Latin-amerikai mozaik 2012/1.

Figyelőnkben összeállítottuk az elmúlt napok legfontosabb latin-amerikai eseményeit.

Latin-Amerika

•Elemzők szerint El Salvadort követően Chile, Guatemala, Costa Rica és Nicaragua is adóreformot fog végrehajtani, ugyanis az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya nagyon alacsony az egész térségben (körülbelül az OECD-átlag fele). Ez a téma a júliusi mexikói elnökválasztás kampányában is kiemelt hangsúlyt kap. Közös jellemző, hogy a középosztály megerősítése és a fenntartható fejlődés támogatása a reformok fő célja.

•Barack Obama amerikai elnök döntésének értelmében a jövő évben 17 százalékkal kevesebb forrást biztosítanak Latin-Amerika számára a kábítószer-kereskedelem felszámolása érdekében.

•Elemzők szerint a régió idei gazdasági növekedése átlagosan 3,6 százalék körül alakul majd, ezt veszélyeztetheti az elhúzódó európai adósságválság és a túlhevüléshez közelítő kínai gazdaság esetleges problémái.

Argentína

•Argentína hivatalosan panaszt emelt a Falkland-szigetek ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsánál „a dél-atlanti térségek brit militarizálása” miatt. Az erről szóló jegyzéket pénteken nyújtotta át Héctor Timerman argentin külügyminiszter Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkárnak. A szigetek rendkívüli stratégiai jelentőségét a nemrég feltárt óceáni kőolajmezők és az Antarktisz közelsége adja.

•Szakértők úgy vélik, hogy a február 1-jén életbe lépett új importszabályok (melyek nem-vámjellegű korlátozásokat jelentenek) miatt lassulhat a gazdasági növekedés. Az új szabályozási eszköz értelmében minden import fogyasztási cikk behozatalakor egy igazolást kell bemutatni, melyet az illetékes hatóságok 3-10 napos határidővel vizsgálnak meg. A kormány azzal indokolta döntését, hogy gazdasági válság idején is kereskedelmimérleg-többlettel kívánják zárni az évet (ugyanis becslések szerint a tavalyi évben az importkiadások meghaladták az exportbevételt, ám nem a mennyiség, hanem a megemelkedett piaci árak miatt), s a nemzeti termelést is ösztönözni akarják. Az új rendelkezés a Mercosur-on belül is vitákat váltott ki.

•A tőke kiszivárgása ellen hozott árfolyam-szabályozási intézkedések miatt csökkent a magánszektor piaci bizalma, s ezáltal befektetéseik nagysága is, valamint a közszolgáltatások (gáz, villany) kapcsán nyújtott állami támogatások csökkentése jövőbeli költségvetési megszorítások lehetőségét vetíti előre.

•Komoly felháborodást váltott ki az országban, hogy a törvényhozási képviselők illetményét a duplájára emelték a meghirdetett költségvetési fegyelem ellenére.

Brazília

•A legfrissebb kormányzati adatok szerint a tavaly 3,2 százalékos növekedést produkáló brazil gazdaság az idén 4,5 százalékkal bővülhet, míg 2013-ra 5,5 és 2014-re 6 százalékos növekedést jósolnak. A Rio de Janeiróban rendezendő, 2014-es futball világbajnokságnak köszönhetően pedig a beruházások mértéke is jelentősen nőni fog. Az idei növekedés biztosítékát a beruházások mellett az éves költségvetés megnyirbálásában látja a brazil vezetés, melynek keretében 32 milliárd dollárral csökkentenék a kiadásokat (ez a teljes költségvetés 3 százalékának felel meg). Guido Mantega gazdasági miniszter szerint ez a megszorítás nem érinti a szociális programokat és a kormány beruházási terveit.

•Az állami olajvállalat, a Petrobras visszavonta az olajtermelés növelésére tett korábbi ígéretét egyes kiegészítő munkák csúszása miatt. A tervezett napi 480 ezer hordó helyett napi 336 ezer hordó kőolajat fognak kitermelni 2012 folyamán.

•Dilma Rousseff a napokban kijelentette, hogy továbbra is kiemelt partnerként tekint Európára, és reméli, hogy még az idén eredményesen zárulnak a több éve tartó EU-Brazília (valamint az EU-Mercosur) kereskedelmi tárgyalások.

•Új munkaügyi jogszabály készül, melynek célja, hogy megkönnyítsék a vízumkiadást az Európából érkező, magasan szakképzett munkaerő számára, mely az öreg kontinensen uralkodó válság miatt nem tud elhelyezkedni a munkapiacon.

•Az ország déli részén hosszú ideje tartó szárazság miatt Brazília búcsút inthet a korábbi becsléseknek, miszerint gabonatermelése idén rekordot dönt majd.

Chile

•A Standard & Poor’s a napokban hajtotta végre a chilei államadósság minősítését, mely hosszú távra az „A+”, rövidtávra az „A-1”-es besorolást kapta. Az S&P nyilatkozatában ezeknél kedvezőbb besorolást is kilátásba helyezett bizonyos mikrogazdasági reformok végrehajtása fejében.

•Elemzők szerint 2011-ben a gazdasági növekedés aránya elérte a 6,2 százalékot, mely főként a belső kereslet növekedése, valamint a 2010-es földrengés okozta károk helyreállítási munkáinak (infrastruktúra- és lakásépítési beruházásoknak) volt köszönhető.

•Sebastián Pińera két reformjavaslattal állt elő az utóbbi hetekben: egyrészt átszabná a politikai rendszer alapját (erős miniszterelnöki rendszert vezetne be európai mintára), másrészt új adózási szabályokat fogadtatna el. A két kezdeményezés közül az előbbi a hangsúlyosabb, az adózási törvény a vállalatok adóterheit növelné meg. Azonban korántsem biztos, hogy megszerzi az ezekhez szükséges törvényhozási támogatást.

Kuba

•Fidel Castro megjelentette kétkötetes emlékiratát az „Idő gerillája” címmel, mely a kubai ex-elnök gyerekkorától a kubai forradalomig és hatalomátvételig követi végig élete meghatározó eseményeit.

•A Cubapetróleo (CUPET), a kubai állami energiaipari vállalat február elején bejelentette, hogy megkezdi a tengeri olajkitermelést a Mexikói-öbölben a spanyol Repsol társaság együttműködésével.

•A Kubai Kommunista Párt január végén tartotta első „Nemzeti Konferenciáját”, mely vízválasztónak számít a párt eddig történelmében, s előrevetítette Raúl Castro további reformterveit (pl. szélesebb társadalmi részvétel a meghatározó ügyekben vagy az állami és pártfunkciók elkülönítése).

Mexikó

•A napokban eldőlt, hogy Josefina Vázquez Mota indul a mexikói elnöki székért a jelenleg kormányzó PAN (Partido Acción Nacional – Nemzeti Akció Pártja) színeiben a július 1-jén megtartandó mexikói elnökválasztásokon. Így ő lett a PRI (Partido Revolucionario Institucional – Intézményes Forradalmi Párt) jelöltjének, Enrique Peńa Nietónak másik ellenfele, a PRD (Partido de la Revolución Democrática – Demokratikus Forradalom Pártja) által támogatott Andrés Manuel López Obrador mellett.

•Az európai, de főként az Egyesült Államok gazdaságának kiszolgáltatott latin-amerikai ország elemzők szerint a világgazdasági bizonytalanság ellenére idén eléri a 3,3 százalékos gazdasági növekedést, az infláció pedig 4 százalék körül alakul majd.

•Az ország 32 államának adóssága azonban a tavalyi évben 24,1 százalékkal nőtt 2010-hez képest, mely a GDP közel 3 százalékát jelenti.

Venezuela

•Az ellenzéki pártokat tömörítő MUD közös jelöltet állított az őszi elnökválasztásra Henrique Capriles Radonski személyében, aki Hugo Chávez legfőbb kihívója lesz.

•Hugo Chávez elnök államosítással „fenyegette meg” az ország magánbankjait arra az esetre, ha nem finanszírozzák kellő mértékben a hazai mezőgazdasági kistermelőket. Amennyiben idén nem adnak legalább 40 milliárd bolivar (9,3 milliárd dollár) mezőgazdasági hitelt, akkor az állam átveszi irányításukat.

•Januári becslések szerint a vártnál kedvezőbben alakult a 2011-es év növekedési mutatója: 4 százalékra teszik a gazdaság növekedését, mely itt is a belső kereslet emelkedésének köszönhető.

•A napokban megállapodás született Venezuela és Kolumbia között, hogy a jövőben szorosabb együttműködésben, közös akciók keretében küzdenek a kábítószer-kereskedelem ellen. Ezt megelőzően új kereskedelmi megállapodást is kötött a két szomszédos állam.

Solti Ágnes

Felkapott hírek

Friss hírek

Az elmaradt G7-csúcs miatt Trump megharagudhatott Merkelre

Donald Trump utasítást adott a Pentagonnak a Németországban állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentésére - jelentette exkluzív információként a WSJ amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva. A lépés régóta a levegőben volt, így a bejelentés időzítése kapcsolatban állhat azzal is, hogy Merkel miatt hiúsult meg a Trump által júniusra tervezett G7-csúcs.

Read More »

Ma is csak a jó hírekre figyelnek a piacok

Emelkedéssel nyitottak a főbb nyugat-európai részvényindexek szerdán. A kockázatvállalási kedvet fokozza a további gazdaságösztönző intézkedésekhez fűzött remény és a közösségi távolságtartás szabályainak lazítása szerte a világban, a koronavírus-járvány és az Egyesült Államokban egyre növekvő polgári elégedetlenség most nem érdekli a piacokat.

Read More »

Oroszország is gazdaságélénkítési programot indít

Oroszország júliusban egy 5 ezer milliárd rubeles, 2021 végéig tartó terv megvalósításába kezd a Covid-19-járvány által megtépázott gazdasága helyreállítása érdekében - jelentette ki kedden Mihail Misusztyin orosz kormányfő Vlagyimir Putyin elnöknek. Az infrastrukturális projektekkel együtt az éves GDP 7 százalékát költik élénkítésre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás