Sebastián Pińera: elnökségre teremtve

Sebastián Pińera, Chile jelenlegi elnöke mára már szinte mindent elért az életben: értelmiségi családba született, befolyásos édesapja révén fiatalon megismerkedett mind az amerikai, mind az európai kultúrával, a chilei Pontificia Egyetemen diplomázott, doktori fokozatát pedig a Harvardon szerezte. Tehetségének és kitartásának köszönhetően egészen az elnöki székig jutott, mandátumának első évét azonban nem várt kihívások nehezítették.

Gyermekkor

Sebastián Pińera Echenique néven látta meg a napvilágot 1949. december elsején, José Pińera Carvallo és Magdalena Echenique Rozas harmadik gyermekeként. Mind a hat gyerek katolikus nevelést kapott, szüleik kötelességtudatra nevelték őket.

Apja révén fiatalon megismerkedett a különféle kultúrákkal, édesapját ugyanis egy évvel a fiú születése után belga nagykövetnek nevezték ki, így a család Európába költözött. Később visszatértek az amerikai kontinensre, New Yorkba, ahol az idősebb Pińera a „Corporación de Fomento de la Producción” nevű, a gazdasági fejlődést előmozdítani kívánó kormányzati szervezetnél kezdett dolgozni.

Pińera 1955. és 1964. között a „Verbo Divino” általános iskolában tanult, tehetsége már itt megmutatkozott, az egyik legjobb diákként tartották számon. 1964-ben aztán a család újra elhagyta a kontinenst, és Brüsszelben telepedtek le, ahol gimnáziumi tanulmányait a belga Saint Boniface iskolában folytatta. Néhány évvel később visszatértek Chilébe, ahonnan a következő állomás egyenesen az amerikai Harvard Egyetem volt.

Egyetemi évek

1968-ban iratkozott be a chilei Pontificia Egyetem gazdasági karára, ahol értékesítési mérnökként diplomázott. Szorgalmát és tehetségét 1971-ben Raúl Iver díjjal is jutalmazták, ő rendelkezett ugyanis a legkiválóbb eredményekkel az évfolyamon. Két évvel később utazott az USA-ba, ahol az „Oktatás gazdaságtana a fejlődő országokban: Esszégyűjtemény” c. diplomamunkájával doktori címet szerzett a Harvard egyetemen. Az Egyesült Államokban való tartózkodása alatt több neves, Nobel-díjas közgazdásszal is megismerkedett, és ezen időszakban ismerte meg a demokratikus értékeket, melyekkel teljes egészében azonosult is.

A családapa

Pińera 1973-ban vette feleségül Cecilia Morel Montest, akitől 4 gyermeke született, Magdalena, aki történelmet és földrajzot tanult, később tanár lett; Cecilia, akiből gyerekorvos lett, Sebastián apja nyomdokaira lépett, és értékesítési mérnökként diplomázott, a legkisebb gyermek, Cristóbal pedig a pszichológia iránt érdeklődött.

Elnöki elfoglaltsága miatt kevés idő jut a családjára, de amikor teheti, szívesen tölti az időt a szeretteivel, emellett rendkívül szeret olvasni, rajong az egyetemes történelemért.

Egyre közelebb a tűzhöz

1988. október 5-én Pińera is részt vett azon a népszavazáson, amit Pinochet katonai diktatúrájának eltörlése miatt tűztek ki. Természetesen, nemmel szavazott a diktatórikus rezsim folytatására.

Kiegyensúlyozott családi hátterének és gyermekkorának köszönhetően mindig is érzékeny volt a szociális problémákra, és fiatalon eltökélte, hogy ahol tud, ott segít. A népszavazást követő évben éppen ezért feleségével megalapították a „Fundación Mujer Emprende” nevet viselő alapítványt, melynek célja a fiatal, ám rossz anyagi körülményekkel rendelkező anyák támogatása.

A „Fundación Futuro” nevű szervezet megalapítása is az ő nevéhez köthető. Ennek a szervezetnek a célja az oktatás, a különféle kultúrák megismertetése a lakossággal. Példaként a  „Művészet felfedezi az embert”, vagy a „Felfedezem a várost” oktatási programokat lehet felhozni.

Ennek a szervezetnek a keretében környezetvédelmi kérdésekre is gondot fordítottak. 2005-ben Chile déli részén, a Chiloé szigeten létrehozta a Tantauco Parkot. A 140 ezer hektáron fekvő területre látogatók olyan fajokat csodálhatnak meg testközelből, mint a kék bálna. A parkban nagy hangsúlyt fektetnek az ökoszisztémák védelmére, rengeteg programot létrehoztak a kihalás szélén álló fajok védelme érdekében. A Park felhívja az emberek figyelmét a fenntartható fejlődés fontosságára úgy, hogy az élőlényeket természetes élőhelyükön csodálhatják meg az ide látogatók.

A politikus

1989-ben jelölték szenátornak, 1990 és 1998 között Kelet-Santiago szenátoraként dolgozott, később belépett a Nemzeti Megújulás (Renovación Nacional) Pártba. Szenátorként részt vett különféle tanácsokban, elsősorban emberi jogi, környezetvédelmi és nemzeti jóléttel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Olyannyira sikeresen vette az akadályokat, hogy mandátuma alatt megkapta a legjobb szenátornak járó kitüntetést is.

A Nemzeti Megújulás Pártjának 2001 és 2004 között volt az elnöke, s a párt elnökjelöltje is lett 2005-ben. A decemberi választásokon a szavazatok 25.4%-át szerezte meg, a rivális, Michelle Bachelettel pedig 45.9%-t szerzett. A második fordulóban, 2006-ban Pińera 46.5%-t kapott, míg Bachelet 53.5%-kal zárta a választást, így Pińera ekkor még alulmaradt az elnöki székért vívott harcban.

2009 májusában megalapította a „Koalíció a változásért” nevű szervezetet, mely elnökjelöltjének választotta Pińerát. A koalíció tagjai közt kiemelkedett a Nemzeti Megújulás Párt, a Független Demokratikus Unió, a Chile Primero (“Először Chile”), Humanismo Cristiano (“Keresztény Humanizmus”), Norte Grande (“Nagy Észak”) nevű szervezetek.

Ami nem sikerült 2006-ban, az sikerült 4 évvel később. 2009. december 13-án a szavazatok 44%-át tudhatta magáénak, amivel újra bejutott a második fordulóba, ahol ezúttal nyert. 2010. január 17-én őt választották Chile elnökének, a szavazatok 51.6%-ával. 2010. március 11-e óta Chile 38. elnökét köszönthetjük Sebastián Pińerában. 

Nem várt kihívások

Elnökké választása után bő egy hónappal az egész országot sújtó természeti katasztrófával kellett szembenéznie. A Richter-skála szerinti 8.8 erősségű földrengés óriási károkat okozott Chilében, nem beszélve a több száz halálos áldozatról. Pińerára és leendő kormányára az elmúlt 50 évben nem tapasztalt helyreállítási munkálatok vártak, melyek jelentős része még a mai napig is tart. Az elnök bejelentette, hogy a költségvetés 2%-át az infrastruktúra újjáépítésére szánja. A katasztrófa után egy évvel – elmondása – szerint a helyreállítási munkálatok több, mint felével végeztek, és legalább olyan ütemben szeretne haladni idén is, mint 2010-ben, továbbá, együttműködésre szólította fel az ország lakosságát.

A tavaly februári természeti csapás után augusztusban újabb katasztrófa történt, ezt azonban a volt elnök, Michelle Bachelet szerint már meg lehetett volna akadályozni. Nyár végén 33 bányász rekedt a mélyben, ahonnan csak október közepén sikerült kiszabadítani őket. A 700 méteres mélységben való hosszú raboskodás, és a mentési nehézségek rávilágítottak arra, hogy komoly munkavédelmi reformokra van szükség. Az elnök ígéretet tett ezen reformok mielőbbi eszközölésére, és egy interjúban hozzátette, hogy a felelősök ellen a nyomozás már megindult, a kormány pedig megígéri, hogy ezentúl senkinek sem kell majd embertelen és veszélyes körülmények között dolgoznia.

A természeti katasztrófán kívül más gondok is vannak az országban, Chilében a munkanélküliségi ráta ugyanis elég magas, azonban az elnök a Nemzeti Statisztikai Hivatal által kibocsátott adatot mint „jó hírt” üdvözölte, a ráta ugyanis 8.3% maradt. Bár nem csökkent, de nem is emelkedett, ami mindenképpen pozitívnak számít.

A kormány egyik fő célkitűzése a munkahelyteremtés. A földrengés okozta károk helyreállítása sok embernek ad munkát, ez az egyik oka annak, hogy a ráta 8.3%-on maradt, a 2009-es 10% helyett. Pińera nem kevesebb, mint 1 millió új munkahelyet szeretne létrehozni a mandátuma lejártáig, 2014-ig.

A 2010. február 27-i földrengés a 2011-es évet is beárnyékolja, Pińerának meg kell küzdenie a helyreállítási munkálatok hatékonyságát és gyorsaságát vitatókkal, az otthon nélkül maradt családoknak megfelelő életkörülményeket kell biztosítani, amíg vissza nem térhetnek házaikba, és továbbra is súlyos összegeket kell fordítani a katasztrófai sújtotta területek újjáépítésére.

Sándor Nóra

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább puhítják Trumpot a támaszpontok átnevezése ügyében

A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson. Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás