Kitört a demokrácia Mianmarban

  • Mianmarban letette hivatali esküjét az ország első szabadon választott elnöke, a vezetésével felálló kabinetben pedig helyet kapott a legbefolyásosabb ellenzéki vezető, Ang Szán Szu Csí. 
  • A népszerű politikus máris bejelentette, hogy saját magát tekinti a kormányzat valódi vezetőjének. 
  • A hadsereg azonban továbbra is jelentős befolyással rendelkezik mind a politikai, mind pedig a gazdasági életben, így erősen kérdéses, hogy az ország valóban folytathatja-e a demokratizálódás felé vezető útját.

A novemberi választásokon elsöprő győzelmet arató Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt a képviselői helyek közel 60 százalékát birtokolja a mianmari parlamentben, így szerdán a sokáig illegalitásban, a katonai junta kvázi ellenzékeként működő párt egyik vezető személyiségét, a 69 éves Htin Kiav-ot választották államfővé. Az elnök rövid beiktatási beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzeti megbékélés megteremtése, valamint az országot megosztó etnikai konfliktusok lezárása mellett az életszínvonal emelését tekinti fő feladatának. Egyúttal kifejezte reményét, hogy rövidesen elfogadhatnak egy új, valóban demokratikus alkotmányt.

Komoly feszültséget okoz ugyanis, hogy a hadsereg által 2008-ban elfogadtatott alkotmány értelmében a junta egykori tagjai továbbra is megkerülhetetlen tényezőnek számítanak a politikai életben. Ennek egyik fontos biztosítékát az alkotmány azon kitétele jelenti, mely szerint a két házból álló törvényhozásban a képviselői helyek 25 százalékát a katonatisztek számára kell fenntartani. Mivel ugyanezen alkotmány szerint annak módosításához a parlamenti szavazatok 75 százaléka szükséges, mélyreható változást nem lehet elérni a hadsereg jóváhagyása nélkül. Így például továbbra is hatályban van az az előírás, amelynek értelmében az elnöki hivatalt nem töltheti be olyan személy, akinek házastársa vagy gyermeke külföldi állampolgár. Ezzel a szabályozással a katonaság kizárta a hatalomból az ellenzék valódi vezetőjének számító, Nobel-békedíjas Ang Szán Szu Csít, mivel néhai férje brit állampolgár volt. Mindemellett az elnök két helyettese közül az egyiket a hadsereg nevezte ki, katonák vezetik a védelmi minisztériumot és ők tartják kézben belügyi szerveket is.

S bár a katonaság az elnöki hivatalt elzárta Szu Csí elől, azt már nem tudták megakadályozni, hogy ő legyen az új kabinet legbefolyásosabb tagja. A jövőben ugyanis a politikusnő irányítja majd az energetikai, az oktatási és a külügyi tárcát, valamint az elnöki iroda vezetésével is megbízták. Pártjának politikusai pedig egy olyan törvényjavaslatot akarnak beterjeszteni, amely tovább bővítené vezérük jogköreit. Egyébként maga Szu Csí is többször kifejtette, hogy saját magát tekinti a hatalom valódi birtokosának és a háttérből ő fogja irányítani a kabinet munkáját.

De az ellenzéknek nem csupán a politikai színtéren kell megküzdenie a junta embereivel. A hadsereg tagjai ugyanis a gazdasági életben is jelentős pozíciókkal rendelkeznek. 1990 után a katonai junta két nagy gazdasági konglomerátum, az Union of Myanmar Economic Holdings Limited, valamint a Myanmar Economic Corporation révén tartotta kézben az ipar, a bányászat és a kereskedelem ellenőrzését. 2010 után a katonaság támogatását élvező kormányzat gazdasági reformokat hirdetett és nagyszabású privatizáció indult meg. Természetesen ebben a folyamatban is előnyt élveznek a tisztikar tagjai, akik most az egyenruhát öltönyre cserélik, és üzletemberekként folytatják karrierjüket.

Az ország új vezetésének azzal is szembe kell néznie, hogy bár az elmúlt 4-5 év gazdaságpolitikai intézkedései nyomán Mianmar gazdasága látványos növekedésnek indult, az ország lakóinak döntő része még mindig a mezőgazdaságból él, rendkívül szegényes körülmények között. Tovább rontja a helyzetet, hogy az egyik legjövedelmezőbb üzlet a máktermesztés, olyannyira, hogy Mianmar a világ második számú ópiumtermelőjének számít. A katonai kormányzat képviselői természetesen ebből az üzletből sem maradhattak ki.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a katonai junta igen szoros kapcsolatokat épített ki Kínával, amely hosszú ideig Mianmar egyik legfőbb hitelezője és pártfogója volt. Ennek a szoros együttműködésnek vált szimbólumává a kínai beruházók által megkezdett Mytsone-gát építése, amelynek kivitelezését a helyi lakosság tiltakozása miatt a katonai kormányzat végül felfüggesztette. Az ellenzék eltökélte magát a projekt végleges lezárása mellett, mivel úgy vélik, hogy abból csakis Kínának származna haszna.

A választásokon győztes, valódi politikai tapasztalattal alig rendelkező ellenzéknek tehát komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Tovább kell vinniük a demokratikus berendezkedés kiépítését, ez elképzelhetetlen a katonai junta gazdasági befolyásának megtörése nélkül, amely azonban Kína gazdasági érdekeit is veszélyeztetheti. Mindemellett megoldást kellene találniuk az országot sújtó etnikai és vallási konfliktusok felszámolására, a szegénység és elmaradottság leküzdésére. A számtalan nehézség ellenére bizakodásra adhat okot a vérontás nélkül lezajlott, immáron tartósnak ígérkező demokratikus politikai fordulat, amely néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt.

Bakonyi Péter

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás