terén. A kétoldal egyeztetésen szó esett külpolitikai kérdésekről is, a Kubával és Iránnal kapcsolatos eltérő nézőpontokról – számolt be az Infolatam

A Fehér Ház hivatalos közleménye szerint Rousseff – aki megválasztása óta először tett hivatalos látogatást amerikai kollégájánál – és Obama kihasználta az alkalmat arra is, hogy elemezzék a különböző területeken elért eredményeket. 

A csúcstalálkozó egyes elemzők szerint az USA számára lehetőség arra, hogy átgondolja eddigi az egyre jelentősebb gazdasági erővel bíró déli ország irányába tanúsított hozzáállását. S azt is, hogy Nagy-Britanniához hasonlóan támogassa Brazília régóta dédelgetett álmát, vagyis az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó helyének elfoglalását.

Társak vagy riválisok?

Az USA hosszú évtizedeken keresztül számított a jelenleg a világ hatodik legnagyobb gazdaságával rendelkező Brazília első számú kereskedelmi partnerének, azonban a helyzet megváltozott, a dél-amerikai országnak jelenleg Kína jelenti az export terén a fő célországot.

Brazília gazdasági erejét, az abban rejlő lehetőségeket mi sem mutatja jobban, mint hogy alig egy évtizede még az általános latin-amerikai problémákat osztva, a brazil kormány is hiperinflációval és bizonytalan politikai felépítménnyel küzdött. Napjainkra az ország adja a dél-amerikai kontinens GDP-jének 40 százalékát, a feltörekvő gazdaságok nemzetközi szervezetének, a BRICS-nek a tagja (Oroszország, Indía, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság mellett), és aktívan keresi szerepét olyan szervezetekben, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap.

Egyes vélemények szerint a BRICS feltörekvése intő jel az USA számára, hogy komoly stratégiai partnerként tekintsen Brazíliára, úgy ahogy Indiára is. „Brazília rendkívül fontos szerepet tölt be a világszínpadon mind gazdasági, mind politikai szempontból, és sok brazil gondolja úgy, hogy Obamának és az Egyesült Államoknak komolyabban kellene vennie őket”mondja David Fleisher, az Universidade de Brasília politológusa.

Moises Naim, a Canegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért (Carnegie Endowment for International Peace ) képviselője szerint az Egyesült Államoknak egy 20-30 évre szóló kapcsolat stratégiájának kidolgozásán kellene gondolkodnia Brazíliával kapcsolatban, ahelyett, hogy „tétlenül nézi”, ahogy a dél-amerikai ország Kínához és a BRICS többi tagjához közeledik. 

Michael Shifter, az Amerika-közi Párbeszéd (Diálogo Interamericano) elnöke szerint „bizonyos szinten Brazília regionális szintű ereje megkérdőjelezhetetlen. Dél-Amerikában különösen jelentős a befolyása, míg az Egyesült Államok politikai jelenléte csekély és kevésbé aktív”. 

Bár az USA elismerte Brazília utóbbi években elért fejlődését, még mindig kétségeik vannak afelől, hogy a brazil kormány képes lesz-e élni lehetőségeivel. „Az egész világ tisztában van azzal, hogy mi vagyunk a két legnagyobb és legsokszínűbb demokrácia, a leghatalmasabb gazdasággal a féltekénken. De amiről nem szabad megfeledkeznünk, éppen amiatt, mert demokráciák vagyunk, az a különleges kötelességünk, hogy megvédjük értékeinket”nyilatkozta Hillary Clinton. 

Ezzel az amerikai külügyminiszter arra utalt, hogy az előző brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva megpróbálta a közvetítő szerepét magára vállalni Iránnal szemben olyan feltételek mellett, amelyek Washington számára gyengítették a közel-keleti ország elszigetelésére irányuló nemzetközi törekvéseket. Bár Rousseff már nem követte elődjét, azonban a jelenlegi brazil kormány továbbra sem ért egyet, és nem támogatja az amerikai külpolitikát Szíriával és Iránnal szemben. 

A két ország belpolitikai helyzetének különbözőségét mutatja, hogy Rousseff és Lula mindketten a baloldali (munkáspárti) értékeket képviselő pártból kerültek ki, amelyek az USA számára bizalmatlanságot keltettek, a republikánusok némi szkepticizmussal kísérték figyelemmel a déli országban történő változásokat.

Napirendi kérdések

1. Energiapiaci befektetések

Az USA élénk érdeklődést tanúsít a brazil energiapiaci befektetések iránt, hiszen napjainkban a folyamatosan emelkedő üzemanyagárak érzékenyen érintik az amerikai polgárokat is. 

Az Obama-adminisztráció tárgyalásokat kíván folytatni arról, hogyan juthatna az Egyesült Államok fontos szerephez a brazil kőolajkitermelésben. Az ügy kényes voltát az amerikai Chevron olajcég elleni kártérítési per adja, ugyanis a brazil partoknál két tengeri olajszivárgás miatt a 22 milliárd dolláros kártérítés mellett bűnvádi eljárást is kezdeményezett a brazil államügyész a Chevron és a svájci Transocean cég vezető tisztviselői ellen.

2. Külpolitika

A gazdasági témák mellett Rousseff látogatását Washington arra is kiváló alkalomnak találta, hogy Brazília támogatását kérjék a nukleáris programja miatt Iránnal szemben alkalmazandó súlyosabb szankciók bevetésében.

A másik külpolitikai jellegű kérdés, mely szóba került: Kuba részvétele a Amerikai Csúcstalálkozón, melyre jövő hét végén kerül sor a kolumbiai Cartagena de Indiasban. Hivatalos brazil források szerint Rousseff a latin-amerikai országok többségének véleményét tolmácsolta Obamának, mely szerint a Cartagenában megrendezésre kerülő találkozó lesz az utolsó Kuba nélküli összamerikai csúcs.

Rousseff felrótta az Egyesült Államok által alkalmazott leértékelési politikát, mivel az rontja a brazil export versenyképességét külföldön.

3. Turizmus

A Reuters Hírügynökség szerint Egyesült Államok hajlandó arra, hogy a brazil állampolgárok számára megkönnyítse a vízumhoz jutás lehetőségét, hogy könnyebben utazhassanak az USA-ba. 

4. Katonai és stratégiai együttműködés

Brazília szeretné megerősíteni a katonai és stratégiai együttműködést Washingtonnal, amelyben azonban visszalépésként értékelték, hogy februárban az Amerikai Légierő megszakított egy fontos szerződéssel kapcsolatos eljárást a brazil repülőgépgyártó céggel, az Embraer-rel.

Szita Zsuzsanna

Felkapott hírek

Friss hírek

Jó esély van ma egy tőzsdei Fekete Péntekre

Tegnap közel 1.200 pontot esett az amerikai Dow Jones, annak ellenére, hogy az index napközben még próbálkozott az emelkedéssel. Az éjjel újabb negatív hírek érkeztek a koronavírussal kapcsolatban, így ma is -600 pontos nyitás várható, ráadásul jön a hétvége, ami tovább erősítheti a kockázatkerülést a piacokon.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás