Megújul hazánk Latin-Amerika politikája

Hazánk a globális külpolitikai nyitás mellett kötelezte el magát, amelynek keretében olyan távoli térségek felé is közeledne, mint például Latin-Amerika. Ezt bizonyítja az is, hogy a múlt héten többnapos Magyarország-Latin-Amerika Fórumot tartottak, amely több helyszínen fogadta a térség államainak különböző szintű képviselőit. A Külügyminisztériumban, a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Külügyi Intézetben tartott előadásokra hivatalos volt többek között Kolumbia alelnöke, de számos nagyköveten és a diplomáciai testület tagjain túl a gazdasági élet szereplői (cégek küldöttei, vállalkozók) és számos érdeklődő is.

Latin-Amerika: az esélyes esélyei

Latin-Amerika 21 millió négyzetkilométeren elterülő 33 országa, a maga körülbelül 600 millió lakosával világunk egyik meghatározó szeletét alkotja. Ugyan a globális GDP-ből csak nyolc, az ipari termelésből pedig csak öt százalékkal részesedik, ennek ellenére a jelenlegi válság idején nyújtott gazdasági teljesítménye révén fokozatosan előkelőbb helyet követel magának a nemzetközi porondon. Ezt erősíti az is, hogy a korábbi évtizedek politikai instabilitása után manapság szilárd demokrácia jellemzi a térséget, és egy-két kivételtől eltekintve (Kuba, Venezuela) nyugati értelemben vett piacgazdaság.

Ennek ellenére számos megoldandó feladat vár még a régióra, amelyeket a Külügyminisztérium tájékoztató anyaga is külön kiemel. A globális problémák közül a brazil esőerdővel való gazdálkodás kapcsán közvetlenül érinti a globális felmelegedés és a környezetvédelem problematikája. A közép-amerikai térség egyre súlyosabb kábítószer-kereskedelme a közbiztonságot és a fokozódó migrációt helyezi előtérbe különösen Mexikó és az Egyesült Államok esetében. De sok helyen számolni kell a szegénységgel és a munkanélküliséggel is, mint például Bolívia elhagyott vidéki területein.

A felemelkedés lehetősége adott. Mára több ország is a világ legfejlettebb vagy legnagyobb gazdaságai között szerepel, élükön a regionális vezető szerepet betöltő Brazíliával ? de ebbe a csoportba kívánkozik Mexikó is, amely szintén a G20-as csoport tagja. Dél-Amerika spanyol részén pedig Argentína és Chile töltheti be azt a szerepet, hogy a fejlett technológiákat átvéve, saját gazdaságukat modernizálva később szűkebb környezetüket is hathatósan segítik a fejlődés további útján.

Szakszervezeti vezetők egymás között

A fórum legrangosabb vendége kétségkívül a kolumbiai alelnök volt. Angelino Garzónt ennek megfelelően több helyen is fogadták háromnapos látogatásán. Kedden az Országgyűlés alelnöke és egyben a MAGOSZ (Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége) elnöke, Jakab István fogadta. Mindkettejükben az a közös, hogy amíg Jakab jelenleg is szakszervezeti vezető, addig az alelnök 22 évig volt az saját hazájában.

Jakab Magyarország mély latin-amerikai elkötelezettségét tolmácsolta a kolumbiai alelnök felé. Ez a törekvés azonban a világ többi része irányába is érvényes, részét képezi ugyanis annak az új magyar külpolitikai felfogásnak, amelyet a széleskörű nyitás jellemez. Ennek a nyitási politikának a fontosságát mások is megfogalmazták a héten. Érdek mind magyar, mind jelen esetben kolumbiai oldalról is fűződik a változáshoz. Magyarország külkapcsolatait kiterjesztendő, pénzügyi lehetőségeihez mérten szeretne minél több nagykövetséget és konzulátust létrehozni az egész világon, így a latin-amerikai térségben is. Kolumbia a külpolitika mellett főleg gazdasági téren fogalmazott meg reményeket a jövőt illetően.

A dél-amerikai ország még tavaly kötött szabadkereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal, amelynek alapja a két ország szoros szövetsége és érdekközössége a kábítószer-elleni harcban. Mivel az Európai Unió és az USA egymás versenytársai a nemzetközi színtéren, ezért az Unió is egyre inkább afelé hajlik, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait a latin-amerikai országokkal. Ennek a globális játszmának a részeként (amely kapcsán Kínát még nem is említettük), az EU-tag Magyarország mostanihoz hasonló kezdeményezései éppen kapóra jönnek az érintetteknek.

A kolumbiaiak európai, és többek között a magyarok latin-amerikai piacokra lépése minden érdekelt fél számára előnyökkel járhat. A dél-amerikai ország ezért reméli, hogy az Unióval kötendő szabadkereskedelmi megállapodás minél hamarabb életbe tud majd lépni, hazánk pedig újabb országgal köthet politikai és gazdasági megállapodásokat, amely a magyar külpolitika diverzifikációját nagyban szolgálja.

Diverzifikálódó külpolitika

A diverzifikáció fontosságát hangsúlyozta megnyitó beszédében Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára is. Ennek keretében Magyarország igyekszik minél több országgal felvenni a diplomáciai kapcsolatot, és minél több állammal politikai, gazdasági vagy kulturális egyezményeket kötni. Ily módon hazánk külkapcsolatai kevésbé lesznek függvényei egy-egy meghatározó térség (például az Európai Unió vagy a transzatlanti régió) döntéseinek. Mint fogalmazott, hazánk abból a megfontolásból szándékozik minél több ?működő barátságot? kötni és fenntartani, mert az a felismerés vezérli, hogy a mai világban az az ország lehet erős, sikeres és befolyásos, amelyiknek széles a ?baráti köre?.

Természetesen geopolitikai és történelmi okokból Magyarország mindig is szorosan fog kötődni Európához és annak államaihoz, a Külügyi Intézteben szervezett Latin-Amerika szeminárumra ezért kapott meghívást a visegrádi együttműködés három országa, Lengyelország, Csehország és Szlovákia is. A baráti gesztuson túlmenően a tény, hogy a latin-amerikai térséggel folytatott megbeszéléseken a visegrádi négyek együtt jelennek meg, további politikai jelentőséggel is bír, mivel azt sugallja, hogy a régió különböző országai szorosan együttműködnek, és külön alegységet képviselnek az Európai Unión belül.

Az Unió azért is fontos, mert számos latin-amerikai ország legfőbb gazdasági partnereként funkcionál. Németh Zsolt azt is hozzátette, hogy van még tennivaló egymás kölcsönös megismerése terén. Magyar részről határozott lépéseket jelentett be: több utazó nagykövetet terveznek küldeni olyan országokba, ahol nem működik állandó magyar képviselet, újakat nyitnának számos helyen, illetve külön a gazdasági témákkal foglalkozó szakdiplomatákat küldenek ki. Az első ilyen már meg is kezdte működését a brazíliai Săo Paulóban, mondta. Van hová fejlődni, mivel hazánknak csupán négy latin-amerikai országban van nagykövetsége: Argentínában, Brazíliában, Mexikóban és Kubában.

A diplomáciai testület aktivizálásán túl magas szintű parlamenti delegációk is meg fogják célozni a latin-amerikai térséget. Ennek részeként maga Németh Zsolt is a régióba látogat majd ősszel, de a külügyminiszternek is lesz egy májusi látogatása. Martonyi János a dél-amerikai kontinens három legmeghatározóbb államába, Argentínába, Brazíliába és Chilébe fog utazást tenni. Az első két ország gazdasági potenciálján túlmenően azért is fontos, mert alapító tagjai és tartópillérei a MERCOSUR integrációs szervezetnek. Chile pedig, mint újdonsült OECD-tag és legfejlettebb dél-amerikai ország lehet a magyar külpolitikai vonzó célpontja.

Új nagykövetségek kellenek

A külügyminiszter a már fentebb említetteken túlmenően a latin-amerikai magyar szerepvállalás arányát elemezte. Mint elmondta, hazánk külkereskedelmének csupán fél százalékát bonyolítja le egy olyan dinamikusan fejlődő régióval, amely a gazdasági válság ellenére is 4,5 illetve 4,3 százalékos növekedést produkált az utóbbi két évben. A térséggel folytatott szorosabb együttműködés ezért is nagy esélye az olyan kis országoknak, mint Magyarország.

Emiatt van szükség a Németh Zsolt által is említett képviseletek nyitására. Korábban a rendszerváltás és annak következményei miatt a közép-európai államok is saját magukkal vagy szűkebb környezetükkel voltak elfoglalva, mára azonban adott a lehetőség arra, hogy szélesebb perspektívában mozogjon többek között a magyar külpolitika is. Ehhez az Európai Unió is segítséget nyújt, például a Kolumbiát és Perut érintő szabadkereskedelmi megállapodások révén.

Külügyérünk további két fő célt fogalmazott meg a diplomáciai nyitást illetően: egyfelől a globális problémák (felmelegedés, ivóvízhiány, migráció) megoldásának hatékony eszköze lehet, másfelől pedig erősítheti a magyar pozíciókat a világ számos táján, úgy Latin-Amerikában, mint Ázsiában vagy a közel-keleti térségben.

Változó külpolitikai stratégia és a magyar diaszpóra

Szintén a Külügyminisztérium részéről Szesztay Ádám a magyar Latin-Amerika-politikai alapvetéseiről tartott előadást, amelyet a külpolitikai stratégia felvázolásával kezdett.

A magyar nemzeti érdekek nem korlátozódnak az ország szűkebb környezetére, Közép-Európára, hanem számos vonatkozásban jelen vannak szerte a kontinensen, de a világ többi részén is, így Latin-Amerika kapcsán is. A Németh Zsolt által említett külpolitikai nyitás és diplomáciai diverzifikáció eléréséért tett lépéseket (így magának a Magyarország-Latin-Amerika Fórumnak a megszervezését is) fel lehet fogni hazánk érdekének.

Ezen érdekek kiszolgálására tervezik meg azt a külpolitikai stratégiát, amelynek három fontos eleme van: bármiről is legyen szó, először az aktuális helyzetet vetik alá alapos tanulmányozásnak, megállapítják a tényeket, felmérik a lehetőségeket. Ezt követően a lehetőségek függvényében megfogalmazott kívánalmakat, elérendő célokat konkrét lépések követik, mint utolsó fázis.

Magyarország külpolitikai stratégiája azonban nem egy statikus, változatlan egész, mivel hazánkat a rendszerváltás óta ért kihívások hatására (például a NATO és EU-tagság) azt módosítani kellett. Antall József korábbi miniszterelnök három prioritást fogalmazott meg a magyar külkapcsolatok terén: a jószomszédi viszony kialakítását a környező államokkal, a nemzeti kisebbségek hathatós védelmét, illetve az euro-atlanti orientációt. Ezek a számos elérendő cél közül kiemelkedő olyan legfontosabb területek, amelyek a magyar külügyeket nagyban érinthetik és meghatározhatják. Napjainkra azonban ez annyiban módosult, hogy az első két kívánalom a regionális politika keretén belül egyesült, az euro-atlanti orientáció megmaradt, viszont harmadikként és új szereplőként a globális nyitás került be a külpolitikai stratégiába. A magyar-latin-amerikai kapcsolatok ez utóbbiba tartoznak.

A globális nyitás politikájának két dimenziója van, egy földrajzi és egy tematikus. A földrajzi értelemben vett nyitás során különböző országok, országcsoportok kerülnek felülvizsgálatra: lesz, ahol új követségeket kell nyitni (Latin-Amerika, a szubszaharai Afrika), máshol csupán a meglévő kapcsolatokba kell új lelket lehelni ? például Oroszország és Kína esetében. A nyitás tematikus vonatkozása inkább a globális kihívásokra fókuszál, és ennek megfelelően e dimenzión belül az egyes államoknál nagyobb szerepet kap az ENSZ. Egyik fő célkitűzés is pontosan az ENSZ-szel kapcsolatos: erősíteni kell a világszervezet primátusát és szerepvállalását a különböző nemzetközi konfliktusok, válsághelyzetek és katasztrófák helyszínein. Latin-amerikai vonatkozásként itt elég csupán a mexikói (és általánosságban a közép-amerikai) kábítószer-kereskedelmet, vagy a pusztító haiti földrengést említeni.

A konkrét, csak a latin-amerikai térséget érintő magyar politikát Szesztay időbeli sorrendben elemezte. Korábban csupán a kétoldalú, nagyköveti szinten aláírt, vagy a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal lefolytatott konzultációk, megállapodások szolgáltak hazánk és a térség közötti szűk kapocs gyanánt. Utóbbi szervezet gondoskodik arról, hogy a különböző magyar és latin-amerikai országok illetve cégek egymásra találjanak és befektetéseket eszközöljenek. Még a múlthoz tartozóként említette a külpolitikai stratégia hiányosságát, amiért Latin-Amerika alig került be a dokumentumba.

A jelent és a jövőt illetően már optimistább képet vázolt fel: a fórum megszervezésével párhuzamosan jelenleg is öt országgal zajlanak bilaterális kereskedelmi tárgyalások. A jövőben pedig Martonyi és Németh útja mellett a további, exportösztönző tárgyalásokat emelte ki.Ezek a tárgyalások a gazdaság, a tudomány, a kultúra és a diplomácia berkein belül is zajlanak. A kereskedelmi vállalatok és fejlesztési társaságok egymás közötti gazdasági-technológiai jellegű megbeszélésein túl a diplomácia a látogatások mellett a mostanihoz hasonló fórumok szervezésével tud segíteni. Kulturális téren pedig a magyar köztévé azon szándékát értette, amely szerint latin-amerikai filmhetet tartanának a jövőben.

A latin-amerika politikának van nemzetpolitikai leágazása is a térségben élő magyar diaszpórára tekintettel, akik zömmel pont a Martonyi által felkeresendő három országban, Argentínában, Brazíliában és Chilében élnek ? a három közül a brazíliai közösség a legnagyobb és legmeghatározóbb. A körülbelül 150-200 ezer fős latin-amerikai magyarság az amerikai, kanadai és izraeli közösségek után a legnépesebbnek számít. A Külügyminisztérium külön szerencsének tartja, hogy ez a már több generáció óta távol élő csoport a mai napig aktív és nem hagyja veszendőbe menni nyelvét, kultúráját és hagyományait. Ezt fenntartandó és erősítendő kívánják fejleszteni velük az oktatási és kulturális együttműködést.

Szesztay előadásának zárszavaként újból hangsúlyozta, hogy Magyarország új Latin-Amerika politikára törekszik, amely magas szintű szakértői és diplomáciai tárgyalások képében manifesztálódhat. Mivel hazánk saját méretéből fakadóan sem tud különbséget tenni kis és nagy országok között az utóbbiak javára, ezért a magyar külpolitika számára minden latin-amerikai állam egyaránt fontos.

Parlamenti együttműködés a tisztelet talaján állva

A magyar Országgyűlés részéről Tóth Gábor ismertette a magyar képviselőház és a latin-amerikai országok kapcsolatát. Új elemként és egyben célként fogalmazta meg a demokratikus értékek megerősítését a térségben, valamint a szegénység elleni küzdelmet is, amelyet a regionális és nemzetközi piacok megnyitása és fejlesztése egyaránt szolgálhat. Mint mondta, a latin-amerikai államok gazdag demokratikus hagyatékkal rendelkeznek már a függetlenné válásuk óta, amit tovább kell ápolniuk.

A parlamenti együttműködés terén a magyar Országgyűlés szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel és a szomszédos országokkal is például a határon túli magyar kisebbségek ügyében. A Nyugat-Balkánt illetően magyar törekvés az, hogy az érintett államok minél hamarabb EU-tagságot kaphassanak. Ezzel szemben, részben a nagy földrajzi távolság és a lazább kapcsolatok miatt a latin-amerikai parlamentekkel eddig csak a küldöttek, újabban országgyűlési elnökök szintjén valósult meg a kooperáció, de átfogó politikai együttműködés nem született. Szabad György, Áder János és Szili Katalin után e téren most Kövér Lászlón és Jakab Istvánon a sor már csak azért is, mert az eddig csupán egy-egy látogatás jutott olyan országokra, mint Argentína, Mexikó, Brazília vagy Chile.

Tóth a külpolitikai nyitás, a demokratikus értékek védelme mellett a békefenntartói feladatok, valamint a közös mezőgazdasági befektetések fontosságára hívta fel a figyelmet: előző a latin-amerikai térségben lehet hasznos, míg utóbbiból hazánk profitálhat. Előadását stílusosan a Benito Juárez elnök szájából 1867-ben elhangzott mexikói nemzeti mottóval (?Entre los individuos, como entre las Naciones, el respeto al derecho ajeno es la paz? ? Egyének és nemzetek között is az idegen jog tisztelete a béke) zárta.

Latin-Amerika helye a világban

Brazil részről a Fórum MKI-beli szemináriumán felszólalt Santiago Irazabal Mourăo, a brazil külügyminisztérium európai ügyekért felelős osztályvezetője is, aki a brazil külpolitikát elemezte. Véleménye szerint és az általános tapasztalatok alapján országa egyre inkább fajsúlyos szerepet játszik a nemzetközi porondon, ami annak is köszönhető, hogy gazdasága a hatodik legnagyobbnak számít a világon, és dinamikus növekedést produkál. Az utóbbi időben körülbelül 24 millió brazilt sikerült felemelni a mélyszegénységből, ami a középosztály lassú, de biztos megerősödését jelenti. További gazdasági vonatkozásként Mourăo megemlítette azt a meglepő tényt, amely szerint országában mára már több autó fut bioetanollal, mint benzinnel. Ebből két dolgot rögtön le lehet szűrni: Brazília remekül használja ki az etanolgyártásból származó adottságait, ugyanakkor a káros kibocsátás csökkentésével óvják a légkört is – igaz, az már kérdéses, hogy ennek mennyire esik áldozatául az amazóniai esőerdő.

A megváltozott nemzetközi helyzetből kifolyólag a korábbi kétpólusú világot egy multipoláris világ váltotta fel, amelyben a brazilok aktív szerepet kívánnak játszani úgy, hogy támogatják a többi demokráciát, és a nagyobb nemzetközi biztonság elérése érdekében és az erőegyensúly fejlesztése révén szerzett tapasztalataikat megosztják más nemzetekkel is.

A brazil külpolitika fő célkitűzései között Mourăo a hagyományos partnerekkel, valamint a szomszédos államokkal fenntartott kapcsolatok folyamatos fejlesztését, a globális hatalmi egyensúly fenntartását, a Kelet-Közép Európával folytatott gazdasági kapcsolatok felfuttatását és a különböző integrációs szervezetekben játszott szerep fontosságát említette. A MERCOSUR keretein belül az argentinokkal állnak szoros gazdasági kapcsolatban, hiszen a két ország nagyban meghatározza a dél-amerikai kontinens életét e téren. Az UNASUR-ban főként a kontinens kollektív biztonságának előmozdítása a legfontosabb, míg a tavaly alakult CELAC a jövőben a brazil remények szerint egyszer majd az Európai Unió méltó párja lehet. A legfontosabb nemzetközi szervezetként viszont az ENSZ Biztonsági Tanácsát nevezte, amelyben ideiglenes tagként ugyan, de kétszer is jelen volt Brazília: másodjára már úgy, hogy a BRIC-csoport többi állama (Oroszország, India és Kína) is képviseltette magát jelezve a feltörekvő gazdaságok egyre nagyobb politikai erejét.

Szűkebb régiünk szerepét a brazil annyiban méltatta, hogy rávilágított arra, hogy az elmúlt években megnyitott 20 új brazil nagykövetségből rögtön tízet Kelet-Közép Európában nyitott a dél-amerikai ország. Ezzel együtt a diplomaták számának növekedése kézzel foghatóan javíthatja azt az egyes országokkal kialakított bilaterális kapcsolatrendszert, amelyből Mourăo szerint mind Brazília, mind Magyarország profitálhat.

Az argentin külpolitikáról Alan Claudio Beraud, az argentin külügyminisztérium európai ügyekért felelős osztályvezetője tartott egy rövid előadást a Külügyi Intézetben. Elmondása alapján és kézenfekvő módon az argentinok számára a homlokterükben lévő regionális integrációkban való részvétel a fontos, így a MERCOSUR-ban, UNASUR-ban illetve a CELAC-ban betöltött meghatározó szerepük, amit maga az elnök, Cristina Fernández de Kirchner is szorgalmaz, erősít. Az integrációk azért is fontosak, mert a múltban létezett katonai rezsimek után mára a demokrácia uralja a latin-amerikai országokat és ez segít érvényre juttatni a nemzetközi jogot. 

Emellett azonban Beraud kiemelte, hogy a gazdag kulturális és történelmi hagyaték miatt Argentína mindig is szorosan kötődött Európához a függetlenség elnyerése utáni 19. és 20. században is.

Mára az argentin külpolitikának két feladatot kell ellátnia: a belső egység létrehozása után a világ minden országával minél jobb kapcsolatokat kialakítani, ami létfontosságú akkor, amikor az ország olyan bonyolult diplomáciai játszmában vesz részt, mint a Falkland-szigetek (Islas Malvinas) visszaszerzése érdekében a britekkel folytatott csörte során láthatjuk. A konfliktus kapcsán elomdta, hogy a dél-amerikai régiónak egységes hangja és érdekei vannak, hangsúlyozta tehát, hogy 1982-vel ellentétben mára a britekkel szemben már nem csak az argentinok állnak.

Beraud szerint ez a mostani egyértelműen Latin-Amerika évtizede az erős gazdasági fejlődés, a pozitív kilátások és az export robbanásszerű fejlődése miatt, így Argentína sokkal könnyebben vészelte át ezt a válságot, mint az Európai Unió.

Lapozzon, és tudja meg, milyen külkereskedelmi lehetőségeket rejt számunkra Latin-Amerika!

Lehetőségek tárháza

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) szervezésében került sor a kétnapos Magyarország-Latin-Amerika Üzleti Fórumra március 21-22-én. A konferencia első napján a köszöntőt hazánk részéről  Hidvéghi Balázs, az NGM helyettes államtitkára és Dobos Erzsébet, a HITA elnöke adta, majd Angelino Garzón kolumbiai elnök tartott nyitóbeszédet.

Az NGM-ben a külgazdasági és nemzetközi ügyekért felelős Hidvéghi bevezetőjében elmondta, hogy a kormány feltett szándéka arra ösztönözni a magyar kis-és középvállalkozásokat (KKV-kat), hogy nyissanak a latin-amerikai piacok felé. A kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatok mellett Magyarország számára a diákcsereegyezmények hagyományának továbbvitele is rendkívül fontos.

A kolumbiai alelnök a fórumot kihasználva “üzent” az Európai Uniónak, kérve az integráció tagjait, hogy vizsgálják felül az EU Latin-Amerika stratégiáját. Garzón jószándékú figyelmeztetése szerint, ha Európa tovább késlekedik a szabadkereskedelmi megállapodás ratifikálásával, úgy mások könnyen megelőzhetik Latin-Amerikában.

A latin-amerikai előadók közül elsőként az argetin külügyminisztérium befektetés-fejlesztésért felelős képviselője, Carlos M. Foradori mutatta be, hogy miért érdemes befektetni országában. Argentína előnyei között kiemelte a regionális integrációban játszott szerepét, valamint, hogy minden adottsága megvan a fenntartható gazdasági növekedéshez: képzett munkaerő, bőséges természeti kincsek, modern infrastruktúra. Foradori elmondta, hogy a 2001-es válság óta a latin-amerikai ország folyamatosan csökkentette államadósságát, miközben devizatartalékai is növekedtek. Argentínai a külföldi befektetőket a hazaiakkal egyenlő elbánásban részesíti, s leginkább a megújuló energia és a turizmus ágazatai várják a legtöbb befektetést.

A mexikói lehetőségekről Nathán Wolf Lustbader, a mexikói külügyminisztérium gazdaságösztönzésért felelős igazgatója tartott prezentációt. A The Economist brit gazdasági lap ún. feltörekvő piaci túlfűtöttséget mérő indexe (Emerging Market Overheating Index) szerint Mexikó előkelő helyet foglal el a latin-amerikai országok kontextusában (Magyarország azonban megelőzi Mexikót, míg Brazíliát és Argentínát gazdaságuk túlhevülésének veszélye fenyegeti).

A Goldman Sachs elemzőinek előrejelzése szerint 2050-re Mexikó lesz a világ 5-8. legnagyobb gazdasága, s az egy főre jutó GDP-je eléri majd a fejlett országok színvonalát. Ami a globális versenyképességi mutatókat illeti például ország most is jól szerepel például a BRIC-országokkal való összehasonlításokban, előnyei közé sorolhatjuk NAFTA-tagságát, valamint, hogy 12 szabadkeresedelmi egyezményének köszönhetően a világ 44 országának piacához fér hozzá. Mexikó számít Latin-Amerika legnagyobb exportőrének, kivitelének 82%-a iparcikk – elsősorban feldolgozóipari valamint petrolkémiai termék. Az észak-amerikai ország GDP-jének 5 százalékát fordítja infrastrukturális beruházásokra, amely szint meghaladja az OECD-átlagát. Ennek eredményeként az országban jelenleg 94 kisebb-nagyobb repülőtér található, ugyanakkor további fejlesztések szükségesek más területeken.

A NAFTA-tagság ellenére Mexikó továbbra is igyekszik megőrizni, illetve javítani saját versenyképességét. Ezt szolgálja egyfelől az az évi körülbelül 100 ezer mérnök, amely elhagyja a mexikói egyetemek padjait, másfelől pedig a kormányzati ösztönzés többek között az újonnan módosított, az ipari tulajdon védelmét célzó törvény (Ley de la Propiedad Industrial) és a szellemi tulajdonlást védő, szintén az idén frissített jogszabály (Ley Federal del Derecho de Autor). Hatásukra ma az országban egy vállalkozást jó esetben már mindössze kilenc nap alatt be lehet indítani

A 2000-ben megkötött szabadkereskedelmi megállapodás ellenére, a válság hatására 2009-ben visszaesett az Európai Unióval  – és így a Magyarországgal – való kereskedelem volumene. Bár az utóbbi időszakban emelkedő kereskedelmi volumenről árulkodnak a statisztikák. Wolf szerint hazánk és Mexikó kereskedelmében, win-win együttműködésében a közös pontok az autó-, mobiltelefon- és elektronikai ipar lehetnek.

Mexikó idén számos nemzetközi fórum házigazdája lesz, mint például a G-20, B-20 (mely az előbbi kísérő rendezvénye a nemzetközi üzletemberek részére) és Világgazdasági Fórum (WEF) Latin-Amerika Szemináriuma, amelyet idén áprilisban fognak rendezni a mexikói Puerto Vallartában.

Szintén mexikói részről az ország egyik nagyvállalatának regionális vezetője is képviseltette magát a Latin-Amerika Fórumon. Luis Gerardo González a CEMEX (Cementos Mexicanos) építőipari óriáscéget mutatta be, mint a világ egyik legnagyobb e téren tevékenykedő vállalkozását. A cég jelentős szerepet játszik számos ország építőiparában, így Kolumbiában, Venezuelában, Costa Ricában, de Egyiptomban is. Mivel 2005 óta a CEMEX a londoni székhelyű RMC-csoport tagja (készrekevert betonnal foglalkozó konszern), ezért fejlődésük még nagyobb lendületet kapott. Mára 2,3 milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le körülbelül száz országgal, amelynek felében a cégnek saját cementműve is van.

Európába az RMC-hez történő csatlakozásuk után törtek be. A Fórumra történt meghívásuk koránt sem volt véletlen, mivel a cég Közép-Európában elsősorban a visegrádi négy országban képviselteti magát tíz telephelyen, amik közül hat található Lengyelországban, kettő Csehországban, egy a szlovákoknál és szintén egy üzem van Budapesten 2006 óta. Ezek közül három emelkedik ki a kiépített kapcsolatok és a kedvező árai miatt: a budapesti, a krakkói és a brnói üzem.

Üzemszervezetükre a pilléres megoldás a jellemző, amik közül a legfontosabbak az üzletmenettel, valamint a szolgáltatásokkal foglalkozó területek. Emellett különböző programokat indítanak, amennyiben kedvező adófeltételekkel találkoznak, így például a cég profiljából fakadóan a környezetükben lévő infrastruktúrát fejlesztik. A jövőbe kedvező kilátásokkal tekintenek, mivel tavaly sikerült elnyerniük a környezetért legtöbbet dolgozó vállalkozásnak járó díjat. A befektetőket és jövőbeli üzleti partnereket tovább csalogatandó, González elmondta, hogy a jövőben tovább fogják fejleszteni az ipari eljárások és a pénzügyi terület innovációját, hogy még tovább fokozzák a CEMEX termelékenységét és versenyképességét.

A brazil gazdaság előtt álló lehetőségekről és kihívásokról a Brazil Fejlesztési Bank (BNDES) londoni irodájának vezetője, Jaime Gornsztejn adott ismertetőt, melyben elmondta, hogy Brazília az elmúlt évtizedekben – már egészen 1966-tól – mutatott átlagos növekedése megelőzte a világátlagot, az egyedüli kivétel az 1981-2003 közötti időszak volt, mikor 1,1%-kal elmaradt attól.

A bámulatos növekedés egyik pillére a társadalmi fejlődés volt, az elmúlt kormányok közös célja volt a jövedelemelosztás javítása, az abszolút szegénység csökkentése, a munkahelyteremtés. A gyorsan növekvő középosztály és az alacsonyabb jövedelmű családok bevételei emelkedtek, s a hitelezés is bővült, ezáltal nőtt a belső kereslet, s az ország által megtermelt GDP is. A növekedés alapja tehát a belső piac lett, s a brazil vezetés egyik fontos feladata a jövőben az, hogy a társadalmi bevonás erősítésével konszolidálja az eddigi növekedést.

A 2008-as válság és az európai adósságválság hatására Brazíliába egyre több tőke áramlott, s az előrejelzések szerint a következő időszakban is nőni fog a beruházási ráta, leginkább olaj- és földgázszektorban (ezek technológiai fejlesztésébe is), az infrastruktúra, valamint a petrolkémiai és elektronikai ipar, illetve a szolgáltatások terén is. A következő évek fejlesztési politikája a következő területekre is várja a beruházásokat: oktatás, egészségügy, lakásépítés, innováció. Az egyik legnagyobb célkitűzés az, hogy a hosszú távú befektetések finanszírozási forrásait bővítsék az iparban és az infrastruktúrában.

Gornsztejn szerint a brazil gazdaságpolitika alappillérei közé tartozik az inflációs cél követése (ma: csökkenő természetes ráta), a stabil költségvetési politika (csökkenő államadósság), a rugalmas árfolyam és a devizatartalékok nagysága. Nagy kihívást jelent a hazai megtakarítások alacsony szintje, melyen a jövőben változtatni kíván a kormány.

Ami a BNDES-t illeti, az állami fejlesztési bank a brazil hosszú távú finanszírozás legnagyobb hozzájárulója, fontos szerepe van a foglalkoztatás és a beruházások anyagi hátterének biztosítása terén.

Az egyik 2011-es cikke szerint a magyar és a brazil tudományos akadémiák együttműködésének köszönhetően egyébként a World Science Forum-ot jövőre Brazíliában, a tudományos fórum történetében először Budapesten kívül rendezik meg (itt a nagyvállalatok is jelen lesznek, ami remek lehetőség arra, hogy a magyar és brazil cégek elkezdjék az együttműködést). Korábban is volt már példa brazil-magyar kooperációra: Brazília észak-keleti részén például magyar szőlészek mutatták meg, hogyan lehet jó minőségű bort készíteni (a tokaji bor is rendkívül népszerű Brazíliában), és segítettek az öntözési problémák megoldásában is. Jelenleg is több magyar mérnök dolgozik a dél-amerikai országban.

A Chilében rejlő külgazdasági lehetőségről a chilei külföldi befektetési tanács alelnöke, Matías Mori tarott prezentációt. Mori szerint országa nem csupán stabil üzleti környezetet, de kedvező földrajzi adottságokat is kínál a külföldi befektetőknek. Szabadkereskedelmi megállapodásai révén számos relációban hídszerepet tölt be, s egyben Latin-Amerika kapuja is befektetők számára. Nyitott, exportorientált gazdaságként a WTO liberalizációs reformjainak egyik elkötelezettje.

Jelenleg a következő szektorok várják a külföldi tőkét: bányászat, szolgáltatások, élelmiszeripar, energia, infrastruktúra, ipari gyártás és összeszerelés.

A latin-amerikai felszólalók közül utolsóként Carlos Alejandro Barros Oreire uruguayi nagykövet mutatta be országát. Szerinte Uruguay rendelkezik az egyik legerősebb demokráciával Latin-Amerikában az elmúlt évek társadalmi és politikai stabilitásának köszönhetően. Chiléhez hasonlóan Uruguay is képes betölteni a régió kapuszerepét megbízható, versenyképes üzleti környezetének és jó logisztikai lehetőségeinek köszönhetően. A Mercosur tagjaként egy nagy lélekszámú piachoz fér hozzá (kb 242 millió fős lakosság), jó életminőség de magas megélhetési költségek jellemzik, valamint modern infrastruktúra: remek kikötők (itt találhatóak Latin-Amerika egyetlen szabadkikitői), autópályák; nem fenyegetik természeti katasztrófák, évente 2 millió turista fordul meg itt (a turizmus a GDP 6%-át adja).

Egy 1998-ban elfogadott jogszabály kedvező befektetési környezetet teremtett: a nemzetközi befektetők egyenlő elbánásban részesülnek a hazaiakkal, sőt adókedvezményekben is részesülnek (25 éves adómentesség a bevétel 100 százalékát érintően).

A felnövő generáció dolgát a munka világában megkönnyítendő a kormány meghirdette a Plan Ceibal-t (Laptopot Minden Gyermeknek! Program) a technológiai lemaradás megszüntetésének céljából.

Uruguayt az elmúlt években erős GDP- és exportnövekedés (fő termékek: hús, gabona, műanyag, fa) jellemzi.

A magyar KKV-k számára is hasznos tudnivalókat, lehetőségeket ismertetett Vitényi Péter, a magyar Külügyminisztérium nemzetközi fejlesztési együttműködési tanácsadója. Magyarország részvétele igen alacsony az Európai Unió fejlesztési együttműködési programjaiban, ezért volt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a fejlődő országok hosszú távú céljaihoz hozzájáruló projektek egyben különleges piacralépési eszközök is, mivel a későbbiekben ösztönözhetik az exportot, s javíthatják az egyes országok versenyképességet.

Az együttműködésnek számos célja van Vitényi szerint: a szegénység visszaszorítása, a jobb életfeltételek kialakítása, a globális biztonság megteremtése és a fenntartható fejlődés is mind ide tartoznak. Hogy ez a négy szempont megvalósítható legyen ösztönözni kell a piackutatást, a kereskedelempolitika kibontakozását, amelyek következtében esély kínálkozik az export bővülésére.

Ebben az Európai Unió nagy segítséget tud nyújtani, mivel jelenleg a legnagyobb donorszervezetnek számít e szempontból. 17 ország veheti igénybe a pénzügyi alapot, amely mintegy 17 milliárd dollárt tartalmaz. Azt, hogy melyik igénylő állam mennyit kap, az Unió a különböző találkozókon nyújtott meggyőző teljesítmény illetve az országjelentések (strategy papers) alapján dől el. Az összeg nagy részét, mintegy 60 százalékát az oktatás és egészségügy fejlesztésére lehet felhasználni, körülbelül 18 százalékát a környezetvédelem előmozdítására, a fennmaradó részt pedig például az infrastruktúra fejlesztésére. Természetesen a pályázóknak teljesíteniük kell néhány feltételt, ami nélkül nem folyósítanak számukra. Ilyen feltétel lehet a megfelelő pénzügyi garancia vagy az országjelentések által bizonyított alkalmasság.

Hogy az együttműködés még gördülékenyebben haladjon, ezért a nyelvtudást, az alapvető ismeretek terjesztését, államközi szorosabb kooperációt, újabb ösztönző lehetőségeket, diplomáciai lobbitevékenységet kell megvalósítani, valamint tréningeket és workshopokat tartani, hogy a cégek minél behatóbban meg tudják ismerni ezt a lehetőséget. Így az üzelti partnerség is erősödhet, a társadalom is megismeri a kezdeményezést, latin-amerikai-magyar viszonylatban pedig újabb lökést adhat hazánk és a térség közötti kapcsolatoknak.

A Fórum keretében a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) is elláthatta a házigazda szerepét. A NIH közleménye szerint a latin-amerikai országokkal való kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködés megerősítését célzó Tudományos Együttműködési Fórumon nyolc latin-amerikai (Argentína, Brazília, Chile, Kuba, Ecuador, Guatemala, Mexikó és Uruguay) ország képviseltette magát. Közülük öttel (Argentína, Brazília, Chile, Ecuador, Mexikó) kötött kétoldalú kormányközi vagy intézményközi TéT együttműködési megállapodást Magyarország.

A Fórum résztvevői mind magyar, mind latin-amerikai részről hangsúlyozták az együttműködés folytatásának igényét és szükségességét. Emellett a többi ország is érdekelt a Magyarországgal való kutatás-fejlesztési és innovációs kapcsolatok kiépítésében.

A Fórumot Dr. Mészáros György, a NIH elnöke nyitotta meg. A Hivatal kétoldalú TéT kapcsolatrendszerét Dr. Kovács Ildikó külkapcsolatokért felelős főosztályvezető ismertette, felvázolva a kapcsolatbővítés tervezett irányait.

A felek összesen tíz előadás keretében vázolták a lehetséges együttműködés területeit. A magyar szakemberek elsősorban az állattenyésztés, a vízgazdálkodás és a járműgyártás témájában ajánlottak fel együttműködést a latin-amerikai partnereknek.

Solti Ágnes, Tomik Ádám

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint tesztelgetett Észak-Korea

Dél-Korea vezérkari főnöksége szerint két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta 380 kilométert tett meg, maximális repülési magassága 97 kilométer volt, és sebessége mintegy 6,5-szer haladta meg a hangsebességet.

Read More »

Trump már nem elégszik meg a vámtarifák emelésével

Trump felszólította az amerikai cégeket, hogy kezdjék el felkutatni a kínai piac alternatíváját, hozzák haza a Kínába kiszervezett termelést, a szállítással foglalkozó vállalatok pedig állítsák le a Kínából érkező fentanyl Amerikába szállítását. Elemzők és egyes republikánus politikusok szerint sem világos, hogy az amerikai elnök milyen felhatalmazás alapján utasíthatná országa magánvállalatait piaci tevékenységük megváltoztatására.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás