Még mindig nem tudja a világ, mit kezdjen Észak-Koreával

  • Észak-Korea – saját állítása szerint – 2016. január 6-án sikeres kísérleti robbantást hajtott végre egy hidrogénbombával.
  • A hírt a külföldi szakértők igen szkeptikusan fogadták, ami nem meglepő, hiszen Phenjnan rendszeresen tesz nehezen igazolható kijelentéseket, azzal a céllal, hogy magára vonja a külvilág figyelmét.
  • Bár minden valószínűség szerint Észak-Korea nem hidrogénbombát robbantott, így is megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatait. A szükséges válaszlépéseket illetően azonban a nemzetközi közösség is megosztott.

2016. január 6-án Észak-Korea történetének negyedik nukleáris kísérletét hajtotta végre. Ezúttal Phenjan állítása szerint – három atombomba-robbantás után – egy hidrogénbombát detonált sikeresen. A robbantás által generált szeizmikus hullámok azonban „csupán” 5,1-es erősségűek voltak. A rezgések erősségéből arra következtetnek, hogy egy 6-9 kilotonnás bombát robbanthattak, ami sokkal inkább maghasadásos fegyverre (tehát atombombára) vall. Csak összehasonlításképpen: az eddigi becslések alapján a mostani robbantás pusztító ereje a Hiroshimára ledobott atombombáénak körülbelül fele lehetett. A magfúzió elvén működő hidrogénbomba pusztító ereje ennek akár többezerszerese lehet. További kétkedésre ad okot, hogy a 2013-as atombomba-robbantás által okozott rezgés erőssége szintén 5,1-es erősségű volt. Szakértők véleménye szerint továbbá az ország nem rendelkezik sem a hidrogénbomba előállításához, sem annak szállításhoz szükséges miniatürizálási technológiával. Ez a technológia viszont feltétlen szükséges ahhoz, hogy a robbanófejeket a rakétákra tudják szerelni, és így megfelelően tudják szállítani azokat.

Ettől függetlenül a robbantás váratlanul érte az egész világot, különösen azért, mert az elmúlt évben Észak-Korea diplomáciai tevékenysége az enyhülés jeleit mutatta. Ennek eredményeként az ország 18 év óta először meghívást kapott a január 20-23 között megrendezett davosi Világgazdasági Fórumra is. A robbantás az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun 33. születésnapja előtt két nappal történt, s így a “korai szülinapi ajándékként” is emlegetett kísérlet pontos okai bizonytalanok. Feltehetően közrejátszott, hogy idén májusban tartják a Koreai Munkáspárt ritkaságszámba menő pártkongresszusát, amely az első lesz 1980 óta. Az atomprogram pedig Kim Dzsongun politikájának sarokköve, így fontos, hogy májusban jól hangzó eredményeket tudjon majd prezentálni. Elemzők szerint ez azt is sejteti, hogy az ország gazdasága nem áll túl jól, amit valamivel ellensúlyozni kell, például egy nukleáris kísérlettel.

Külpolitikai szempontból kulcsfontosságú lehet, hogy a világ figyelmét az Iszlám Állam okozta terrorveszély és az európai menekültválság köti le, és Phenjanban valószínűleg Barack Obama amerikai elnök közelgő távozásával is számoltak. Obama elnököt jelenleg belpolitikai ügyek kötik le, és nem valószínű, hogy mandátuma végén belevágna még egy komoly külpolitikai manőverbe, főleg miután számos kritika érte az iraki és afgán háborúval kapcsolatos politikáját és az Iszlám Állammal szembeni intézkedéseit is. Phenjan valószínűleg mindezt számításba vette a váratlan robbantás időzítésekor, abban reménykedve, hogy a pillanatnyi nemzetközi helyzetet kihasználva elérheti célját, vagyis, hogy az Egyesült Államok elismerje Észak-Koreát, mint atomhatalmat. Az elszigetelt állam másik célja lehet, hogy végre sikerüljön békét kötnie az Egyesült Államokkal. A két ország még 1953-ban kötött fegyverszüneti megállapodást, amit azóta sem váltott fel békeszerződés. Ebben az esetben Phenjan igen furcsa módszerrel próbálja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni régi ellenségét.

John Kirby, az Egyesült Államok külügyminisztériumának sajtószóvivője kijelentette, hogy Washington továbbra sem fogja elismerni Észak-Koreát atomhatalomként. Továbbá elítélte Észak-Koreát az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak megsértéséért, és hangsúlyozta „az egységes nemzetközi válasz fontosságát az észak agressziójával szemben.”

A békeszerződés ügyében sem várható előrelépés, mivel az Egyesült Államok továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a tárgyalások végső célja a denuklearizáció legyen. Ez az előfeltétel azonban elfogadhatatlan Észak-Korea számára, így a tárgyalások megtorpantak, még mielőtt a felek asztalhoz ülhettek volna.

Az Egyesült Államok a maga részéről támogatásáról biztosította a térségbeli szövetségeseit, és az erődemonstrációra adott válaszként egy B-52 nagy hatósugarú bombázó repülőgépet küldött a dél-koreai területek fölé, amit két dél-koreai vadászrepülő kísért. Január 12-én a washingtoni képviselőház elsöprő többséggel fogadott el újabb szankciókat Észak-Koreával szemben. Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet pedig szigorú, széleskörű szankciók alkalmazását kérte a nemzetközi közösségtől.

Dél-Korea is támogatja a szankciókat, illetve tárgyal az Egyesült Államokkal arról, hogy az stratégiai fegyvereket telepítsen Dél-Koreába és atommeghajtású tengeralattjárókat vezényeljen partjaihoz, valamint a két ország egy közös hadgyakorlatot is kilátásba helyezett. Emellett Szöul újrakezdte a propaganda rádióadásokat a két Korea határán. Az adás az észak-koreai rezsimet kritizálja és népszerű koreai popzenét közvetít. A Phenjan által vehemensen elítélt közvetítések 2015 augusztusában már mélypontra juttatták a két Korea kapcsolatát, ekkor a két országnak sikerült megegyeznie, és Dél-Korea megígérte, hogy felfüggeszti az adást, hacsak valami rendellenes nem történik. Az ügy közelebb hozta Dél-Koreát és Japánt is. A két ország vezetője forródróton beszélt és mindketten a szigorú fellépést támogatják.

Az ügyben döntő jelentőségű Kína hozzáállása, amely Észak-Korea egyetlen komoly szövetségese és támogatója. Észak-Korea olajellátásának döntő része Kínán keresztül érkezik, ezenkívül Észak-Korea exportjának 90 százaléka Kínába irányul. Ennek fényében, ha Kína úgy dönt, hogy szankciókkal sújtja szomszédját, az súlyos csapás lenne Észak-Korea számára. Bár a két ország kapcsolata az elmúlt években folyamatosan romlott, olyannyira, hogy erről a robbantási kísérletről Phenjan már Pekinget sem értesítette, valószínűtlen, hogy Kína ilyen eszközökkel lépne fel, még annak ellenére is, hogy Washington is sürgeti, hogy változtasson enyhe Észak-Korea politikáján. Hua Csun-jing, a kínai külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta a helyzet összetettségét, majd hozzátette, hogy Kína támogatja az észak-koreai atomprogram leszerelését célzó, de immár egy évtizede megszakadt hatoldalú (Észak-Korea, Dél-Korea, USA, Kína, Japán, Oroszország) tárgyalások folytatását. A szóvivő ismét hangsúlyozta, hogy Kína a teljes félsziget denuklearizálását támogatja. Peking ezzel arra is céloz, hogy szerinte az Egyesült Államok atomfegyvereket telepített Dél-Koreába. Ezzel együtt nem valószínű, hogy Kína komolyabban fog fellépni szomszédja ellen, hiszen ha Észak-Korea összeomlana, akkor Dél-Korea képében egy amerikai szövetségessel lenne határos Kína, ami nem kívánatos Peking számára.

Észak-Korea mindeközben agresszióként tekint a Dél-Korea felett repülő amerikai bombázóra, a Világgazdasági Fórumra való meghívásának visszavonását pedig nyomásgyakorlásnak és zsarolásnak tartja. Ezzel szemben saját nukleáris robbantását „önvédelmi lépésnek” tekinti annak érdekében, hogy megvédje a régiót „az USA vezette imperialista fenyegetéstől.” A hivatalos retorikának megfelelően Kim Dzsongun a robbantásról így nyilatkozott: „törvényes joga egy szuverén államnak és egy helyes cselekedet, amit senki sem kritizálhat.”

Drobina Dalma

Felkapott hírek

Friss hírek

Az ujgur átnevelőtáborokat leleplező titkos kínai dokumentumokról közölt cikket a NYT

A New York Times több mint 400 oldalnyi, kiszivárgott kínai kormányzati dokumentumról közölt cikket, amely a Hszincsiangban élő muszlim kisebbségek - becslések szerint mintegy egymillió ujgur, kazah és egyéb nemzetiség - tömeges internálásának részleteit fedi fel. A kínai kormány hétfőn fércmunkának nevezte a lap hétvégi tudósítását, amely Peking szerint szelektíven értelmezi a tényeket.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás