_

Amerika visszafogadta Hondurast

A 2009-ben megbuktatott hondurasi ex-elnök, Manuel Zelaya hazatérése egyben országát is visszavezeti az Amerikai Államok Szervezetéhez. Ez azonban csak egyike a Porfirio Lobo hondurasi, Juan Manual Santos kolumbiai, és Hugo Chávez venezuelai elnök május végi tárgyalásainak eredményeként megszületett Cartagenai Egyezmény feltételeinek.

Honduras tagságát 2009 júniusában, a Zelaya ellen elkövetett puccsot követően függesztették fel, amikor is népszavazási jóváhagyással alkotmánymódosítást tervezett végrehajtani mandátumának meghosszabbítására. Az államcsínyt követően nemcsak, hogy menekülnie kellett az országból – előbb a brazil nagykövetség, majd a Dominikai Köztársaság fogadta be -, de 2009. július 4-én Honduras Amerikai Államok Szervezetebeli tagságát is felfüggesztették.

A Szervezet júniusi rendkívüli ülésén azonban 32 igen, és Ecuador ellenszavazata mellett az amerikai kontinens visszafogadta Hondurast. Így elismerésre került az ország demokratikus útra térése, és a puccs miatt megszakadt együttműködési programok is újraindulhatnak. Ecuador arra hivatkozva nem adta beleegyezését, hogy szerinte Hondurasban még messze nem múlt el a vihar: nem adottak a feltételek Zelaya hazatéréséhez, ráadásul az emberi jogok tiszteletben tartása sem valósul meg maradéktalanul.

Jól bizonyítja ezt az a tény, hogy az elnököt megbuktató erők nem álltak még bíróság elé tettükért. Az Egyesült Államok ezzel ellentétben igencsak optimistának mutatkozik Honduras demokratikus fejlődését illetően. Meggyőződésük szerint az ország igenis sokat tett a demokratizálódás felé, ezért támogatták a tagság felfüggesztésének megszüntetését.

A „jobboldal bukása”

Zelaya egyenesen a „jobboldal bukásának” nevezte a döntést, Ecuadort pedig biztosítani kívánta arról, hogy megértette ellenállásának miértjét, amely véleménye szerint hűen tükrözi Rafael Correa elnök politikai stratégiáját. Rámutatott arra is, hogy a Cartagenai Egyezmény elismeri, valóban államcsíny történt két évvel ezelőtt, ígéretet téve arra, hogy a bűnösök felelni fognak tettükért. Úgy nyilatkozott, hogy „időm 90 százalékát erre a célra fordítom majd, illetve az emberi jogok védelmére, 10 százalékát pedig arra, hogy a demokráciát építsem hazámban”.

A latin-amerikai ’triumvirátus’ megegyezése négy fő pontot emel ki: a Zelaya és támogatói ellen kiadott elfogatóparancs visszavonása, illetve biztonságos hazatérésük garantálása, az alkotmányozási folyamat biztosítása, az emberi jogok tiszteletben tartása és az esetleges visszaélések kivizsgálása, valamint annak ígérete, hogy követői részt vehetnek a politikai életben, és pártként indulhatnak a következő választásokon. Ezen felül a Legfelsőbb Bíróság ejtette ellene korrupció vádjával indult két eljárást is.

Hogyan tovább?

Zelaya azonnal munkához is látott. Június 26-án ül össze pártja (FNRP-Frente Nacional de Resistencia Popular), hogy megvitassák a 2013-ban esedékes választásokon való részvételüket. Célja elsősorban továbbra is az alkotmány megreformálása – holott épp emiatt fosztották meg hatalmától -, az ugyanis egyelőre nem teszi lehetővé az újbóli jelölést az elnöki posztra. Egyes szerint akár az is lehetséges, hogy felesége indul majd helyette a választáson; ezt jelenleg mindketten tagadják.

Zelaya teljesen új színben tűnik most fel, hiszen a 2009 júniusi ’menekülésével’ ellentétben most dicsőségesen érkezett meg Tegucigalpa repterére, ahol baloldali képviselők egész sora fogadta. A volt elnök megbékélést hirdet; erre egyébként a Cartagenai Egyezményben részt vevő felek is biztatják a hondurasi politikai erőket, a belügyekbe való be nem avatkozás elvét szem előtt tartva.

A 2005-2009 között hatalmon lévő Zelayának Hondurasba sikerült visszatérnie, a kérdés most már inkább az, sikerül-e a politikába is visszatérnie. Az ország jövője szempontjából nem mindegy.

Duzs Éva

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás