Érinthetetlen diák öngyilkossága kelt vitákat Indiában

  • Indiában egy érinthetetlen, azaz a társadalomból kitaszított csoporthoz tartozó doktorandusz öngyilkossága kapcsán ismét téma a kasztrendszer továbbélése
  • A felkarolásukra indított kvótarendszer ellenére sem biztosított a zesélyegyenlőség a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak
  • Eközben a kvótarendszer heves, olykor erőszakos tiltakozásokhoz vezet más kasztok részéről, akik igazságtalannak tartják

2016. január 17-én a 26 éves Rohith Vemula, a dél-indiai Haiderábádi Központi Egyetem érinthetetlen származású PhD-hallgatója önkezével vetett véget életének. A tragikus esemény az egész indiai közvéleményt fölkavarta, miután ismét rávilágított, hogy az oktatásban, és különösen a felsőoktatásban a mai napig él a kasztrendszer.

Bár Rohith Vemula hátrahagyott búcsúlevele megoldhatatlan anyagi és lelki problémákról szól, az öngyilkosság hátterében feltehetőleg mélyebb, politikától sem mentes okok keresendők. Rohith Vemula ugyanis érinthetetlen, más szóval dalit származású volt,  akik az indiai kasztrendszeren kívül, a társadalmi hierarchia legalján foglalnak helyet, és ennek következtében gyakran igen hátrányos körülmények között, nagy szegénységben, kirekesztve élnek. 

Rohith Vemula az egyetem érinthetetlen hallgatóinak jogaiért küzdő diákszervezetének aktív tagja volt, és ilyen módon került állítólagosan összeütközésbe 2015 nyarán a hindu nacionalista kormánypárt, az  Indiai Néppárt (BJP) kampuszon működő diákszervezetének vezetőjével. Az állítólagos konfliktust az váltotta ki, hogy a diákvezér szót emelt a dalit diákok „nemzetietlen, hazaáruló” viselkedése miatt, akik egy korábbi terrortámadás gyanúsítottjának kivégzése kapcsán a halálbüntetés ellen tiltakoztak.  

A haláleset kapcsán a tárcáért felelős miniszter, Smriti Irani ugyanakkor tagadta a minisztérium beavatkozásáról szóló híreket is, valamint hangsúlyozta, hogy nem dalit és nem dalit diákok közötti ellentétek állnak az eset középpontjában, a kaszt és származás nem játszott szerepet a történtek alakulásában. Ellenzéki pártok képviselői és indiai diákszervezetek azonban másként látják a kérdést. Delhiben, a fővárosban komoly diáktüntetésekre került sor, és az ország különböző pontjain dalit diákszervezetek emelték fel szavukat az érinthetetlenek és egyéb hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal szembeni atrocitások ellen. 

Bár valószínűsíthető, hogy az események alakulásában a legfontosabb szerepet tényleg nem Rohith Vemula származása játszotta, az történtek mégis ismét ráirányították a figyelmet az oktatás, és különösen a felsőoktatás továbbra is exkluzív jellegére. Annak ellenére, hogy az 1990-es évek óta a hátrányos helyzetű kasztok, törzsek számára külön kvótarendszer biztosítja a felsőoktatásban való részvétel lehetőségét, nem sikerült biztosítani az esélyegyenlőséget. A felsőoktatásban tanuló és oktató dalitok gyakran szembesülnek azzal, hogy a valóságban kevesebb lehetőségük van, mint felső kasztbeli társaiknak, és gyakran megaláztatás és megkülönböztetés jut osztályrészükül. Rohith Vemula öngyilkossága kapcsán több dalit egyetemista számolt be negatív tapasztalatairól: nem jutnak megfelelő eszközökhöz és alapanyagokhoz kísérleteik végrehajtásához, plágiummal vagy csalással vádolják őket, ha jó teljesítményeket érnek el, a kollégiumi felügyelőtanárok bármiféle probléma felmerülése esetén őket hibáztatják és büntetik meg. Felsőbb kasztbeli diáktársaik gyakran kiközösítik és gúnyolják őket.

Nem a dalit hallgatók azonban az egyetlenek, akik diszkriminálva érzik magukat. Az indiai felsőoktatás ugyanis különösen kompetitív: az elit, az egyre szélesedő középosztály és az alsóbb társadalmi rétegek is az egyetemi diploma megszerzésével látják biztosítva gyermekeik jövőjét. Különösen a műszaki- és természettudományok, orvostudomány, informatika és különböző üzleti szakok keresettek, és ezekre a szakokra csak komoly versenyben helytállva, kemény vizsgakövetelményeknek megfelelve lehet bejutni. A kvótarendszer viszont esetenként jobb tanulmányi eredményeket produkáló, de a kvótát igénybe venni nem jogosult, felsőbb kasztba tartozó diákokat zár ki a limitált számú diákot befogadni képes felsőoktatásból. A kvótarendszer segítségével bekerülő hallgatóknak gyakran alacsonyabb bemeneti követelményeket kell teljesíteniük. így sokszor olyan vádak érik őket, melyek szerint ők nem eredményeik, hanem csupán származásuk okán foglalják el a helyeket.  Indiában már régóta komoly viták tárgyát képezi, hogy a kvótarendszer megfelelő eszköz-e a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására: ahelyett, hogy elősegítette volna a dalitok társadalmi felemelkedését, inkább csak a felsőbb kasztok dalitok iránt érzett ellenérzéseit erősítette. A kvótarendszer 1990-es bevezetését India-szerte olyan intenzitású sztrájkok és tüntetések kísérték, hogy az akkori miniszterelnök lemondásra kényszerült. A tüntetések ikonikus alakjává a tiltakozásuk kifejezéseképp magukat felgyújtó, felsőbb kasztbeli diákok váltak. 

A két évtizede húzódó feszültségek időről időre azóta is a felszínre kerülnek: legutoljára 2015-ben Gudzsarát tagállamban indult Patél-mozgalom tűzte zászlajára a kvótarendszer felülvizsgálatát. Gudzsarát tagállamban az állami szektorban és a felsőoktatásban a helyek 49,5%-át jegyzékbe vett és hátrányos helyzetű kasztok és törzsek tagjainak számára tartják fenn, a lakosság körülbelül 25%-át adó Patél-kaszt tagjai azonban nem részesülnek a kvótákból. 2015 nyarán százezreket megmozgató, , zavargásokba torkolló tüntetéseket tartottak azért, hogy ők is részesülhessenek a kvótarendszer jelentette előnyökben. 

A történtek aktuálpolitikai vetülete is érdekes kérdéseket vet fel. Az indiai egyetemek hagyományosan igen aktív politikai és társadalmi diákmozgalmaknak adnak otthont, és a diák politikai vezetők számára egyetemi aktivitásuk gyakran a pártpolitika előszobáját jelenti. A nagy pártok is hangsúlyt fektetnek arra, hogy diák tagozatokat létesítsenek a felsőoktatási intézményekben. Rohith Vemula öngyilkossága pedig ebben az esetben a kormánypárt diákszervezetére és tisztviselőire vet árnyékot, és annak ellenére, hogy Narendra Modi miniszterelnök, Smriti Irani oktatási miniszter és a párt más vezetői is hangsúlyozták, hogy az esetnek semmi köze a politikához, komoly kérdés, hogy ez meggyőzi-e a választókat. Különösen annak fényében, hogy még Sanjay Paswan, a BJP egyébként dalit származású egyik vezetője is felháborodását fejezte ki az eseményekkel kapcsolatban, és szembemenve a pártvonallal, a közösségi médián keresztül felszólította a kormányt, hogy tegyen többet a dalit diákok segítése érdekében.

Rohith Vemulán azonban már senki nem tud segíteni, és vajmi kevés vigaszt jelent gyászoló családja számára az, hogy Smriti Irani tényfeltáró bizottságot küldött a Haiderábádi Egyetemre, hogy nyomozás indult az ügyben érintett BJP tagok ellen, és hogy a Rohith Vemulával együtt felfüggesztett másik négy diákkal szembeni szankciókat az egyetem visszavonta. Reményre ad azonban okot, hogy a felsőoktatásban tapasztalt esélyegyenlőtlenségek és a dalit-kérdés újra a közbeszéd középpontjába kerültek. India ugyanis a témában folytatott komoly társadalmi párbeszéd és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése nélkül nem is álmodhat arról, hogy azt a világpolitikai és világgazdasági szerepet töltse be, amelyre jogosultnak tartja magát. 

Szivák Júlia

Felkapott hírek

Friss hírek

Az orosz zsoldoshadsereg felemelkedése és bukása

Minden jel arra utalt, hogy a Wagner orosz katonai cég egy új valóság hírnöke, egy olyan valóságé, amelyben a vállalat zsoldoshadserege lehet a "lándzsahegy" egy új, agresszívebb orosz külpolitika élén. A Foreign Policy exkluzív riportja azonban rávilágít, hogy a Wagner jóval kevésbé befolyásos, mint amilyennek látszik.

Read More »

Pénz és remény nélkül tengetik életüket a dél-koreai fiatalok

Számunkra sem ismeretlen az a kifejezés, hogy valaki “ezüstkanállal a szájában született”. Ezen a metaforán elindulva, Dél-Korea fiataljai is eképpen fogalmazzák meg a társadalmi státuszukat, csak épp nekik a kevésbé szerencsésekre is van egy elterjedt kifejezésük: ők a “dirt spoon-ok”, azaz piszkos kanalak, míg a gazdag családok sarjai a “gold spoon-ok”, azaz arany kanalak. Ezek a fogalmak tehát ott is évtizedek óta léteznek, azonban az elmúlt években a politikai életben is jóval nagyobb visszhangot kaptak, aláásva Mun Dzse In dél-koreai elnök népszerűségét.

Read More »

Milyen alternatívái vannak a pálmaolajnak?

Ez egy igazi "csoda-termék", amelyet a cukrászattól az építőiparig szinte mindenütt használnak. Pálmaolaj-függőségünknek azonban a környezet látja kárát, lévén olajpálma-ültetvények létesítése céljából napi 20 hektárnyi esőerdőt tüntetnek el a föld színéről, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel a klímaváltozáshoz.

Read More »

Nagy pénz, nagy foci – a világ leggazdagabb klubtulajdonosai

Az amerikai sportokkal ellentétben az európai sportkultúrában nincsen jelen a fizetési sapka fogalma, amely kiegyenlítené a csapatok költéseit, és kiegyensúlyozottabbá tenné a bajnokságokat. Így a jelenlegi piaci körülmények között egy futballcsapat sikerességének releváns tényezője, hogy mennyire gazdag a csapat tulajdonosa.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás