_

Peru: A diktátor lánya vagy az alezredes lesz az elnök?

LIMA, PERU – Miközben a nemzetközi és hazai sajtó széles körben ünnepli Peru első őslakos-indián parlamenti képviselőjét, Eduardo Nayap Kinin-t, az igazán érdekes fejlemény mégis az első forduló után megmaradt két populista elnökjelölt, Keiko Fujimori és Ollanta Humala vetélkedése lesz a következő néhány hétben. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az előbbi 36, míg utóbbi 42 százalékot kapna a június 5-ére kiírt második körben.

Peruban a jelenlegi alkotmány értelmében erős elnöki rendszer működik. A közvetlenül választott elnök a kormány és az állam feje is egyben, sőt, ő jelöli ki a miniszterelnököt is. Általános- és elnökválasztásra ötévente kerül sor, ahol mindenkinek kötelező szavaznia 18 és 70 éves kor között.

Amennyiben valaki nem vesz részt a voksoláson, úgy büntetésképp egy 18 és 180 sol (1200-12.000 forint) közötti összeget kell fizetnie. A legutóbbi, 2006-ban tartott voksoláson a baloldali-centralista APRA jelöltje, Alan Garcia került ki győztesen a most éppen elnöki székbe készülő Humalával szemben. Noha a latin-amerikai országban a szegénységi ráta jelentősen csökkent az utóbbi néhány év során, a perui lakosság egyötödének még mindig nincs vezetékes ivóvize.

A leadott szavazatok hivatalos összeszámlálása alapján Ollanta Humala (Gana Peru) kapta a legtöbb voksot (31,7 százalék) a perui elnökválasztások első fordulójában. Mögötte nem sokkal lemaradva a Fuerza 2011 jelöltje, Kieko Fujimori végzett 23,6 százalékkal. A másik három befutó erősorrendben, Pedro Pablo Kuczynski (PPK), a német és lengyel szülőkkel rendelkező perui-amerikai kettős állampolgár, aki mellesleg a neves francia rendező Jean-Luc Godard unokatestvére is egyben. Őt követi Alejandro Toledo volt perui elnök, a sor végén pedig Luis Castaneda, a főváros, Lima korábbi polgármestere végzett.

Politikai elemzők szerint az összesítés jól tükrözi a korábbi kormányzatok kétségbeesett próbálkozását arra nézve, hogy csökkentsék a jövedelemkülönbségeket a perui lakosság körében. Michael Shifter, az Inter-American Dialogue elemzője hangsúlyozta, hogy Peruban nagy szükség lenne a javak igazságosabb elosztására valamint a közbiztonság javítására. Szerinte a választási eredmények is ezt az óhajt fejezik ki, bár mindkét megmaradt jelölt valamiféle populista-autoriter kormányzást képvisel.

A szavazatokat értelmezhetjük tehát egyfajta kritikának is az eddigi, viszonylag demokratikus kormányzatokkal szemben. Amelyek ugyan az egyik leggyorsabb latin-amerikai gazdasági fellendülést produkálták az országban, mégsem sikerült felszámolniuk a korrupciót, a bűnözést, valamint felzárkóztatni a szegényebb rétegeket.

A választási törvény értelmében, ha az első fordulóban egyik elnökjelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát, akkor a két legtöbb voksot kapott jelölt indulhat a június 5-ére kiírt második körben.

Ollanta Humala

Humala és Fujimori korábbról már igencsak jól ismerik egymást. Az egykor alezredesi posztot betöltő Ollanta 2000-ben egy sikertelen katonai felkelés vezetője volt Alberto Fujimori és társai ellen. Az ügyvéd-katona családból származó elnökjelölt már 1992-ben részt vett a Fényes Ösvény (Sendero Luminoso) elnevezésű maoista terror-szervezet elleni fegyveres akciókban, majd később harcolt az Ecuador ellen vívott háborúban is. Humala 2006-ban egyszer már indult perui választásokon, mint elnökjelölt. Akkor a második fordulóban az éppen leköszönő Alan Garcia került fölénybe vele szemben, 52-47 százalék arányban. A legnagyobb kételyek Ollantával szemben főleg külföldi partnerségi kapcsolatait érintik. A jelenlegi venezuleai elnök, Hugo Chávez egy ízben nyilvánosan is „jó katonájának nevezte” a volt alezredest. Noha Humala mindig is tagadta, hogy követné Chávez gazdasági programját, alapos a gyanú, hogy a venezuelai elnök pénzügyileg támogatta 2006-os kampányát. A külföldi befektetők félelme Humalával szemben főleg az, hogy növelni fogja a kivetendő adókat a bányászati iparágban (ez a perui GDP egy igen jelentős része), másfelől fokozni szeretné az állam befolyását olyan stratégia szektorokban, mint az elektromos áram. Noha a Moody’s szerint Humala nem jelent reális veszélyt a külföldi befektetőkre, a perui tőzsde mégis érzékenyen reagált az elnökjelölt győzelmi esélyeire. A chilei elnök szintén kétségét fejezte ki, sőt, utalt a két ország viszonyának „radikális megváltozására” is Ollanta győzelme esetén. Ennek ellenére az utóbbi időben úgy tűnik, Ollanta jelentős változáson ment keresztül, és inkább hajlik a korábbi brazil elnök, Luiz Inacio “Lula” de Silva politikája felé. Humala a sajtónak többször is úgy fogalmazott, hogy „teret adna a külföldi vállalkozásoknak és meghagyná a Perui Központi Bank függetlenségét”. Sőt, az egyik népszerű rádióműsorban azt is kijelentette, hogy igenis érdemes figyelembe venni a brazil gazdaságpolitikai lépéseket. ’Felismertük, hogy a brazil program sikeres. Tehát lehetséges gazdasági növekedés a szociális reformok mellett a makrogazdasági folyamatok figyelembevételével is. Peru megváltozott, ezzel én is megváltoztam’ – fogalmazott az elnökjelölt. Idei kampányának fő mondanivalója ugyanakkor az igazságosabb elosztási rendszer bevezetése. Az ismert perui szociológus, Julio Cotler szerint Humala győzelme esetén nem lenne képes kormányzásra, ugyanis a kongresszusban nincs markáns többsége.

Esélylatolgatás

A második fordulóban tehát a két megosztó jelölt között kell majd dönteniük a választásra jogosultaknak. Noha egyes tanulmányok szerint a perui lakosság közel 50 százaléka egyiküket sem szeretné az elnöki székben látni.

Ennek ellenére a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok (Ipsos-Apoyo) azt mutatják, hogy Ollanta Humala kapná a második körös szavazatok 42, míg Keiko Fujimori a 36 százalékát. A fennmaradó 22 százalékból tíz bizonytalan, 12 százalékuk pedig érvénytelenül voksolna, amennyiben most vasárnap lennének az elnökválasztások.

Politikai elemzők szerint Ollanta szavazói bázisa főleg Peru déli és középső régióiból kerül ki. Keiko inkább az ország északi részén, valamint az Amazonas mentén tűnik erősebbnek. Limában, ugyan nem kiemelkedően, de valamivel nagyobb a támogatottsága Keikonak (43-35). Peru többi részén azonban egyértelműen Ollanta van előnyben.

Az első körben búcsúzó jelöltek közül Alejandro Toledo az eredmények kihirdetése után szinte azonnal bejelentette, hogy ő minden bizonnyal Ollantára fog szavazni. Ennek ellenére szavazói bázisa viszonylag megosztott a kérdésben. Az Ipsos-Apoyo megkérdezettei alapján 37 százalék Ollantára, 32 pedig Keikora voksolna június 5-én.

Kuczynski hívei esetén ennél kicsit nagyobb a szavazatok szórása. A megkérdezettek 41 százaléka Keikot, míg összesen 20 százalék támogatná Humalát a második körben. Castaneda szavazói inkább Keikot (34), mint Ollantát (24) választanák elnöküknek.

Amikor az embereket arról kérdezték, hogy miért szavaznak Humalára, a válaszok jelentős része az volt, hogy ő testesíti meg a változást az országban. Fujimori esetében ugyanez főként apja kormányzatának elismerése volt (43 százalék).

A megkérdezettek 48 százaléka szerint igenis Hugo Chávez pénzeli Ollanta Humala kampányát, míg összesen 47 százalék gondolja, hogy a volt ezredes csatlakozni szeretne Chávez és a baloldali bolíviai elnök, Evo Morales ideológiai köréhez. A szavazók igen magas aránya (68 százalék) állítja, hogy Keiko amnesztiát fog adni börtönben ülő apjának, ugyanakkor 76 százalék elismeri, hogy kevés az esélye annak, hogy Fujimori, ahogy egykor apja is megtette, feloszlatná a kongresszust.

A két forduló között napvilágot láttak olyan hírek, miszerint két televíziós újságírót azért menesztettek állásából, mert nem támogatták Fujimori megválasztását. Közben mindkét jelölt aláírta azt a Nemzeti Egyezményt, amely még 2002-ben, Toledo kormányzata alatt született, és tartalmazza Peru hosszú távú stratégiai célkitűzéseit.

Klopfstein-László Kornél

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás