Adóreformra készül Latin-Amerika

Az ENSZ Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottságának (CEPAL) javaslatára egyre több latin-amerikai vezető veti fel az adóreform bevezetésének szükségességét az új költségvetési politika részeként.

Szakértők szerint a fenntartható fejlődés – valamint az ehhez szükséges technológiai innováció finanszírozására – és a társadalmi igazságosság érdekében Latin-Amerikának és a Karib-térségnek meg kell újítania az adózásra vonatkozó szabályozási rendet a források beszedésétől egészen azok felhasználásáig – írja az Infolatam.

A CEPAL úgy véli, hogy a helyi adózási rendszer rendkívül bizonytalan, s az egyes állami kincstárakba befolyó adók mértéke átlagosan csupán a GDP 19 százaléka körül mozog, mely nagyjából az OECD-átlag felét jelenti.

Mindenki újítana

Nemrég Salvadorban hajtottak végre hasonló reformot, mikor Mauricio Funes elnök a törvényhozás felhatalmazásával új adózási jogszabályt adott ki, mely becsléseik szerint évi 150 millió dollár többletbevételt jelent majd a költségvetés számára, s a kormány szerint a középosztály, a munkások, valamint a kis- és középvállalkozások (KKV-k) megizmosodását fogja elősegíteni. A Magánvállalkozások Nemzeti Szövetsége (ANEP) viszont úgy véli, hogy az új szabályozás miatt csökkeni fog a foglalkoztatottság és a cégek likviditása, ugyanis a megszavazott adószabályok szerint az a vállalkozás, melynek bruttó éves nyeresége eléri 150 ezer dollárt, 25 helyett 30 százalékos kulcs szerint adózik a jövőben.

Ahogyan arról már beszámoltunk, Chilében is új adószabályok elfogadtatását szeretné elérni Sebastian Pińera elnök, bár ő nincs olyan szerencsés helyzetben, mint salvadori kollégája, ugyanis a kétkamarás Kongresszus nem támogatja őt kellő mértékben. Pińera a középosztály és a KKV-k terheinek egy részét a nagyvállalatokra vállára helyezné át. Az elnököt hatalomra juttató Koalíció a Változásért azonban megosztott a kérdésben: Pińera pártja, a Nemzeti Megújulás (Renovación Nacional) az adóterhek méltányosabb elosztását, míg a Független Demokraták Uniója (Unión Demócrata Independiente – UDI) adócsökkentést szorgalmaz.

A Guatemalában frissen beiktatott elnök, Otto Pérez Molina is átírná a költségvetési jogszabályokat számos alterületet – mint például a jövedelemadót, a hozzáadottérték-adót vagy a gépkocsikat terhelő adókat – érintően. Laura Chincilla, Costa Rica-i elnök a progresszív adózás és a rendszer egyszerűsítése felé terelné a nemzeti gyakorlatot.

Ez a téma a júliusi mexikói elnökválasztás kampányának is egyik fontos sarokpontja, ugyanis ott az adóbevetélek összege nem éri el az éves GDP 12 százalékát sem. A jelöltek mind egy átfogó reformtól várják a javulást. Mintaként szolgálhat számunkra az argentin vagy brazil példa, ahol 31, illetve 33 százalék körül alakul az említett arány.

Addig üsd a vasat…

A latin-amerikai gazdaságok jóval könnyebb jutottak túl a világgazdasági válságon, mint például Európa vagy az Egyesült Államok. Az elmúlt években mind a külső, mind a belső tényezők segítették a növekedést: a foglalkoztatás bővülésének és az átlagbérek emelkedésének köszönhetően nőtt a belső kereslet a fogyasztás és a hitelek terén is, a világpiaci árak és az ázsiai kereslet emelkedése révén pedig nőttek az exportbevételek (s ezzel együtt az infláció is). A tavalyi évben a régió 4 százalékos növekedést ért el.

Most viszont, hogy a régió “nagy vásárlója” Kína is a gazdaság túlhevülésének jeleit mutatja, s a jelentősebb európai országok sem tudnak egyelőre talpra állni, Latin-Amerika további növekedése is veszélybe kerülhet. Ezért az elemzők szerint elkerülhetetlenek azok a nemzeti reformlépések, melyek a növekedési potenciált, az intézményeket és a középosztályt erősítenék meg. Ezek egyike lehetne az említett adóreform is.

Az európai adósságválság miatt egyre több szakértő igyekszik minél részletesebben tanulmányozni a latin-amerikai válságkezelési gyakorlatok elmúlt évtizedeit, de az is hasznos tanulságot jelenthet, ha nyomon követjük, hogy egy többéves felfutás után milyen mikro- és makroökonómiai eszközöket alkalmaznak az egyes gazdaságok, hogy “mentsék a menthetőt”, vagyis konszolidálják az eddig elért eredményeket, s fenntartható növekedési, fejlődési pályára álljanak.

Solti Ágnes

Felkapott hírek

Friss hírek

Az elmaradt G7-csúcs miatt Trump megharagudhatott Merkelre

Donald Trump utasítást adott a Pentagonnak a Németországban állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentésére - jelentette exkluzív információként a WSJ amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva. A lépés régóta a levegőben volt, így a bejelentés időzítése kapcsolatban állhat azzal is, hogy Merkel miatt hiúsult meg a Trump által júniusra tervezett G7-csúcs.

Read More »

Ma is csak a jó hírekre figyelnek a piacok

Emelkedéssel nyitottak a főbb nyugat-európai részvényindexek szerdán. A kockázatvállalási kedvet fokozza a további gazdaságösztönző intézkedésekhez fűzött remény és a közösségi távolságtartás szabályainak lazítása szerte a világban, a koronavírus-járvány és az Egyesült Államokban egyre növekvő polgári elégedetlenség most nem érdekli a piacokat.

Read More »

Oroszország is gazdaságélénkítési programot indít

Oroszország júliusban egy 5 ezer milliárd rubeles, 2021 végéig tartó terv megvalósításába kezd a Covid-19-járvány által megtépázott gazdasága helyreállítása érdekében - jelentette ki kedden Mihail Misusztyin orosz kormányfő Vlagyimir Putyin elnöknek. Az infrastrukturális projektekkel együtt az éves GDP 7 százalékát költik élénkítésre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás