Latin-Amerika is aggódik az USA miatt

Latin-Amerika országai aggodalommal figyelik az USA adósságvitáját, hiszen Kína után a térség államai birtokolják a legtöbb amerikai állampapírt. Egy esetleges fizetésképtelenség esetén Mexikó, a Karib-térség, illetve Brazília lennének a legnagyobb vesztesek, míg Bolívia és Venezuela úgy vélekedik, az Egyesült Államok gazdasági válsága azt bizonyítja, hogy a világhatalom hanyatlásnak indult.

Mexikó egyelőre bizakodik, Felipe Calderón szerint országa fel van készülve egy esetleges válságra, Kolumbia viszont kénytelen lesz elhalasztani az USA-val augusztusra tervezett szabadkereskedelmi egyezmény aláírását. Bár Brazília közel 200 ezer dollárnyi államkötvénnyel rendelkezik, a gazdasági miniszter szerint nincs ok aggodalomra, az ország gazdasága képes lenne átvészelni egy esetleges csőd következményeit.

A Cepal nyilatkozatában arra mutat rá, hogy a pénzügyi válság hatásai is enyhébbek voltak Latin-Amerikában más régiókkal összehasonlítva, vagyis képesek ellenállni a recessziónak, az USA adósságproblémája azonban komolyan visszavetheti ezen országok gazdaság növekedését.

Az amerikai adósságvita hatására a térségben felértékelődtek a nemzeti valuták, így a latin-amerikai vezetők egyet értenek abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül, egységesen kell fellépniük a probléma megoldása érdekében.

Duzs Éva

Felkapott hírek

Friss hírek

Enyhülnek a korlátozások Izraelben

Korlátozás-könnyítésekről döntött a koronavírus-kabinet Izraelben - jelentette a helyi média csütörtökön. A kormány az egész országban egységes, teljes, vagy hétvégi, esetleg éjszakai vesztegzárat sürgető javaslatokkal szemben Roni Gamzu professzor álláspontját fogadta el, amely a kevésbé fertőzött területeken nyitást, a fertőzöttebb részeken pedig nagyobb segítségvállalást és zárlatot javasol, és hosszabb távú terveket határoz meg.

Read More »

A svéd gazdaság még mindig jobban megúszta, mint Európa többi része

A svéd statisztikai hivatal szerdán készített gyorsbecslése szerint Svédország bruttó hazai terméke 8,6 százalékkal csökkent a második negyedévben az elsőhöz képest, illetve 8,2 százalékkal a tavalyi év azonos időszakához képest. Bár ez is bőven negatív rekordnak számít, a svéd GDP-zuhanás még mindig jelentősen elmarad a többi európai országban mért visszaeséstől.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás