_

Sebastián Pińera: elnökségre teremtve

Sebastián Pińera, Chile jelenlegi elnöke mára már szinte mindent elért az életben: értelmiségi családba született, befolyásos édesapja révén fiatalon megismerkedett mind az amerikai, mind az európai kultúrával, a chilei Pontificia Egyetemen diplomázott, doktori fokozatát pedig a Harvardon szerezte. Tehetségének és kitartásának köszönhetően egészen az elnöki székig jutott, mandátumának első évét azonban nem várt kihívások nehezítették.

Gyermekkor

Sebastián Pińera Echenique néven látta meg a napvilágot 1949. december elsején, José Pińera Carvallo és Magdalena Echenique Rozas harmadik gyermekeként. Mind a hat gyerek katolikus nevelést kapott, szüleik kötelességtudatra nevelték őket.

Apja révén fiatalon megismerkedett a különféle kultúrákkal, édesapját ugyanis egy évvel a fiú születése után belga nagykövetnek nevezték ki, így a család Európába költözött. Később visszatértek az amerikai kontinensre, New Yorkba, ahol az idősebb Pińera a „Corporación de Fomento de la Producción” nevű, a gazdasági fejlődést előmozdítani kívánó kormányzati szervezetnél kezdett dolgozni.

Pińera 1955. és 1964. között a „Verbo Divino” általános iskolában tanult, tehetsége már itt megmutatkozott, az egyik legjobb diákként tartották számon. 1964-ben aztán a család újra elhagyta a kontinenst, és Brüsszelben telepedtek le, ahol gimnáziumi tanulmányait a belga Saint Boniface iskolában folytatta. Néhány évvel később visszatértek Chilébe, ahonnan a következő állomás egyenesen az amerikai Harvard Egyetem volt.

Egyetemi évek

1968-ban iratkozott be a chilei Pontificia Egyetem gazdasági karára, ahol értékesítési mérnökként diplomázott. Szorgalmát és tehetségét 1971-ben Raúl Iver díjjal is jutalmazták, ő rendelkezett ugyanis a legkiválóbb eredményekkel az évfolyamon. Két évvel később utazott az USA-ba, ahol az „Oktatás gazdaságtana a fejlődő országokban: Esszégyűjtemény” c. diplomamunkájával doktori címet szerzett a Harvard egyetemen. Az Egyesült Államokban való tartózkodása alatt több neves, Nobel-díjas közgazdásszal is megismerkedett, és ezen időszakban ismerte meg a demokratikus értékeket, melyekkel teljes egészében azonosult is.

A családapa

Pińera 1973-ban vette feleségül Cecilia Morel Montest, akitől 4 gyermeke született, Magdalena, aki történelmet és földrajzot tanult, később tanár lett; Cecilia, akiből gyerekorvos lett, Sebastián apja nyomdokaira lépett, és értékesítési mérnökként diplomázott, a legkisebb gyermek, Cristóbal pedig a pszichológia iránt érdeklődött.

Elnöki elfoglaltsága miatt kevés idő jut a családjára, de amikor teheti, szívesen tölti az időt a szeretteivel, emellett rendkívül szeret olvasni, rajong az egyetemes történelemért.

Egyre közelebb a tűzhöz

1988. október 5-én Pińera is részt vett azon a népszavazáson, amit Pinochet katonai diktatúrájának eltörlése miatt tűztek ki. Természetesen, nemmel szavazott a diktatórikus rezsim folytatására.

Kiegyensúlyozott családi hátterének és gyermekkorának köszönhetően mindig is érzékeny volt a szociális problémákra, és fiatalon eltökélte, hogy ahol tud, ott segít. A népszavazást követő évben éppen ezért feleségével megalapították a „Fundación Mujer Emprende” nevet viselő alapítványt, melynek célja a fiatal, ám rossz anyagi körülményekkel rendelkező anyák támogatása.

A „Fundación Futuro” nevű szervezet megalapítása is az ő nevéhez köthető. Ennek a szervezetnek a célja az oktatás, a különféle kultúrák megismertetése a lakossággal. Példaként a  „Művészet felfedezi az embert”, vagy a „Felfedezem a várost” oktatási programokat lehet felhozni.

Ennek a szervezetnek a keretében környezetvédelmi kérdésekre is gondot fordítottak. 2005-ben Chile déli részén, a Chiloé szigeten létrehozta a Tantauco Parkot. A 140 ezer hektáron fekvő területre látogatók olyan fajokat csodálhatnak meg testközelből, mint a kék bálna. A parkban nagy hangsúlyt fektetnek az ökoszisztémák védelmére, rengeteg programot létrehoztak a kihalás szélén álló fajok védelme érdekében. A Park felhívja az emberek figyelmét a fenntartható fejlődés fontosságára úgy, hogy az élőlényeket természetes élőhelyükön csodálhatják meg az ide látogatók.

A politikus

1989-ben jelölték szenátornak, 1990 és 1998 között Kelet-Santiago szenátoraként dolgozott, később belépett a Nemzeti Megújulás (Renovación Nacional) Pártba. Szenátorként részt vett különféle tanácsokban, elsősorban emberi jogi, környezetvédelmi és nemzeti jóléttel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Olyannyira sikeresen vette az akadályokat, hogy mandátuma alatt megkapta a legjobb szenátornak járó kitüntetést is.

A Nemzeti Megújulás Pártjának 2001 és 2004 között volt az elnöke, s a párt elnökjelöltje is lett 2005-ben. A decemberi választásokon a szavazatok 25.4%-át szerezte meg, a rivális, Michelle Bachelettel pedig 45.9%-t szerzett. A második fordulóban, 2006-ban Pińera 46.5%-t kapott, míg Bachelet 53.5%-kal zárta a választást, így Pińera ekkor még alulmaradt az elnöki székért vívott harcban.

2009 májusában megalapította a „Koalíció a változásért” nevű szervezetet, mely elnökjelöltjének választotta Pińerát. A koalíció tagjai közt kiemelkedett a Nemzeti Megújulás Párt, a Független Demokratikus Unió, a Chile Primero (“Először Chile”), Humanismo Cristiano (“Keresztény Humanizmus”), Norte Grande (“Nagy Észak”) nevű szervezetek.

Ami nem sikerült 2006-ban, az sikerült 4 évvel később. 2009. december 13-án a szavazatok 44%-át tudhatta magáénak, amivel újra bejutott a második fordulóba, ahol ezúttal nyert. 2010. január 17-én őt választották Chile elnökének, a szavazatok 51.6%-ával. 2010. március 11-e óta Chile 38. elnökét köszönthetjük Sebastián Pińerában. 

Nem várt kihívások

Elnökké választása után bő egy hónappal az egész országot sújtó természeti katasztrófával kellett szembenéznie. A Richter-skála szerinti 8.8 erősségű földrengés óriási károkat okozott Chilében, nem beszélve a több száz halálos áldozatról. Pińerára és leendő kormányára az elmúlt 50 évben nem tapasztalt helyreállítási munkálatok vártak, melyek jelentős része még a mai napig is tart. Az elnök bejelentette, hogy a költségvetés 2%-át az infrastruktúra újjáépítésére szánja. A katasztrófa után egy évvel – elmondása – szerint a helyreállítási munkálatok több, mint felével végeztek, és legalább olyan ütemben szeretne haladni idén is, mint 2010-ben, továbbá, együttműködésre szólította fel az ország lakosságát.

A tavaly februári természeti csapás után augusztusban újabb katasztrófa történt, ezt azonban a volt elnök, Michelle Bachelet szerint már meg lehetett volna akadályozni. Nyár végén 33 bányász rekedt a mélyben, ahonnan csak október közepén sikerült kiszabadítani őket. A 700 méteres mélységben való hosszú raboskodás, és a mentési nehézségek rávilágítottak arra, hogy komoly munkavédelmi reformokra van szükség. Az elnök ígéretet tett ezen reformok mielőbbi eszközölésére, és egy interjúban hozzátette, hogy a felelősök ellen a nyomozás már megindult, a kormány pedig megígéri, hogy ezentúl senkinek sem kell majd embertelen és veszélyes körülmények között dolgoznia.

A természeti katasztrófán kívül más gondok is vannak az országban, Chilében a munkanélküliségi ráta ugyanis elég magas, azonban az elnök a Nemzeti Statisztikai Hivatal által kibocsátott adatot mint „jó hírt” üdvözölte, a ráta ugyanis 8.3% maradt. Bár nem csökkent, de nem is emelkedett, ami mindenképpen pozitívnak számít.

A kormány egyik fő célkitűzése a munkahelyteremtés. A földrengés okozta károk helyreállítása sok embernek ad munkát, ez az egyik oka annak, hogy a ráta 8.3%-on maradt, a 2009-es 10% helyett. Pińera nem kevesebb, mint 1 millió új munkahelyet szeretne létrehozni a mandátuma lejártáig, 2014-ig.

A 2010. február 27-i földrengés a 2011-es évet is beárnyékolja, Pińerának meg kell küzdenie a helyreállítási munkálatok hatékonyságát és gyorsaságát vitatókkal, az otthon nélkül maradt családoknak megfelelő életkörülményeket kell biztosítani, amíg vissza nem térhetnek házaikba, és továbbra is súlyos összegeket kell fordítani a katasztrófai sújtotta területek újjáépítésére.

Sándor Nóra

Felkapott hírek

Friss hírek

Eredménytelenül zárult az ENSZ madridi klímacsúcsa

A legfőbb célkitűzés elérése nélkül ért véget az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 25. (COP25) ülése Madridban vasárnap, az elhúzódó viták miatt a tervezetthez képest két nappal később. A klímacsúcson részt vevő országoknak nem sikerült megállapodásra jutniuk az új szén-dioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszer létrehozásáról, amely így a jövő évi, Glasgowban tartandó COP26 ülés feladata lesz.

Read More »

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás