Új szakaszba léphet korunk gyarmatosítási hulláma

A kétezres évek elejét hatalmas eufória jellemezte: a latin-amerikai országokban, több milliárd dollár értékű kínai beruházásokról beszéltek. A „befektetéscunami” híre azonban tündérmesének bizonyult, folyton halasztgatott ígéret maradt csupán. 2010-ben végül teljesült  az ígéret, megérkezett a várva-várt kínai befektetési boom. Vajon mi lesz az ára a kínai barátságnak a régióban? Egyenlő partnerek között létrejövő kapcsolatról van-e szó, vagy Latin-Amerika Kína következő Afrikája lesz?

A millennium elejétől 2009-ig a latin-amerikai országokba irányuló kínai befektetések

összértéke kevéssel haladta meg a 30 milliárd dollárt. Ezzel szemben csak 2010-ben ez az érték 33 milliárd dollár körül mozgott. A kínai befektetők egy év alatt meghaladták az előző kilenc év teljesítményét. Ennek az lett a következménye, hogy a régió országai most a „nagy sárkányt” részesítik előnyben az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tagországaival szemben.  Kína a régió első számú befektetőjévé nőtte ki magát, ezen belül is a legtöbb figyelmet Brazíliának, Argentínának és Perunak szenteli.

Kína következő Afrikája?

Az USA és Latin-Amerika kapcsolatát George W. Bush elhanyagolta, most ezt az űrt igyekszik betölteni Kína. – mondta Daniella Menezes, Kínába akkreditált brazil első titkár.

Ezzel párhuzamosan több latin-amerikai vezetőben is megfogalmazódott a félelem, hogy a kínai befektetők  csak kizsákmányolják a régió országait, hiszen úgy tekintenek a latin-amerikai kapcsolatra, mintha ugyanolyan lenne mint a világgazdaság perifériájára szorult Afrika, ugyanazokkal a szabályokkal, ugyanolyan ingatag és korrupt  rendszerrel. Kolumbiát például nagyon kedvelik a kínai befektetők, hiszen ott kevés a szabályozás, nincsenek szigorú sztenderdek a munkavállalókat és a környezetvédelmet illetően, ezért sokkal kedvezőbbek és olcsóbbak a vállalkozási feltételek.

Kína stratégiája teljesen világos, mindent megtesznek azért, hogy a nyersanyagokat birtokolják. Nem akarunk Kína következő Afrikája lenni, kezünkbe kell venni a saját fejlődésünket – a külföldi befektetésekért felelős, kormányzati tulajdonú ProMéxico szóvivője, Neil Dávila magánvéleményét a WikiLeaks internetes portál szivárogtatta ki.

A kínai vállalkozóknak is vannak félelemeik 

A Kínában tradicionálisan értéknek számító megbízhatóság, pontosság és fegyelmezettség kifogásolható a latin-amerikai partnerek esetében, náluk ugyanis nem meglepő, hogy egy hirtelen döntés következtében elállnak az üzlettől. Megtehetik, hiszen ezekben az országokban a gazdasági szabályozás gyermekcipőben jár, nincsenek olyan hagyományai, mint a fejlettebb nyugati országokban. Ez egy olyan kockázati tényező, amellyel a kínai vállalkozóknak is számolniuk kell. A latin-amerikai országok vezetői már tettek lépéseket a gazdasági szabályozás szigorúbb keretek közé szorítása, így a külföldi befektetők bátorítása érdekében. Több országban lebegő árfolyamrendszert és fiskális megszorításokat vezettek be, és egy igazságosabb gazdasági jogi keret kidolgozására is kilátásba helyezték.

A gazdasági mellett a politikai kockázat is visszatarthatja a kínai tőkét, hiszen a vállalkozók nem akarnak befektetni egy politikailag instabil országban. A kínaiak számára talán a legjobban visszatartó tényező a latin-amerikai országokban szinte mindennapos fizikai erőszak, mely az óceán túlpartján az átlagemberek között szinte elenyésző mértékű.

A kínai üzletemberek nem tarthatnak fegyvert maguknál, ezzel szemben Latin-Amerikában senki nincs meglepve, ha egy vállalkozó kabátja alól revolver villan elő, ezért sok kínai üzletember szemében Latin-Amerika maga a vadnyugat. A probléma tömegesen a múlt években jelentkezett, hiszen addig amíg Kína csupán a nyersanyagok adás-vételéről tárgyalt, a fizikai erőszak veszélye elhanyagolható volt, mivel az üzletemberek csak a megbeszélés idejére repültek az óceán túlpartjára. Ahogy a nyersanyagok kereskedelmén és az energiaszektoron kívül más ágazatokat is szeretnének meghódítani a kínaiak, egyre komolyabban számolniuk kell ezekkel a kockázatokkal, hiszen már egyre hosszabb távra rendezkednek be Latin-Amerikában. A kínai kormány minden félelem ellenére határozottan látja a régió országaiban rejlő lehetőségeket, ezért szorgalmazza a gazdasági kapcsolatok intenzitásának növelését a latin-amerikai országokkal.

A sárkány egyre határozottabb

Kína jelenléte egyre markánsabban körvonalazódik a régióban, több latin-amerikai nagyvállalattal kötött szerződést az elmúlt év folyamán, a brazil Petrobras-szal 10 milliárd dollár, az argentin olajtársasággal, a Bridas-szal pedig 3,1 milliárd dollár értékben. A nagy sárkánynak azonban nem csak a vállalatokra, a térség nyersanyagaira is fáj a foga, a brazil Peregrino olajmező használati joga 3 milliárd dollárért, az argentin Toromocho 2,2 milliárd dollárért kelt el.

A kezdetben főként nehézipar irányú érdeklődés fokozatosan szélesedett, mára már az energiaszektorban az autóiparban és a telekommunikációs ágazatokban is egyre nagyobb a kínai tőke aránya. Az ázsiai nagy testvér már nem csak nyersanyagéhségével “telepszik a régió országaira”, jelentős összeget költ az infrastruktúra fejlesztésére is, Peruban több mint 2 milliárd dollár vándorolt a Tacna nemzetközi kereskedelmi kikötő kapacitásának bővítésére, és 8 milliárd dollárt költöttek a bolíviai és perui bányászati területeket összekötő út és vasútvonal fejlesztésére is.

A perui bányászat ugyanis meglehetősen vonzó a külföldi tőke számára is, a Chinalco, a Minmetals, a Csiang-Szi Réz vállalat és más, kisebb társaságok eddig 1,4 milliárd dollárt fektettek be a dél-amerikai ország bányászatának korszerűsítse érdekében. A tervek alapján további 4,5 milliárd dollár fog még befolyni a perui kasszába. Kína tervei között szerepel a kereskedelmi kapcsolatok további bátorítása is, melynek érdekében 2010-ben szabadkereskedelmi megállapodást írtak alá a dél-amerikai országgal.

A térség Jockey Ewing-ja

A kínai sárkány a latinok fekete aranyára, az olajra is rátenné a kezét, nem zavarja különösképpen a Kuba elleni embargó és a szabályok áthágása miatt a nyugati államok rosszallása sem. Kuba történelmének egyik legnagyobb befektetését is Kína biztosítja, a Kínai Nemzeti Olajtársaság (China National Petroleum Corporation) 6 milliárd dollárral járul hozzá a cienfuegosi olajfinomító bővítéséhez.

A kis karibi szigetben azonban nem csak Kína lát fantáziát, a malajziai Petronas, az Indiai Olaj és Földgáz Társaság, a PetroVietnam és a Petrobras is szívesen megvetné már a lábát a Castro fivérek vezette országban.

Kína Ecuadorral is bővíteni készül kapcsolatait, ötmilliárd dolláros beruházásról kötöttek kétoldalú egyezményt, amelyet egy vízerőmű építésére, olajipari és infrastrukturális fejlesztésekre költhet majd a dél-amerikai állam.

Az ázsiai sárkány legutóbbi komoly műveletét Argentínában folytatta, a CPC (China Petroleum Corporation) 2,5 milliárd dollárért vásárolta fel az Argentine Occidental Petroleum (AOP) vállalat részvényeinek többségét.

Mit hoz a jövő?

Úgy tűnik, hogy Kína jövőbeli befektetéseinek fókuszában Mexikó, Brazília, Chile és az andoki országok állnak majd – állítják szakértők. A régió kereskedelmi, ipari és pénzügyi kapcsolatai megváltoztak az elmúlt években, az egyre határozottabb kínai jelenlét teljesen átalakította az erőegyensúlyt a latin-amerikai országokban.

A hagyományos amerikai és európai befektetők mellett újak is felbukkantak felismerve a régióban rejlő stratégiai lehetőségeket. A befektetések leginkább azokat a szektorokat érintik, amelyek nagy hozzáadott értéket igényelnek, így ezek hihetetlenül gyors fejlődésnek indultak az elmúlt években. Az új gazdasági irányvonal nyilvánvaló hasznain túl a latin-amerikai államok számára a partnerség azért is előnyös, mert nem kell megfelelni olyan elvárásoknak, amilyeneket például az Egyesült Államok támaszt a régió országaival szemben. Az új barátokat hidegen hagyja, hogy az ország politikai rendszere demokratikusan működik-e, számukra a stabilitás fontosabb, mint az ideológia, hiszen őket jelenleg leginkább a gazdasági haszon hajtja.

Marosvölgyi Dóra

Felkapott hírek

Friss hírek

Obama volt alelnöke lehet Trump fő kihívója 2020-ban

Joe Biden, az Obama-kormányzat alelnöke csütörtökön videoüzenetben jelentette be indulását a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, és elemzők szerint azonnal a legesélyesebb elnökjelölt lett. Több évtizedes karrierje során Joe Biden harmadszor száll be az elnökválasztási versenybe, ezúttal - mint fogalmazott - "az amerikai demokrácia jövője miatt".

Read More »

London nem akar újabb skót népszavazást

London nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásához - mondta csütörtökön a brit kormány kabinetirodájának vezetője. David Lidington a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette azt is, hogy a 2014-es referendum egy nemzedéknyi időre rendezte a kérdést.

Read More »

Észak-Korea felé is gázvezetéket tervez Oroszország

Bár Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un mai csúcstalálkozója hivatalosan az atommentesítésről szólt, a tárgyalásokból a gazdasági kérdések sem maradtak ki. Mint kiderült, Moszkva és Phenjan között tárgyalások folynak a Koreai-félszigetre vezető kőolaj- és földgázvezeték, a két Koreát a transzszibériai vonallal összekötő vasút és új áramvezetékek megépítésének lehetőségéről.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás