Protekcionista hullámot indíthat el a recesszió

Egy ideje folynak a találgatások, hogy az utóbbi évtizedekben több válsághullámot megélt Latin-Amerika még meddig áll ellen a recesszió hatásainak, s vajon az eddigi biztató gazdasági adatok mikor vesznek hátraarcot. Az országok most együtt keresik a lehetőségeket, de egyes elemzők szerint protekcionista eszközökhöz is nyúlhatnak a növekedés fenntartása érdekében.

Argentin javaslatra rendkívüli ülést tartottak az Unasur (Dél-amerikai Nemzetek Uniója) külügyminiszterei, egyrészt a nemzetközi gazdasági válság hatásainak, másrészt pedig a regionális integráció mélyítési lehetőségeinek közös vizsgálatára, mindezt a Latin-amerikai – Délkelet-ázsiai Együttműködési Fórum V. miniszteri ülésének keretén belül.

A korábbi – két héttel ezelőtt tartott – csúcstalálkozón a gazdasági miniszterek elfogadtak egy hat intézkedésből álló csomagot, melynek értelmében törekedni fognak a régióközi kereskedelem fokozására, a nemzeti valuták használatára, valamint javaslatot tettek egy közös válságkezelő alap létrehozására, mely a nemzetközi tőkétől való függésük enyhítésére lenne hivatott – tájékoztat az argentin elnök, Cristina Fernández de Kirchner Facebook oldala.

A szerdai ülésen a külügyminiszterek a további gazdasági kérdések mellett intézményi ügyekről is döntést hoztak: felállítanak egy munkacsoportot, mely választási bizottságokban működik majd a 12 tagú Unasur közgyűlésébe delegált nemzeti tagok megválasztásakor.

Van ok az aggodalomra?

Amint arról már a múlt héten beszámoltunk, a latin-amerikai országok az elmúlt évtizedek válságaiból levont tapasztalataikból kiindulva “inkább félnek, mint megijednek” az amerikai és európai adósságválság és a globális recesszió lehetséges következményeitől. Főként, hogy a legutóbbi jelentések szerint a világ nagyobb gazdaságai elismerték növekedésük jelentős lelassulását az idei év második felére vonatkozóan. A statisztikák legnagyobb “vesztese” az Európai Unió (0,2 százalékos növekedést jósolnak az említett időszakra), de az OECD tagországait tekintve is csupán 1,6 százalékos átlagnövekedésről beszélhetünk 2011 második felében, szemben az év eleji 2,4 százalékos adatokkal.

Míg Washington és Brüsszel recesszióval, magas munkanélküliségi rátával és növekvő államadóssággal küzd, addig az elemzők Latin-Amerika számára idén 4-4,8 százalékos, az elkövetkezendő két évre pedig 3-3,5 százalékos gazdasági növekedést jósolnak. Azonban ez jócskán elmarad a korábban várttól, s a nemzeti statisztikákat is rendszeresen korrigálják, ahogy azt nemrég Brazília is tette. Guido Mantega gazdasági miniszter megerősítette, hogy az egész világot sújtó pénzügyi válság lassanként begyűrűzik az országba, és egyre inkább érezhető a negatív hatása: a jelzett 4,5 százalékos GDP-növekedés helyett ma már csak négy százalékkal számolnak (mely jelentősen elmarad a tavalyi 7,5 százaléktól).

A jólét árnyoldalai

Brazília példájára is igaz, hogy minden éremnek két oldala van. A latin-amerikai GDP közel felét előállító országban az infláció hét százalék körül mozog a központi bank által megcélzott négy helyett, az értékét 2006 óta 40 százalékkal megnövelt real miatt az exportőrök veszítenek nemzetközi versenyképességükből, az elmúlt években az ingatlanárak pedig kétszeresükre nőttek. A bruttó államadósság 67 százalék körül alakul, de a háztartások is jelentős mennyiségű hitelt vettek fel az elmúlt években, mely – akárcsak Chile esetében – azért aggasztó, mert a vonatkozó jogi szabályozás hiánya miatt (ez a magyarázata annak is, hogy az átlagos hitelkamatlábak elérhetik akár a 47 százalékot is) a középosztály jelentősen eladósodott. Pénzügyi elemzők szerint mindezek hasonló hitelpiaci lufit eredményezhetnek, mint amilyen a 2008-as amerikai válság kirobbanásához vezetett.

Szakértők úgy vélik, hogy erős valutájuk miatt a latin-amerikai országok egy része a protekcionista gazdaságpolitikához folyamodhat a régió exportőreinek védelme érdekében. A diszkriminatív kereskedelmi eszközök elsősorban az amerikai, francia, német és kínai piacot érintené negatívan, míg a régióközi kereskedelem új lendületet kaphatna.

A korábbi válságok tanulságai bizonyítják, hogy a protekcionizmus nem megfelelő válasz recesszió idején, s csak addig “éri meg”, míg kevesen alkalmazzák, s árát mindig a fogyasztók fizetik meg – akár többszörösen is.

Solti Ágnes

Felkapott hírek

Friss hírek

A világnak szánt üzenet lehet Kim Dzsong Un lovaglása

A KCNA állami hírügynökség által szerdán kiadott képeken Kim Dzsong Un észak-koreai vezető látható, amint egyedül, egy hatalmas fehér ló hátán ülve havas mezőkön és erdőkön halad felfelé a Pektu-hegyen, a Kim-dinasztia spirituális szülőföldjén. Elemzők szimbolikus jelentőségűnek értékelik a lépést, amely által Észak-Korea azt akarja hangsúlyozni, hogy fel kíván lépni a nemzetközi szankciók, valamint a nukleáris programját érintő nyomás ellen.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás