Bachelet a demokráciát népszerűsíti a Közel-Keleten

Amíg az iráni elnök újabb szövetségeseket keresett Latin-Amerikában, addig Michelle Bachelet chilei ex-elnök – az ENSZ nőügyi szervezetének, a UN Women-nek jelenlegi vezetője – a Közel-Keletre látogatott, hogy az arab országok vezetői körében népszerűsítse a demokráciát, s átadja értékes tapasztalatait az új kormányzatok számára.

Michelle Bachelet az elmúlt héten tett látogatást a Közel-Keleten. Az első chilei nőként a legmagasabb állami méltóságot korábban elnyerő Bachelet utazásának legfőbb célja az volt, hogy a közel-keleti országokban elősegítse a demokratikus átmenetet, és bátorítsa a nőket a politikai életben való részvételre. Biztató szavainak különösen nagy jelentősége van az európainál is férfiközpontúbb iszlám társadalomban.

Az ex-elnök a ENSZ Nyugat-ázsiai Gazdasági Bizottságának (CESPAO) ülésére érkezett a térségbe, amelyet Libanon fővárosában, Bejrútban tartottak. Bachelet, aki az ENSZ esélyegyenlőségi és nőügyi szervezetének (UN Women) vezető tisztségét tölti be jelenleg, felhívta a figyelmet a demokratikus átmenet olyan kulcsfontosságú állomásaira, mint a szabad és igazságos választási rendszer kiépítése. Bachelet ezt a nők politikai szerepvállalásának fokozatos előmozdításával képzeli el, például a kvótarendszer bevezetésével. A kvóták minden állami hivatalban előírnák a női alkalmazottak minimális létszámát és arányát, így közvetlenül a nemek közötti egyenlőség irányába hatnak.

Ennek érdekében Bachelet találkozott az arab országok és egyes társadalmi szervezetek vezetőivel is, hogy a demokrácia fejlesztésének kérdésköre mellett megvitassák mindazon országok helyzetét, amelyek még potenciális veszélyt jelentenek a kiépülő demokráciákra, és ahol még jó pár lépést meg kell tenni a demokratizálódás terén a jövőben (nem kell messzire menni példáért: a Libanonnal szomszédos Szíria még mindig forrong). A korábbi tekintélyelvű rendszerek felszámolásának számos lépése közül konkrétum gyanánt az igazságszolgáltatáshoz való közvetlenebb hozzáférést és a szabad információáramlást említette.

Bachelet Libanonban előadást tartott a Bejrúti Egyetem hallgatóinak, ahol ismereteit és személyes tapasztalatait osztotta meg a hallgatókkal úgyszintén a demokrácia témakörében. Előadását követően moderátora volt a gazdasági bizottság ülésének.

Miközben Chilében a jelenlegi vezetés komoly természeti problémákkal találta szembe magát, Bachelet utazására a mostani helyzetben felettébb nagy szükség volt, két okból is. Egyfelől a közel-keleti arab országokban lejátszódó “arab tavasz” során megdőlt tekintélyelvű rendszereket kell pótolni olyan kormányzati formával, amely kielégíti a lakosság szabadság és jobb életkörülmények iránti igényét. Ebben a folyamatban valóban értékes segítség egy Bachelethez hasonló formátumú tapasztalt külföldi személyiség.

Másrészt pedig az egykkori elnökasszonnyal majdnem egyidőben fejezte be latin-amerikai körútját az a Mahmúd Ahmadinezsád, akit az iráni iszlám kormányzat egyes demokratikus elemei ellenére az amerikai vezetés hajlamos a “gonosz tengelyéhez” sorolni. Ebből a szempontból hasonlóan ahhoz, hogy az iráni elnök az amerikai kontinensen keresett magának szövetségeseket, Bachelet személyében a nyugati demokráciák éppen az arab országok között igyekeztek és igyekszenek elhinteni a demokrácia magvait.

Michelle Bacheletet a 2006-os választások során választották meg Chile élére. Az egykori gyermekorvos, majd védelmi miniszteri tisztséget betöltő elnök a latin-amerikai új baloldal egyik prominens szereplője volt. Annak a zömmel baloldali pártokat és elnököket hatalomra juttató folyamatnak a révén került ő is az elnöki székbe, amely rajta kívül még számos más országban hozta el a megújult baoldal győzelmét, így például Brazíliában vagy Argentínában. Noha 2010 januárja óta a jobboldali Sebastián Pińera tölti be a chilei elnöki posztot, ennek ellenére Bachelet a mai napig aktív politikai tevékenységet fejt ki.

Tomik Ádám

Felkapott hírek

Friss hírek

Az elmaradt G7-csúcs miatt Trump megharagudhatott Merkelre

Donald Trump utasítást adott a Pentagonnak a Németországban állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentésére - jelentette exkluzív információként a WSJ amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva. A lépés régóta a levegőben volt, így a bejelentés időzítése kapcsolatban állhat azzal is, hogy Merkel miatt hiúsult meg a Trump által júniusra tervezett G7-csúcs.

Read More »

Ma is csak a jó hírekre figyelnek a piacok

Emelkedéssel nyitottak a főbb nyugat-európai részvényindexek szerdán. A kockázatvállalási kedvet fokozza a további gazdaságösztönző intézkedésekhez fűzött remény és a közösségi távolságtartás szabályainak lazítása szerte a világban, a koronavírus-járvány és az Egyesült Államokban egyre növekvő polgári elégedetlenség most nem érdekli a piacokat.

Read More »

Oroszország is gazdaságélénkítési programot indít

Oroszország júliusban egy 5 ezer milliárd rubeles, 2021 végéig tartó terv megvalósításába kezd a Covid-19-járvány által megtépázott gazdasága helyreállítása érdekében - jelentette ki kedden Mihail Misusztyin orosz kormányfő Vlagyimir Putyin elnöknek. Az infrastrukturális projektekkel együtt az éves GDP 7 százalékát költik élénkítésre.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás