Mexikó: Drogháború kontra emberi jogok

Mexikóban a közel öt évvel ezelőtt meghirdetett drogellenes háború eddigi mérlege aggodalomra ad okot. Az erőszak elszabadult, az emberölések száma 2007-2010 között 260 százalékkal emelkedett, és nőtt a civil lakosság ellen elkövetett gyilkosságok száma is. A Human Rights Watch szervezet 212 oldalas jelentése riasztó képet fest az emberi jogok sárba tiprásáról, melyet a kábítószerellenes harc jegyében a mexikói katonaság és a rendőrség követ el – sok esetben ártatlan civilekkel szemben.

November elején Kenneth Roth és José Miguel Vivanco, a Human Rights Watch (HRW) vezető munkatársai nyújtották át Felipe Calderón elnöknek a „Jogok és biztonság nélkül: gyilkosságok, eltűnések és kínzások a mexikói drogellenes háborúban” (ford: a szerk.), eredetileg “Ni Seguridad, Ni Derechos. Ejecuciones, desapariciones y tortura en la ‘guerra contra el narcotráfico’ de México” című jelentést.

Az öt mexikói tartományban – Baja California, Chihuahua, Nuevo León, Guerrero y Tabasco – uralkodó helyzetet bemutató tanulmány konklúziója szerint a mexikói katonaság és rendőrség széleskörűen megsérti az emberi jogokat a drogellenes harc jegyében, és ezen esetek jelentős része nem is kerül kivizsgálásra.

A 212 oldalas, alapos kutatómunkával megelőzött jelentés beszámol több mint 170 kínzásról, 39 „eltűnésről” és 24 – bírósági ítélet hiányában – törvénytelen kivégzésről.

Ez annak is köszönhető, hogy a katonai igazságszolgáltatás jogkörébe tartozik azon ügyek kivizsgálása, amelyekben a katonaság tagjai törvénytelenül léptek fel a polgári lakossággal szemben. Történik mindez a mexikói Legfelsőbb Bíróság és az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság olyan ajánlásai ellenére, amelyek szerint ezeket a visszaéléseket polgári joghatóságnak kell kivizsgálnia, ugyanis a katonai bíróságok nem rendelkeznek pártatlansággal és átláthatósággal az ilyen ügyekben.

Az öt vizsgált államban a katonai ügyészek 1 615 esetben indítottak eljárást 2007 áprilisától napjainkig olyan esetekben, amikor a katonák bűncselekményeket követtek el a civil lakosság ellen. 

Drogháború számokban

Felipe Calderón 2006-ban egy olyan ország élére került, amelyben a növekvő erejű drogkartellek egyre nagyobb területeket vontak az ellenőrzésük alá, és amelynek a biztonsági erői – mind a katonaság, mind a polgárőrség – tevékenysége hosszú múltra visszatekintően jogsértő és hatástalan volt.

Így nem csoda, hogy 2006-ban napirendre került a drogellenes háborúban bevetni kívánt végrehajtó szervekre vonatkozó hiányos törvények reformja és a biztonsági erők megerősítése. Az elnök a katonaságot tette meg a biztonsági stratégia végrehajtójának, amely szinte teljes egészében a kartellekkel való szembeszállásra összpontosított ezután.

Több mint 50 ezer katona vesz részt kábítószer-ellenes műveletekben. A körzetben – ahová kirendelték őket – ezek a katonák vették át a rendőrségtől és a nyomozóktól a felelősséget a járőrözéstől kezdve a tűzharcokban való részvételig; illetve az egyes bűncselekmények kivizsgálásától a felderítésig. 

A közel ötéves drogellenes háború azonban korántsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az országot elárasztotta az erőszakhullám:

  • Miután az emberölések száma két évtizeden keresztül folyamatos csökkenést mutatott, 2007-ről 2010-re 260 százalékkal emelkedett ez a mutató. 
  • A kormány „számlájára írható” 35 ezer haláleset, a szervezett bűnözés elleni harccal összefüggésben 2006 decemberétől 2010 végéig. 
  • A gyilkosságok száma drámai módon emelkedett: 2 826-ról (2007) 15 273-ra (2010).
  • Több mint 11 000 olyan halálesetről számolt be a mexikói sajtó, amely kábítószerrel kapcsolatos bűncselekménnyel függ össze.

Az erőszakhullám fokozódásának okai

Egyrészt a legerősebb kartelleken belül bandaháborúk robbantak ki a kábítószer-kereskedelem ellenőrzéséért; másrészt egy másik jövedelmező üzletág éli virágkorát: az emberkereskedelem.

A kartellek összecsapásai nemcsak egymás és a biztonsági erők ellen irányulnak, hanem a civil lakosságot is érintik, kihatnak a mexikóiak hétköznapi életére, megsértve alapvető emberi jogaikat.

A kisvállalkozások zsarolásától kezdve a főbb autóutakon blokádok emeléséig; iskolák bezárásától a kijárási tilalmak elrendeléséig; tömeges emberrablásoktól köztisztviselők meggyilkolásáig – széles az a skála, amellyel a fegyveres bandák a közbiztonságot veszélyeztetik.

A mexikói kormány kötelessége, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket állampolgárai védelme érdekében, és amikor mexikóiak esnek áldozatul bűncselekményeknek, akkor a kormány felelőssége, hogy biztosítsa a büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékony működődését.

Az emberi jogok megsértésének főbb esetei: 

 1. Kínzások 

A HRW a vizsgált öt államban – hitelt érdemlő bizonyítékok alapján – több mint 170 esetben számol be kínzásokról.

A dokumentálásra került kínzások fajtái: leggyakoribbak a verések, műanyag zacskóval való fojtogatás, „szimulált vízbefojtás”, sokkolás áramütéssel, szexuális kínzások, halálos fenyegetések. Mindezt egyetlen cél érdekében: a szervezett bűnözéssel kapcsolatban információkat szerezzenek a fogva tartottaktól. Ám emellett sok esetben bűnösséget elismerő vallomásokat kényszerítettek ki a kihallgatottaktól; illetve gyakran előfordult, hogy utólag kívánták eltusolni a biztonsági erők túlkapásait.

Lapozzon a folytatáshoz!

A kínzásokat leggyakrabban akkor alkalmazták, amikor az áldozatokat önkényesen fogva tartották, mielőtt átadták volna őket az ügyészségnek, főként katonai bázisokon vagy más illegális fogvatartási helyeken.

Az egyik rendőrtiszt megragadta a torkomat és erősen megszorította, mire felemeltem a kezemet és azt mondtam: „Nyugodjon meg”, mire ő még szorosabbra fonta a kezét. Ebben a pillanatban éreztem, hogy a hátamhoz nyomnak egy pisztolyt, majd bal halántékon ütöttek vele, amitől elkezdtem vérezni… Ezután egy teherautó mögé hurcoltak és elkezdtek verni, a hajamat húzva a földre löktek, miközben folyamatosan rugdosták a gyomromat és a hátamat. (Lucino Ramírez Vázquez, Huamuxtitlán, Guerrero)

2. “Eltűnések”

A szervezet 39 olyan „eltűnést” dokumentált, amelyeknél erős a gyanú, hogy a biztonsági erők számlájára írhatóak. Bár tanúk állítják, hogy rendvédelmi erők követték el az emberrablásokat, a hivatalos szervek tagadják ezeket a bűntetteket.

Emberi jogi szervezetek felmérései azt mutatják, hogy növekedett az ilyen jellegű bűncselekmények száma az elmúlt időszakban. Az esetek gyakoriságát eltusolni igyekvő hivatalos szervek legtöbbször a szervezett bűnözésre hárítják át a felelősséget, mielőtt az ügyeket különösebben kivizsgálták volna.

Az esetek előfordulásának nyomon követhetőségét akadályozza az a tény, hogy Mexikó 32 államából 24-ben nem bűntetik az erőszakos eltűnéseket. 

2011. június 23-án, körülbelül délután 4 órakor a 22 éves Jesús Víctor Llano Muńoz Nuevo-Leónban élő taxisofőrt megállították egy haditengerészeti ellenőrzőpontnál a taxiállomása központja előtt. A fiú édesapja, aki az államáson volt, amikor meglátta, hogy a haditengerészet tisztjei kiszállítják a fiát a taxijából és az ott állomásozó teherautóhoz kísérik, odament, és megkérdezte, miért veszik őrizetbe a fiát. A tiszt azt felelte: „Ha nem követett el semmit, visszahozom magának.” Nem sokkal később a teherautó Jésus-sal együtt elhajtott egy nagyjából 20 járműből álló konvojjal. A család panasszal élt az állami és a szövetségi ügyészségi hivataloknál, de mindenhol falakba ütköztek. A haditengerészeti és a katonai bázisok is tagadták, hogy fogva tartanák a fiút. Jesús tartózkodási helye továbbra is ismeretlen.

3. Bírósági eljáráson kívüli kivégzések

24 olyan esetről szerzett tudomást a HRW, amikor a biztonsági erők bírósági ítélet nélkül hajtottak végre kivégzést, és a legtöbb esetben igyekeztek a bűncselekményeket valamilyen módon eltusolni.

A civil áldozatokkal járó gyilkosságok két csoportra oszthatók: gyilkosság, vagy kínzások után bekövetkezett haláleset; a katonai ellenőrzőpontokon elkövetett visszaélések, amikor ellenük a fegyveres erő bevetése nem volt indokolt. 

Az ilyen esetek többségében a katonák vagy a rendőrök módosították a jelentésüket, fegyveres bűnözőként feltűntetve az áldozatokat, akik ellen erőszakosan kellett fellépniük. 

Néhány ügyben pedig a vizsgálatok arra utalnak, hogy a biztonsági erők manipulálták a szituációt, azt a látszatot keltve, mintha a bírósági ítélet nélküli kivégzések a rivális bandák közötti összecsapások miatt következtek volna be.

2010 eseményei

Mexikóban a legtöbb emberi jogi visszaélés a biztonsági erők és a szervezett bűnözés közötti erőszakos összecsapásokból ered. 

Újságírók, emberi jogi harcosok, bevándorlók esnek legtöbbször áldozatául nemcsak a bűnözői csoportoknak, hanem a biztonsági erőknek is. Mexikó eddig még nem tett jelentős lépéseket a kiszolgáltatott csoportok védelmének érdekében, vagy az esetek megfelelő kivizsgálására. 

Az áldozatok jelentős része – a HRW jelentése szerint – fiatal, munkásosztáyból származó családos férfi. Jellemzően autószerelők, taxisofőrök, gyári vagy építőipari munkások. Emellett vannak rendőrök, nők és gyermekek, néhány fehérgalléros bűnöző, sőt egyetemi tanárok, építészek is. E visszaélések áldozatai ártatlannak vallották magukat az őket ért vádakban, és ragaszkodtak ahhoz, hogy nem rendelkeznek semmilyen információval illegális tevékenységgel kapcsolatban. 

A büntetőjogi szabályok átfogó reformjára vonatkozó végrehajtási intézkedések, amelyek olyan problémákra irányulnak, mint például a rendőrségi túlkapások, szintén lassan indultak be 2010-ben, és eddig nem is érték el céljukat, nem csökkentették a túlkapások előfordulási arányát.

Mindeközben a reprodukciós jogok (a nők családtervezéshez és szexuális önrendelkezéséhez fűződő jogai) súlyos korlátozására került sor, és a mexikói törvények még mindig nem biztosítanak megfelelő védelmet a családon belüli erőszak és a szexuális zaklatások területén.

A katonaság visszaéléseinek büntetlensége

Felipe Calderón elnök a katonaságra támaszkodik a kábítószerrel összefüggő erőszak és a szervezett bűnözés elleni harcban. Míg a rendfenntartó erők tevékenységét törvényesítik, a hadsereg súlyosan megsérti az emberi jogokat, gyilkosságokkal, kínzásokkal, erőszakkal.

A Mexikói Nemzeti Emberi Jogi Szervezet 65 ilyen esetről számolt be 2007 óta, és több mint 1 100 olyan ügyről tudnak, amelyben sérültek az emberi jogok 2010 első félévéig.

Jellemzőnek mondható, hogy a katonai hatóságok rutinszerűen bonyolítják le azokban az ügyekben a vizsgálatot és a vádemelést, amelyekben a katonaság tagjai a gyanúsítottak.

A katonai bírósági rendszer hibája a pártatlanság és az átláthatóság hiánya. Ezt mutatja, hogy 2007 óta eddig egyetlen tisztet ítéltek csak el emberi jogi bűncselekmény miatt.

Októberben Calderón elnök javasolta a katonai bíráskodásra vonatkozó törvények megreformálását, különös tekintettel a nemi erőszakra, kínzásra, erőszakos eltűnésekre vonatkozó cikkelyekben. 

Büntető igazságszolgáltatási rendszer

A rendszerről elmondható, hogy gyakorta nem szolgáltat igazságot az áldozatok számára az erőszakos bűncselekményeknél és az emberi jogok megsértésénél.

Ez számos okra vezethető vissza: korrupció, a megfelelő ismeretek és képzések hiánya, illetve a szabálytalan rendőri akciókat nem követi az elszámoltathatóság. 

Továbbra is a kínzások számítanak a legszélesebb körű problémának. Jellemző, hogy egyes bírók elfogadottnak tartják az olyan vallomásokat, amelyeket kínzások, illetve egyéb törvénytelen eljárás során nyernek a gyanúsítottaktól. Sok esetben pedig elmarad a nyomozás során elkövetett hibák kivizsgálása.

Lapozzon a folytatáshoz!

Az előzetes letartóztatás intézményének túl gyakori használata – a Mexikóban börtönben ülők több mint 40 százalékát soha nem ítélték el bűncselekmény elkövetéséért – a börtönök túlzsúfoltságához vezet, ezzel együtt az ott tapasztalható megalázó, egészségtelen és veszélyes körülmények kialakulásához. 2010 januárjában például 23 rabot gyilkoltak meg egy börtönlázadásban Durango-ban. 

Az előzetes letartóztatottak céltáblái az őrök visszaéléseinek, akik gyakorta megtagadják a megfelelő orvosi ellátást, különösen a női börtönökben. 

Véleménynyilvánítás szabadsága

Azok az újságírók, akik drogkereskedelemmel kapcsolatban publikálnak vagy kritikus hangot engednek meg maguknak a biztonsági erők intézkedéseivel szemben, komoly zaklatásnak és támadásoknak vannak kitéve. 2007 októberétől 2010-ig 35 újságírót gyilkoltak meg, további nyolc eltűnt, vagy félhalott állapotban került elő. 

Több mexikói államban robbanóanyagok vagy kézifegyver által éri őket a támadás. Júliusban egy rendőrtiszt Veracruz-ban kirabolt és megvert egy újságírót, aki előtte tanúja volt annak az esetnek, amikor a rendőr megtámadt egy másik riportert.

A széleskörűen terjedő erőszakhullámban a hatóságok nem járnak el megfelelően a nyomozások vagy az elkövetők elleni vádemelések tekintetében, illetve az újságírók védelmében, akiknek komoly kockázatokkal kell szembenézniük, és sok esetben öncenzúrával kénytelenek élni, saját biztonságuk érdekében.

2010 júliusában a Sajtó Elleni Bűncselekményekkel Foglalkozó Különleges Ügyészség (Fiscalía Especial para Delitos cometidos contra Periodistas) szélesebb körű megbízást és nagyobb önállóságot kapott, ám azóta nem sikerült javítaniuk a vádemelések arányának alacsony számán. 

Bevándorlók helyzete

Bevándorlók százezrei érkeznek Mexikóba, akik közül évente sokan válnak visszaélések áldozataivá, kezdve a fizikai és szexuális bántalmazástól a zsarolásig és lopásig. Körülbelül 18 000 bevándorlót rabolnak el évente, gyakran azzal a céllal, hogy az Egyesült Államokban élő rokonaiktól váltságdíjat követeljenek értük.

A Nemzeti Bevándorló Hivatal 350 ügynököt bocsátott el 2007 óta – a teljes állomány közel 15 százalékát – azzal a gyanúval, hogy együttműködött a szervezett bűnözéssel az emberkereskedelemben.

2010 szeptemberében bevándorlási ügynökök megvertek és kiraboltak több mint száz bevándorlót, akiket egy “halálvonatról” szállítottak le Oaxaca-ban. Az esetek túlnyomó többségében azonban a visszaélések áldozatává vált bevándorlók nem jelentik az ellenük elkövetett bűncselekményeket, tartva a kitoloncolástól. 

2010 szeptemberében a szenátus elfogadott egy olyan reformtervezetet, amely megköveteli minden hatóságtól, hogy nyújtsanak segítséget a visszaélések áldozatainak, állampolgárságuktól függetlenül. Calderon elnök novemberben írta alá a törvényt.

A Human Rights Watch ajánlásai Mexikónak:

A jelentés a dokumentált visszaélések alapján ajánlásokat fogalmaz meg a végrehajtó, törvényhozó és bírói hatalom részére:

  • A kongresszusnak meg kell újítani a katonai bíráskodásra vonatkozó törvényeket, hogy megakadályozzák a katonai joghatóság hatálya alá tartozó esetekben az emberi jogok megsértését a nyomozás összes szakaszában. Emellett biztosítani kell a polgári jogi ügyvédi jelenlétet minden olyan ügy kivizsgálásánál, ahol emberi jogok sérülhetnek, beleértve a katonaság által elkövetett jogsértéseket is.
  • A bíróságok a fennálló bizonyítékok birtokában tiltsák meg a kínzásokat.
  • A jogalkotók töröljék el a megelőző fogvatartás intézményét (ez mindig választható és kivételes, általában akkor rendelik el, ha a kiszabható minimális büntetés jelentős), amelyet az indokoltnál többször alkalmaznak, és amely növelheti a fogva tartottak elleni visszaélések számát.
  • A biztonsági erők az őrizetbe vett gyanúsítottakat elfogásukat követően azonnal adják át az ügyészségnek.
  • Nemzeti adatbázis létrehozása az eltűntek és fogva tartottak nyilvántartására, amelynek segítségével nyomonkövethetővé válik a rendszer, és jobban kivédhetőek a visszaélések.

Szita Zsuzsanna

Felkapott hírek

Friss hírek

Durván büntetik a karanténszabályok megsértését Oroszországban

Az orosz parlament alsóháza által kedden megszavazott törvénytervezet értelmében azok, akik a járványügyi karantén megsértésével gondatlanságból több ember halálát okozzák, hét évig terjedő szabadságvesztéssel és kétmillió rubeles bírsággal büntethetők. Egy másik tervezet értelmében - ha a járványhelyzet úgy diktálja - a kormány rendkívüli állapotot hirdethet ki, a valótlan hírek szándékos terjesztőire pedig öt év börtön lesz kiszabható.

Read More »

A járvány újabb katasztrófával fenyeget Szíriában

Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese hétfőn azt mondta a New York-i székhelyű Biztonsági Tanácsban, hogy a fertőzöttség tíz megerősített szíriai esete és az egy ottani halálos áldozat csak a jéghegy csúcsa, és más országok helyzetéből következtetve a járványnak várhatóan katasztrofális következménye lesz a háború sújtotta országban, főleg a legvédtelenebb közösségekben.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás