Veszélybe kerültek a titkolt titkosügynökök

A már eddig is megtépázott hírnevű kolumbiai hírszerzési szolgálat (DAS) körül újabb botrány pattant ki, amely ismét egy fekete pontot jelent az ex-elnök, Álvaro Uribe kormányának “ellenőrzőjébe”. A DAS felszámolásának nem éppen körültekintő hátterét tekintve azt mondhatnánk, nem is csoda, hogy az ügynökség néhány tisztviselője jövőbeli megélhetését úgy igyekezett biztosítani, hogy jó pénzért titkos iratokat bocsátott eladásra a feketepiacon legtöbbet kínálónak.

Mint már arról korábban hírt adtunk, olyan nemzetbiztonsági szempontból fontos dokumentumok kerültek gerillák, drogkereskedő szervezetek és külföldi kormányok kezébe, amelyek egyrészt a stratégiai műveletek, másrészt pedig ügynökök biztonságát veszélyeztetik.

A DAS (Biztonsági Igazgatási Főosztály) két évvel ezelőtti átszervezését követően azt gondolták volna, hogy elül az illegális lehallgatások okozta botrány. Azt követően, hogy 24 év börtönbüntetésre ítélték a szervezet volt vezetőjét, Jorge Noguera Cotes-t, újra az újságok címlapján szerepel a DAS. Ez a mostani eset azonban még az előzőeknél is súlyosabb, a nemzetbiztonság került veszélybe.

A vádiratban szerepel még Noguera Cortes felelőssége a hírszerző szolgálat információinak félkatonai szervezetek felé történő kiszivárogtatásáért.

Emellett kapcsolatot találtak a DAS és a „Jorge 40” néven közismert Rodrigo Tovas Pupo, az „Északi Blokk” (Bloque Norte) paramilitáris szervezet volt vezetője között, aki 2004-ben parancsot adott Alfredo Correa de Andreis szociológus meggyilkolására. A társadalmi megbecsülést élvező társadalomtudós neve is szerepelt azon a listán – szakszervezeti vezetők, emberi jogi harcosok, egyetemi diákok és tanárok mellett -, akiket koholt vádak alapján azzal gyanúsítottak, hogy gerillaszimpatizánsok, és amely az AUC (Kolumbiai Egyesült Önvédelmi Erők) kezébe került. Ez egyben bizonyítéka a DAS és a félkatonai szervezet közötti összefonódásnak.

Noguera elítélése egy újabb csapás, ami az amúgy is már erősen megtépázott Uribe-kormányzat imázsát érte. Álvaro Uribe még 2006-ban, amikor már gyülekezni kezdtek a felhők a DAS volt igazgatója feje fölött, még úgy nyilatkozott, hogy tűzbe tenné érte a kezét. A bírósági döntés után a volt elnök Twitter-es oldalán nyilvános bocsánatkérő üzenetet tett közzé.

Veszélyben az ügynökök

Olyan információk keringenek jelenleg a feketepiacon, amelyek az ügynökök valódi adatait, a különböző akciókban használt álneveiket, a titkos akciók leírását, az informátoraik adatait tartalmazzák. Emellett a DAS-nál dolgozó, összesen 6 022 hivatalnok neve és személyes adata is nyilvánosságra került.

A Semana nevű újság szerint ezen információk egy része a Daniel ‘El Loco’ (az Őrült) Barrera által vezetett drogkereskedő szervezet kezébe került, míg másik része egy külföldi kormányhoz, amely az utóbbi években feszült viszonyban állt Kolumbiával.

Az információk mellett a dokumentumok rengeteg olyan szabálytalan esetet is leírnak, amikor egyes ügyintézések kevesebb költséggel jártak, mint a törvényben elírt díjszabás. Három évvel ezelőtt az illegális migráció regisztrációjának megváltoztatása 30 és 40 millió pezo körüli összeget emésztett fel. Jelenleg ennek az ügyintézésnek a költsége 10 millió körül van.

Valami hasonló történt a bűntetett előéletre vonatkozó adatok nyilvántartásával is. Öt évvel ezelőtt, ha egy büntetett előéletű személy meg akarta tudni, hogy szerepel-e még a nyilvántartásban, ötmillió pezójába került. Közel egy hónappal ezelőtt a „Loco Barrera” nevű egyik leghírhedtebb kolumbiai bűnszervezet két tagja egy millió pezóért jutott hozzá ehhez az információhoz.

A több tízezernyi dokumentumok egy részében olyan források vagy dátumok szerepelnek, amelyek minden ügynökség számára kulcsfontosságúak. Az adatbázisból kiderül például, hogy egy “Z3” fedőnevű titkos ügynök kapcsolatot tartott fenn egy informátorral a Farc-on belül, akit „Z3-6”-ként kódoltak, és immár megismerhető a valódi neve, a személyigazolvány száma, sőt az éves jövedelme, lakhelye is. Emellett a forrással való találkozási helyek, az autóra vonatkozó adatok, amellyel az informátor érkezett, az igazi neve, a gúnyneve és az átadott információk. És végül olyan kulcsfontosságú információkat tartalmazó havi jelentések is napvilágot láttak, amelyekből kiderült, honnan gyűjtötték a hírszerzési adatokat, mely bűnözők segítettek egy adott személy elfogásában, milyen fegyvereket koboztak el.

Illegális megfigyelések

Nem kevésbé botránymentesek azon tevékenységek sem, amikor a kormányt bíráló ellenzéki politikusokról gyűjtöttek és rögzítettek információkat, többek között a jelenlegi belügyminiszterről, Germán Vargas Lleras-ról, aki ebben az időben szenátorként működött. 

A kiszivárogtatott iratok ezen részéből világosan kiderült, hogy a hírszerző szolgálat hónapokkal előre már ismerte az Ügyészség döntéseit egyes ügyekben, illetve hogy a Belügyminisztérium is arra törekedett, hogy befolyásolja a kongresszus jogalkotási munkáját.

Az illegális megfigyelés már ismertté vált a Legfelsőbb Bíróság számára is. A Semana ezekben az adatbázisokban sokkal több információra lelt ezzel kapcsolatban, példaként kiemelnek egy bíró titkos vizsgálat alá vonását, amely kiterjedt a bankszámláján tapasztalható mozgás nyomon követésétől, a gyerekkori barátai, gyermekei megfigyeléséig. 

A diplomaták sem menekülhettek

A nyilvánossá vált dokumentumok harmadik csoportját számos diplomáciai műveletről készült több gigányi videó- és audiofelvételek, elektronikus levelek adják, amelyeket kémkedéssel gyanúsított kolumbiai vagy külföldi személyek nyomon követése során rögzítettek.

A DAS feladatai közé tartozott, hogy hírszerzési tevékenységet folytasson bel-, illetve külföldön, olyan esetekben, amikor az országot biztonságát veszélyeztettve látták. Éveken át gyűjtöttek adatokat az ismertebb nemzetközi terrorszervezetekről is. A világ összes titkos ügynöksége végzi ezt a munkát nemzetbiztonsága érdekében, de csak kevesen merészkednek el odáig, hogy diplomáciai delegációkat vonjanak megfigyelés alá.

Ami viszont nem történhet meg egy ilyen művelet során – amely magába foglalja egy nagykövetség telefonvonalának lehallgatását is -, hogy ez napvilágra kerüljön.  A kiszivárogtatásnak köszönhetően egy szomszédos ország hozzáfért a jelentések, videók és felvételek jelentős részéhez, amelyet a DAS rögzített kolumbiai nagykövetségükön, illetve az országban megfordult diplomatadelegációik programjai során.

Az archívum hosszú listáján felbukkannak olasz, amerikai, kubai, venezuelai, iráni és angol nevek is.

Az Ügyészség 2009-ben vizsgálatot indított illegális kémkedés gyanújával, amely szerint a különböző civil szervezetek mellett az ENSZ kolumbiai irodájának munkatársait is megfigyelte a hírszerző szolgálat.

A kiszivárogtatás háttere, a DAS felszámolása

A megfigyeléssel és illegális lehallgatásokkal kapcsolatos botrány egészen 2009 februárjáig Álvaro Uribe kormányzása idejéig vezethető vissza, amikor az elnök ez év októberében bejelentette a DAS felszámolását, és egy új hírszerző ügynökség létrehozását. Ettől a pillanattól kezdve kitört a pánik a szervezetben és elkezdődött az adatok „vására”.

A szervezet felszámolására azonban nem volt konkrét elképzelés, az ezzel a feladattal megbízott Felipe Muńoz pedig néhány nappal a botrány kitörése előtt került a DAS élére. Muńoz nem bizonyult éppen a legjobb választásnak, főként azért, mert az ügynökség nyomozói tisztában voltak azzal, hogy a frissen kinevezett vezető az elődeihez képest vajmi keveset ért a hírszerzéshez.

Muńoz egy belső vizsgálat keretében kívánta megtisztítani a szervezetet a „rohadt almáktól”, ami természetesen nem hatott jól a már amúgy is meghurcolt ügynökségre. Egy nyomozó beszámolt arról, hogy úgy kezelték őket, mintha mind bűnözők lennének. Elbocsátási hullám vette kezdetét, az elején még azzal hitegették őket, hogy áthelyezésre kerülnek más ügynökségekhez vagy az újonnan felálló hírszerzési szervezetben maradhatnak. 

Ebben a bizonytalan légkörben kezdődött a bizalmas információk kiszivárogtatása. Hónapokkal később a kormány kihirdette azt a rendeletét, amely új szervezetek létrehozására, megszüntetésére, illetve megújítására vonatkozott. „Ekkor vált sokunk számára világossá, hogy komolyan gondolják a DAS felszámolását” – mondta egy nyomozó. 

Ezt követően a kormány hónapokon keresztül háttérbe szorította a DAS ügyét, mondván, a szervezet sötét üzelmei az előző kormány felelőssége, és hagyták, hogy Muńoz és a tanácsadói „ellakmározzanak” rajta, miközben erőiket az új ügynökség megálmodására és felépítésére összpontosították. 

„Bár továbbra is arról biztosítottak minket arról, hogy nem lesznek drasztikus leépítések, a bizonytalanság megmaradt. Sokan azt is kilátásba helyezték, hogy kártalanítani fognak minket, különböző képzéseket biztosítanak számunkra, hogy új életet kezdhessünk. A többieket pedig a CTI-hez (Cuerpo Técnico de Investigación – Műszaki Nyomozócsoporthoz – a szerk.) vagy a rendőrséghez helyezik át. A kormány tartotta magát az elhatározásához, miszerint megszünteti a DAS-t, mintha csak a Caprecom-ról (Caja de Prevision Social de Comunicaciones – Szociális Jóléti Alap – a szerk.) vagy a DNE-ről (Direction Nacional de Estupefaciantes – Nemzeti Kábítószer Hivatal – a szerk.) lenne szó, anélkül, hogy tudatában lettek volna, mit csináltak az ügynökségnél az emberek és főként, hogy mihez tudnának kezdeni az információkkal” – foglalta össze a nyomozó.

A titkos dokumentumok kiszivárogtatásával kapcsolatban Felipe Muńoz hangsúlyozta, hogy meg fogják találni a felelősöket és elnyerik méltó büntetésüket. Hozátette, hogy a kormány által létrehozandó új hírszerzési szolgálat szélesebb ellenőrzési kontrollal fog működni, az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. 

A kolumbiai hírszerzés jövője

Santos elnök a közelmúltban tett bejelentése szerint ennek az új hírszerző ügynökségnek az élére a haditengerészet volt parancsnokát, Álvaro Echandía-t akarja kinevezni. Mindez nem lesz egyszerű, tekintve, hogy a DAS-t novemberig véglegesen fel akarják számolni.

Visszatekintve az elmúlt két év történéseire, igencsak nehéz feladatnak tűnik az addig fennmaradó időben a nemzetbiztonság garantálása.

Mindenesetre az eset súlyosságát támasztja alá, hogy ezzel a kiszivárogtatással nyomozók százainak élete került veszélybe, emellett a kolumbiai hírszerzés egészébe vetett hit ingott meg.

Külföldi példák

Hasonló esetek történtek már az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában, Spanyolországban és Oroszországban is, amikor ügynökök nevei vagy egyes titkos műveletek részletei napvilágra kerültek. Ilyen volt például Valerie Plame CIA ügynök adatainak kiszivárogtatása George Bush kormányzata idején, vagy a két évvel ezelőtti eset Angliában, ahol egy USB adathordozó „veszett el”, rajta egy kábítószer kereskedelemmel kapcsolatos nyomozás adataival, amely kihúzta a gyufát a briteteknél, és kemény kritikával illették a titkosszolgálatokért felelős külügyminisztert.

Szita Zsuzsanna

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás