Miért imádják a brazilok Dilmát?

Hatalmas volt a teher a vállán, elődje olyan magasra tette a lécet, hogy azt szinte lehetetlen átugrani. Tapasztaljuk a világban, hogy már nem kirívó eset egy női elnök. Brazíliában a politika idén januárban “érett meg” egy női elnökre – történelme során először. Dilma Rousseff hét hónapja van hatalmon, de ez a rövid idő elég volt ahhoz, hogy bebizonyítsa, nem elégszik meg pusztán a “női elnök” titulussal.


Marxista gerillából a Forbes magazin listájára

Egy bolgár emigráns lánya, az 1964-es puccsot követően a militarista diktatúra elleni harc jegyében több baloldali marxista gerillacsoport tagja. A hetvenes évek elején két évet börtönben tölt, ahol kínzásoknak vetik alá. Kiszabadulása után részt vesz a Munkáspárt megalapításában, majd Lula da Silva elnökké választásakor energiaügyi miniszter lesz. 2005-ben az első női kabinetfőnök lesz, 2011. január 1-től pedig az első nő Brazília élén.

Tekintettel arra, hogy a legnagyobb latin-amerikai gazdaságot, a világban cukorból, kávéból, narancsból, marhahúsból és baromfiból legtöbbet exportáló, és emiatt a “világ kamrájának” is nevezett országot irányítja, a megválásztasát követő héten a Forbes magazin a világ 16. legbefolyásosabb emberének választotta. Túlzás nélkül állítható, hogy személyével hamarosan a Föld csaknem minden lakója meg fog ismerkedni, hiszen mind a 2014-es foci VB, mind a 2016-os olimpia rendezésének jogát Brazília kapta. Rousseff “pro-life” szemléletű, vagyis támogatja az abortuszt, de csak abban az esetben, ha az anya élete veszélyben van, illetve ha a terhesség nemi erőszak eredménye.

Korábbi álláspontja miatt, amikor még a teljeskörű legalizáció pártján állt, gyakran támadjak. Ellenzi a halálbüntetést, a drogok legalizációját és a homoszexuálisok házasságát. Utóbbit illetően viszont egyetért azzal, hogy az egyneműek élettársi kapcsolatot létesítsenek. A Munkáspárt tagjaként arra lehetett számítani, hogy ellenzi majd a privatizációt és fellép a neoliberalizmus ellen, ennek ellenére nem egyértelmű a pozíciója e kérdés kapcsán, a brazil infrastruktúra fejlesztése érdekében pedig kilátásba helyezte a repterek privatizációját a soron következő -országa által megrendezésre kerülő- futball világbajnokság idejére.

Lehet valaki Lulánál sikeresebb?

Mindenki sejtette, hogy első nőként az ország élén nem lesz könnyű dolga Dilma Rousseffnek. Nemhogy egy olyan politikai zseni után, mint a karizmatikus Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília előző elnöke, aki a “nép fiaként” soha nem látott népszerűségre tett szert. Csak növelte a terhet Rousseff vállán, hogy maga Lula választotta őt utódjául, annak ellenére, hogy kettejük jelleme teljesen eltérő. Mindezen “hátráltató” tényezők ellenére az új elnöknő –úgy tűnik- lassan túlszárnyalja elődje népszerűségét. Hat hónappal hivatalba lépését követően Rousseff –vagy, ahogy egyre többen hívják, egszerűen csak Dilma- kezdi elnyerni annak a 46 millió brazilnak is a szimpátiáját, aki nem rá szavazott. Sok ember számára pont az a vonzó kormányzási stílusában, hogy “más, mint Luláé”.

A különbség még azok számára is egyértelmű, akik a politikában se nem jártasak, se nem érdekeltek annyira. Legjobb példa erre a két vezető korrupcióhoz és az azzal való leszámoláshoz való viszonyulása.

Dilma a korábbi elnök, Itamar Franco példáját követve keményen fellép a korrupció gyanújába keveredett politikusokkal, miniszterekkel szemben és azonnal intézkedik. Néhány héten belül két meghatározó pozícióban lévő miniszterét menesztette hasonló vádak miatt, pusztán a sajtóban felröppent találgatásokra támaszkodva. Dilma meggyőződése, hogy nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani.

Ezzel szemben Lula ilyen helyzetekben mindig megvédte szövetségeseit, ártatlannak tekintve azokat. Amig bíróság nem mondja ki az ellenkezőjét, nincs miről beszélni – vallotta. Egyesek szerint Brazíliában olyan szinten elterjedt a korrupció, hogy a felszámolásához nemzeti paktumot kéne kötni az ellenzékkel. Ezt még egyelőre csak rebesgetik a parlamenti folyosókon, de ami hat hónapos elnökség után is megállapítható: Dilma a korrupció elleni harc vezére kíván lenni.

Konzultál Lulával, de nem fél önálló döntést hozni

A politikában elmélyültebbek megjegyzik, hogy Dilma sokkal inkább tudatában van a hatalomnak, amit birtokol. Lula, saját pártjával és a további tíz párt alkotta koalícióval való együttműkődése során inkább volt miniszterelnök, mint elnök. Dilma azonban –mondják az elemzők- nem riad vissza attól, hogy néhány önálló döntését követően megorrolnak rá a koalíciós partnerek, akik Lula idején nagyobb beleszólási joggal bírtak.

Noha a Munkáspárt –Lula és Dilma is ennek a pártnak a tagja- prominensei Dilma hatalomra kerülésekor dörzsölték a tenyerüket, mondván, hogy az elnöknővel könnyebb lesz szélesebb körben végrehajtani a párt programját, mint a párttól korábban olyannyira függetlenül létező Lula idején, ez a jóslat most megdőlni látszik.

Lula elnöklése kapcsán bevett terminus lett a “lulizmus”, utalva egyéniségére, vezetői képességeire, mintegy kiemelve őt az őt hatalomra segítő és támogató kormányközegből. Nos, Dilma Rousseff alig féléve vezeti a legnagyobb dél-amerikai országot, de vannak, akik már “dilmizmusról” beszélnek. A karizmatikus vezetési stílusban nincs különbség előd és utód között. Mi több, elmondása szerint Rousseff rendszeresen konzultál Lulával és továbbra is megbízik benne. A döntéseket azonban mindig egyedül hozza. Mondani sem kell, hogy leghűségesebb – és legnagyobb – táborát maguk a nők alkotják, akik könnyen azonosulnak vele.

Dilma Rousseff határozott és céltudatos, nehéz döntéseket hoz meg látszólag könnyen, és teszi mindezt különösebb hírverés és reklám nélkül – nőies eleganciával.

Szeghalmi Zsolt

Felkapott hírek

Friss hírek

A font már nem fél a Brexittől

A brit font 2019 folyamán rendkívül volatilis volt, nyár végéig csökkenő trendben mozgott és a rendezetlen Brexit miatti félelmek nyomán a dollárral szemben szeptember elejére elérte az 1,20-as szintet. Azóta viszont drasztikusan csökkent a megállapodás nélküli kilépés esélye, így a font is menetelésbe kezdett.

Read More »

16 hónapja tartanak a konstruktív megbeszélések Kína és az USA között

A várakozások szerint a kidolgozás alatt álló, az év végéig aláírandó első részmegállapodásban az Egyesült Államok vállalja, hogy december 15-én mégsem vezeti be a 156 milliárd dollár értékű kínai importcikkekre - köztük mobiltelefonokra, laptopokra és játékokra - ígért 10 százalékos pótvámot. Trump véleménye azonban bármikor változhat.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás